Húsz éve, 1999-ben volt Orbán Viktor miniszterelnökségének első teljes éve. Ennek apropóján Orbán99 címmel indítunk sorozatot, amelyben azokat a sztorikat elevenítjük fel, amelyek érdekesek napra pontosan két évtized távlatából is. Akár azért, mert jól rímelnek jelenlegi eseményekre, akár azért, mert támpontot adhatnak Orbán Viktor mostani döntéseiben és motivációiban, vagy szimplán azért, mert ha most történnének, még ma is simán az újságok címlapjára kerülnének. Korábbi cikkeink közül itt válogathat.

Mégsem lesz a Disney Worldben magyar millenniumi kiállítás, közölte a Népszabadság 1999. január 28-án. A "mégsem" arra vonatkozik, hogy előző év december elején még arról szóltak a hírek, hogy a kormány szándéknyilatkozatot írt alá a projektről, mely szerint a floridai Orlandóban ismertetnék meg Magyarországot az oda látogatókkal.

A Walt Disney World ezredfordulós kiállítása jó alkalom lehet, hogy olyan amerikai középrétegek is megismerkedjenek Magyarország múltjával, jelenével és jövőbeli kilátásaival, akikhez egyébként a magas kultúra nem jut el,

mondta Stumpf István kancelláriaminiszter Washingtonban még akkor, amikor tervezgették a dolgot. Hozzátette azt is, hogy ez nemcsak országpropaganda, de jó alkalom arra is, hogy a magyar gazdasági lehetőségeket is megismerjék Floridában.

De mi is lett volna ez az egész? A történet onnan indult, hogy a Walt Disney csinált egy óriási ezredfordulós ünnepség- és rendezvénysorozatot az Orlando melletti területén, Epcotban, a Wikipedián külön szócikk is van az egészről. Elég amerikaira sikeredett a dolog, óriás varázspálcát állítottak például, amire ráírták, hogy 2000, aztán új tűzijátékshow-t találtak ki hangzatos címmel,  "Tapestry of Nations", Nemzetek Kárpitja címmel karneváli felvonulás volt, amelynek a bábuit egy híres Disney-tervező csinálta, sőt, a Disney még a SuperBowlba is benyomult abban az évben, szóval elég nagy show-t hoztak össze. 

Ennek a rendezvénydömpingnek volt része az 5600 négyzetméteres Millennium Village (Millennium Falu), amelybe meghívtak különböző nemzeteket, az akkori hírek szerint Kelet-Európából egyedül Magyarországot, hogy interaktív kiállításon mutassák be az országukat. Volt emellett minden nap bábelőadás a 250 férőhelyes színházban, nemzetközi ételkóstolás, kirakodóvásár, nemzetközi kvízshow. 

A Magyar Nemzet '98 decemberi tudósítása szerint "hosszas előkészületeket és vitákat követően" Stumpf aláírta a szándéknyilatkozatot azzal, hogy "a megfelelő feltételek megléte esetén hazánk elfogadja a meghívást: amennyiben a két fél jogászainak sikerül megállapodniuk a részletekben, úgy a megállapodást az év végén véglegesítik."

Azt is mondta a miniszter, hogy a meghívottak közül addig Brazília, Chile, Dánia, Monaco, Svédország jelezte vissza részvételi szándékát (a végleges országlistát a jobboldalon olvashatják). A Disney összesen 13-15 meghívót küldött ki, ott volt az ENSZ és a Világbank is. Magyarország 100 négyzetméteren mutatkozhatott volna be, "a tartalom és a megjelenési forma kialakításában" együttműködött volna a Disney szakembereivel. Stumpf elismerte, hogy

de szerinte "olyan széles középrétegekhez lehetne eljuttatni a magunkról sugározni kívánt Magyarországképet, hogy ezt a lehetőséget nem szabad kihagyni". Az expóra egyébként 17 millió látogatót vártak.

Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos nem érzi indokoltnak a „mutatványos ízű”, történelmi szempontból értékelhetetlen produkció támogatását - közölte Kováts Flórián, az akkori kormánybiztosi hivatal vezetője. A lefújásról szóló hírekből kiderült még pár részlet a tervekről, például, hogy magyar kulturális és gasztronómiai rendezvényeket is tartottak volna az expón, illetve, hogy Stumpf tárgyalt floridai magyar üzletemberekkel, akik arra számítottak, hogy ez az alkalom fellendítheti a térség és Magyarország gazdasági kapcsolatait. A Népszabadság pedig utólag tudta meg, hogy "budapesti források szerint" az egész projektet támogatta Erdődy Gábor, az előző (azaz a Horn-)kormány millenniumi kormánybiztosa is. 

Ekkor írták meg a lapok azt is, hogy az előzetes tanulmányok szerint viszonylag kis befektetéssel, látogatónként fél dollárért nagyon sok emberhez lehetett volna közvetíteni a „magyar üzenetet”. 

Az orlandói magyar bemutatkozást több tárca közösen finanszírozta volna, a Gazdasági Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 60-60 millió forintot szánt a kiállításra. 120 milliót a Nemeskürty István vezette millenniumi kormánybizottság költségvetéséből fizettek volna ki. Hogy ez mennyi pénz? Az átlagkereset  akkor 77 ezer forint volt, a millenniumi rendezvénysorozatok költségvetése pedig 1999-2001 közöt 5,3 milliárd. Csak szobrokra másfél milliárdot költöttek, 135 millió pedig emlékparkokra ment el.

De nem csak Nemeskürtynek voltak problémái: Borókai Gábor kormányszóvivő azt mondta, a kormány azután állt el tervtől, hogy a Gazdasági Minisztérium az amerikaiaktól megkapta a szerződés tervezetét. "A szerződésben foglaltak nem nyújtottak elegendő garanciát arra, hogy hazánk sikeres kiállítást rendezzen Orlandóban", szólt az indoklás, különösebb részletezés nélkül. A kormányszóvivői tájékoztatón ezt úgy fogalmazta meg, hogy a dolog

sem szakmailag, sem anyagilag nem olyan jó lehetőség, mint kezdetben látszott,

mivel a tervezettnél több lett volna a járulékos kiadás. A kormány végül az amerikai magyar nagyköveten, Jeszenszky Gézán keresztül mondta le az egészet. Mivel szerződést még nem kötöttek, a magyar kormánynak nem kellett a visszalépés miatt kárpótlást fizetni a Disneynek.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)