Honnan veszed, hogy én veled ujjat akarok húzni, baszd meg? Hát én meg vagyok őrülve?!

– kérdezte hitetlenkedve Gyárfás Tamás attól a Portik Tamástól, akivel időnként találkoztak, és sétálgatva, esetleg kocsiban ülve beszélgettek. Gyárfás nem értette, Portik miért őt sejti egy olyan APEH-ellenőrzés hátterében, amit az adóhivatal az érdekeltségébe tartozó éttermében tartott.    

De minek? Mit tudok csinálni azon kívül, hogy bemegyek a rendőrségre, és megmondom a rendőröknek, hogy te voltál az, aki ott azt csinálta. És akkor kezdődik a játék

– jegyezte meg Gyárfás, mire Portik felhúzta magát, és fenyegető stílusra váltva így szólt hozzá:

Hát akkor te...kinyírlak! Kinyírlak! Én el fogok kezdeni arról akkor beszélgetni, amiről egyértelmű, hogy csak te tudhatsz ilyet.

Mindez egy részlet azokból az Index által megszerzett leiratokból, amelyek a kilencvenes évek alvilágának prominens figurája, Portik Tamás és az egykor a Nap TV tulajdonosaként ismertté vált médiavállalkozó, Gyárfás Tamás között lezajlott beszélgetésekről készültek valamikor a kétezres években. A beszélgetéseket – nem túl jó minőségben – a mindenhova diktafonnal járkáló és mások titkait már-már betegesen fürkésző Portik rögzítette titokban. Jórészt ezen felvételek tartalma miatt lett gyanúsított Gyárfás Tamás a Fenyő-gyilkosság ügyében.

Arról, hogy kicsoda Portik, már többször írtunk, így most csak röviden foglalnánk össze: a kilencvenes évek közepén ő a legnagyobb olajos bűnszervezethez, a részben egykori betörők által alapított Energolhoz tartozott, egy időben körözték is, de 2003-tól már nem folyt ellene eljárás, bűnei elévültek. Ennek ellenére a rendőrség és az alvilág is a szervezett bűnözés egyik ismert figurájaként tartotta nyilván a kétezres években is. Az már bebizonyosodott, hogy az Energol biztonsági főnökeként végső soron Portiknak dolgozott az a Jozef Roháč szlovák bérgyilkos is, akit jogerősen elítéltek Fenyő János meggyilkolása miatt. Roháč ugyanakkor tagadja, hogy ő ölte volna meg a médiamágnást.  

Még mielőtt rátérnénk néhány Portik és Gyárfás között zajló beszélgetés tartalmára, érdemes kitérni arra is, mit nem tudunk a hangfelvételekkel kapcsolatban:

• Nem tudjuk, hogy egyes hangfelvételek pontosan mikor készülhettek, csak annyi bizonyos, hogy a Fenyő János halála utáni időszakban. A beszélgetések alapján a 2003 és 2009 közötti időszakról lehet leginkább szó.  
• Nem tudjuk biztosan, hogy Portik és Gyárfás miért és hányszor találkozott egymással a kétezres években. Gyárfás azt állítja, nem emlékszik már erre. Nyilatkozataiból úgy tűnik, tartott Portiktól, és ezért nem merte „kikosarazni” a találkozókat, ugyanakkor más nyilatkozataiban azzal is magyarázta ezt, hogy az Energol egykori marketingigazgatójával hosszú ideig „korrekt” viszonya volt, élvezte a gyors észjárású férfi társaságát.
• Azt sem tudjuk, hogy pontosan mennyi és milyen tartalmú Portik-felvétel került a rendőrség birtokába. Azt viszont igen, hogy a nyomozók olyan beszélgetések leiratával szembesítették eddig Gyárfást, amiket Portik Fenyő János meggyilkolása után rögzített.

Az időnek a bizonyítás szempontjából van jelentősége, mert egy gyilkosságot megrendelni, arra felbujtani valakit csak a gyilkosság előtt lehetséges. Ennek ellenére évekkel később rögzített beszélgetések is lehetnek erős bizonyítékok egy ilyen ügyben, feltéve, ha azokból egyértelműen kiderül, hogy mi is történt évekkel korábban. Ám azok a leiratok, amelyekkel eddig szembesítették Gyárfást, közös titkokról, furcsa viszonyról árulkodnak. 

 A leiratokban ugyanis – amelyek egy részével a birtokunkba került rendőrségi jegyzőkönyvek szerint már szembesítették is Gyárfást – nincs egyetlen olyan elejtett mondat sem, ami bizonyítaná, hogy az úszószövetség egykori elnöke és a Nap TV volt tulajdonosa adott volna utasítást Fenyő meggyilkolására. Ráadásul Gyárfás magabiztosnak tűnik abban is, hogy ilyen tartalmú hangfelvételt a rendőrök nem fognak találni, merthogy ő erre soha nem adott utasítást.

Valamelyikünk ebbe belebukik

Gyárfásból mégis okkal lett gyanúsított. Bőven akadnak ugyanis a hangfelvételek között olyan részletek, amelyek arra utalnak, hogy Portik valamivel szorongatta, sőt, zsarolta őt. És olyan részleteket is találni, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Portik és Gyárfás is vesztese lehetett volna annak, ha bármelyikük a rendőrségre megy. Mintha mindketten tudtak volna ezt-azt a másikról. Csak éppen az nem derül ki, mi volt a kötőeleme ennek a furcsa, „húzd meg, ereszd meg" típusú kapcsolatnak. 

Gyárfás eddigi nyilatkozatai szerint neki köze nincs a gyilkossághoz. Szerinte Portik csak azzal fenyegette őt hol burkoltan, hol pedig kevésbé burkoltan, hogy a Fenyő-gyilkossággal már amúgy is hírbe hozott üzletembert befeketíti, besározza a rendőrök előtt, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné. 

Csakhogy a kettejük között párbeszédek egyes részleteiből néha kitűnik, hogy nemcsak általánosságban beszélnek a múltról, hanem összeköti őket valamilyen közös ügy.  Úgy tudjuk, Gyárfás egyetlen olyan ügyet említett a rendőrségnek, amiben Portik felajánlotta neki a segítségét, ő pedig lényegében elfogadta azt. Eszerint Portik vállalta, utánanéz, van-e Kaposváron rendőrségi kapcsolata, merthogy 1996 környékén abban a somogyi városban folyt a Nap TV tulajdonosa ellen egy büntetőeljárás adócsalás miatt. 

Tény, hogy a kaposvári büntetőeljárás, amiről a Fenyő János tulajdonában álló Népszava rendszeresen tudósított, nagyon rosszul jött Gyárfásnak, noha a végén felmentették. Ő most azzal védekezik, hogy Portik kizárólag ebben a kaposvári ügyben ajánlotta fel neki a segítségét, de ez a segítség is elmaradt, miután kiderült, Portiknak nincsenek kaposvári kapcsolatai. Gyárfás ezzel a kaposvári sztorival magyarázta a rendőröknek, hogy évekkel később Portik miért akarta kimondatni vele, hogy ő, mármint Gyárfás volt az, aki „szarban volt" és segítségért fordult hozzá.

Gyárfás narratívája szerint tehát Portik nem a gyilkosságról, hanem a kaposvári ügyről beszélt neki, de szándékosan úgy csűrte-csavarta a beszélgetést, hogy mást, így a Fenyő-ügyet is bele lehessen látni. Mivel a leiratokban kétértelműen vagy virágnyelven fogalmaznak mindketten, ezért azt, hogy konkrétan miről csevegtek, Portik tudná megerősíteni vagy megcáfolni, ám a Prisztás József meggyilkolása és az Aranykéz utcai robbantás miatt hosszú évekre elítélt férfi jelenleg a szegedi Csillag börtönben ül, és ügyvédei szerint nem igazán kommunikál senkivel. 

Te széttártad... és én nem tiltakoztam

A birtokunkba került jegyzőkönyvek szerint a nyomozók arra is kíváncsiak, hogy a kaposvári ügyön kívül Portik ajánlott-e más ügyben is segítséget Gyárfásnak. Van ugyanis a rendőrség birtokában egy olyan hanganyag, ami arról szól, hogy annak idején, amikor a kaposvári ügyben kiderült, hogy Portiknak nincs rendőrségi kapcsolata a városban, a bűnöző mutatott valamit Gyárfásnak és megkérdezte, mi lenne ha így oldanák meg, mire Gyárfás „nem tiltakozott". 

Csakhogy ebből a beszélgetésből sem derül ki, hogy Portik mit mutogathatott anno. A rendőrök gyanúja szerint ez már Fenyő meggyilkolására vonatkozhatott, Gyárfás szerint viszont ez is a kaposvári üggyel volt kapcsolatos. Gyárfás magyarázata szerint Portik a kezével a pénzre utalt, arra, hogy mivel nincsenek ott rendőrségi kapcsolatai, így azt esetleg pénzzel lehetne megoldani. Gyárfás legfőbb érve, hogy már jóval Fenyő halála előtt rendeződött az a konfliktus, ami kettejük között volt, a Vico Rt. elnöke nem tudta megszerezni a Nap TV-t, így tehát nem állt érdekében a meggyilkolása. 

Egy emberölési ügyekben jártas nyomozó szerint azonban az, hogy papíron rendeződtek a konfliktusok, nem jelenti a harag múlását vagy azt, hogy Fenyő később ne jelenthetett volna veszélyt Gyárfás gazdasági érdekeltségeire – és valószínűleg így gondolják azok a rendőrök is, akik Gyárfást meggyanúsították. De ha sikerülne is a rendőröknek bizonyítaniuk, hogy Portik a mutogatásával arra utalt, hogy akár meg is lehetne öletni Fenyőt, Gyárfás pedig ezt úgymond tudomásul vette, akkor sem feltétlenül állna meg a felbujtásos vád az úszószövetség egykori elnökével szemben. Önmagában ugyanis az, hogy valaki esetleg tudomást szerez egy tervezett gyilkosságról, vagy tudomásul veszi azt, nem meríti ki a felbujtást.      

Szorongatott helyzetben

A felvételek tartalma alapján egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Portik időnként megszorongatta Gyárfást, hogy így jusson előnyökhöz. Gyárfás a szorongatást ugyan már elismeri, azt azonban tagadja, hogy Portik, aki az ő kapcsolatrendszerét és befolyását szerinte túlértékelte, bármit is elért volna rajta keresztül. Az sem világos, ha időnként Portik szorongatta Gyárfást, akkor utóbbi miért vallotta a rendőrségen, hogy egészen addig, amíg ki nem derült számára, hogy a férfi rögzíti a beszélgetést, „korrekt" volt a kapcsolatuk. 

A beszélgetések alapján tényleg úgy tűnik, Portik nem pénzt, hanem Gyárfás kapcsolati tőkéjét akarta használni. Ez életszerű is annak fényében, hogy a sokáig teljes illegalitásban élő egykori olajos bűnöző a kétezres évek közepén valóban aggódhatott azon, hogy a kilencvenes évek gyilkossági ügyei miatt előveszi őt a rendőrség. Ezért kereshette a felsőbb körök, politikai vezetők, mi több, a titkosszolgálat védelmét is, utóbbira bizonyíték a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével, Laborc Sándorral való kapcsolatfelvétele. Ez megmagyarázná azt is, miért akarta, hogy Gyárfás hozza őt össze az akkoriban regnáló Gyurcsány Ferenccel. (Amit Gyárfás állítása szerint nem teljesített.)

Ahhoz, hogy megértsük Portik kétezres évekbeli helyzetét, nem árt tudni: miután 2003-ban elévült az ügye, ő továbbra is élte tovább rejtőzködő életét, miközben egyre több jel utal arra, hogy a bujkálás ideje alatt erősen megfogyatkoztak anyagi tartalékai. 2003 után ugyan megpróbált pozíciókat szerezni az éjszakai életben, de információnk szerint ez már nemigen sikerült neki, egykori társaival pedig csúnyán összeveszett. Információnk szerint 2007 tavaszán már ő maga ballagott be a Nemzeti Nyomozó Irodába, hogy egykori mentorát, az Energol-vezér Drobilich Gábort félreállítsa. Ez azonban nem sikerült, pedig máskor is próbálkozott hasonlóval. Mindez persze azt is jelzi, hogy ha voltak is hatósági kapcsolatai, ezeket az egykori társa ellen nem tudta eredményesen bevetni. 

A Gyárfással folytatott beszélgetésekből kiderül, hogy nemcsak Gyurcsány, de egy, a szervezett bűnözéssel foglalkozó rendőri vezető felé is megpróbált kapcsolatot építeni a kétezres években. Ám a rendőri vezető neve is úgy kerül szóba, mint akivel Portik már nem tud kapcsolatba lépni, pedig régen tudott. Ez azért is érdekes, mert korábban ez a rendőr éppen Kaposváron dolgozott. Egyik beszélgetés során pedig szóba hozta a Torgyán József volt kisgazda vezető lakásánál 1998 márciusában elkövetett robbantást, arra utalva, hogy azt az akkor ellenzéki politikus maga rendelte volna meg, így érve el sajnálatot és annak hangoztatását, mennyire rossz a közbiztonság. (Ez az 1998-as választási kampány idején történt, nemcsak Torgyánnál, más ellenzékinél is robbant bomba.) 

Az, hogy Portik mindenféle nevekkel dobálózik, megszokott, Laborc Sándorral való találkozásakor is bőszen dicsekedett kapcsolataival. Gyárfást arra is megkérte, hogy az ország egyik leggazdagabb emberével, egy tekintélyes és befolyásos bankárral hozza őt össze, akivel állítása szerint ismerik egymást, mert az olajos ügyletekre több százmillió forint kölcsönt is adott neki. Utóbbi állítás erősen életszerűtlennek tűnik, ráadásul a felvételen Portik mintha előre menekülne. Gyárfásnak azt fejtegeti, hogy ez a bankár most már biztos eljátszaná, hogy nem ismeri őt, ami egy jó taktika arra az esetre, ha ezt a kapcsolatot a bűnöző csak kitalálta.  

Ám a Fenyő-ügy szempontjából lényegtelen, hogy Portik kikre hivatkozott és merre akart kapcsolatokat építeni. Egy dolog számít egy ilyen büntetőeljárásban: van-e köze Fenyő halálához neki és Gyárfásnak, s mindezt be lehet-e bizonyítani a bíróságon? Erre lehetne megfejtés, ha tudnánk, mivel tartotta sakkban Gyárfást. Csak azzal, hogy besározza őt? Vagy ennél többről volt szó? Pontosan ez az, ami nem derül ki a beszélgetéseikből, legalábbis azokból, amelyeket az Index megszerzett. Ettől függetlenül lehetnek olyan bizonyítékok a rendőrség kezében, amelyekből mindez egyértelműen kiderül, csak taktikai okokból még nem tárták fel minden ütőkártyájukat.  

Mert azt hitted, rád hívom a rendőrséget

A beszélgetéseket olvasva az is felmerül, kell-e valakinek aggódnia a rendőrség miatt, ha amúgy nincs vaj a füle mögött. Az egyik felvételen Portik például azzal fenyegeti Gyárfást, hogy bemegy a rendőrségre. „Az, hogy valaki, ha bemegy... és ez megoldás, akkor nem tudok mit csinálni, felteszem a kezem" – reagál erre Gyárfás, mire Portik láthatóan visszakozik. „Na!" – mondja, Gyárfás pedig arra kéri, hogy ne menjen be a rendőrségre.

Az a legbiztosabb, hogy egyikünknek sem jó, ha mi elkezdünk háborúzni

– magyarázta Portiknak a Nap TV feje, mire a bűnöző azt felelte: tudja, hogy Gyárfás kvalifikáltabb, jobb kapcsolatrendszere van, de nem bírja úgy a börtönt, mint ő.

De én bírom a börtönt, intézetben nőttem fel 

– tette hozzá Portik. Ez egyébként egy érdekes megjegyzés Portiktól. Ügyvédei szerint ugyanis Portik megtört, megzuhant a börtönben, szinte katatón állapotban van, akit nem érdekel már a külvilág. Vagy mindez csak színjáték lenne? Ez azért sem mindegy, mert a Gyárfás zsarolásával megbízott emberek 2017 nyarán Portik élettársától kapták meg azt a felvételt, amivel az úszószövetség akkori elnökét elkezdték zsarolni. 

Az is érdekes, hogy Gyárfásban mikor tudatosult, hogy Portik rögzíti a beszélgetéseket. A beszélgetések között találtunk olyan részletet is, ami alapján úgy tűnik, Portik már korábban utalt arra Gyárfásnak, hogy másokról és róla is őriz hangfelvételeket.

Ha a sajtónak tett nyilatkozatait és a rendőrségen tett, birtokunkba került vallomásait nézzük, akkor Gyárfásnak többféle magyarázata is van arra, miért nem akarta, hogy Portik a rendőrségre menjen.

• Gyárfás azt állítja, a Fenyő-ügy egykori nyomozója, Kovács Lajos olyannyira ellene hergelte a közvéleményt, hogy ezt mindenféle bűnözők kihasználták. Köztük Portik is. Emiatt nem bízott a rendőrökben. 
• Portik azért tudta megszorongatni, mert időnként azt lebegtette, hogy ha bemegy a rendőrségre, akkor rá tudja verni a gyilkosságot, függetlenül attól, hogy neki ahhoz semmi köze.

Gyárfás másik sokat hangoztatott érve, hogy Portik manipulálta és a beszélgetéseket is szándékosan úgy alakította, hogy szóba kerüljön a Fenyő-ügy. Majd olyan mondatokat próbált kimondatni vele, amivel később akár kompromittálhatja. E narratíva szerint tehát Portik egy olyan ravasz, minden hájjal megkent ember, aki úgy manipulálta a beszélgetéseket, amivel csőbe húzta Gyárfást.   

Bár a beszélgetések valóban sokat sejtetőek, a rendőrségnek bizonyítékokra van szüksége. A Nap TV egykori tulajdonosa, aki jelenleg még csak gyanúsított, akkor lenne igazán szorult helyzetben, ha a Fenyő-gyilkosságért már elítélt Jozef Roháč vagy a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt elítélt Portik Tamás terhelő vallomást tenne rá. Vagy ha előkerülne, esetleg már a rendőrség birtokában van egy olyan felvétel, amely egyértelműen bizonyítja, hogy ő adott utasítást Fenyő meggyilkolására. 

Ha viszont kizárólag ezek és ehhez hasonló tartalmú felvételek állnak a hatóságok rendelkezésére, akkor a vád, miszerint Gyárfás volt a felbujtó, nem áll majd túl erős lábakon. Ebben az esetben a vádat valószínűleg annak a K. Györgyinek a vallomására alapozzák majd, aki korábban több leszámolásos ügyben védett tanúként szerepelt. A Kisbandi egykori „titkárnőjeként" ismert nő, aki évekig Portik mellett is dolgozott, egy vallomásában azt állította, hogy jelen volt a Művészinas étteremben, amikor Portik kijelentette: megöleti Fenyőt. A nő vallomása szerint ekkor az étteremben tartózkodó Gyárfás azt mondta, hogy Portik ezzel neki is nagy szívességet tenne. Gyárfás azonban tagadja, hogy valaha is járt volna a Művészinasban. Ráadásul K. Györgyi korábbi vallomásaiban is bőven akadtak ellentmondások, így kérdéses, mennyire tartja a bíróság szavahihetőnek ebben az ügyben. 

K. Györgyi állítása mellett még Tasnádi Péter nyilatkozatát is felhasználhatják a nyomozók, a kilencvenes évek „sztármaffiózója" ugyanis azt vallotta és mondta: Gyárfás megbízta őt Fenyő megölésével. Ám ő ahelyett, hogy ennek eleget tett volna, csak lehúzta pénzzel a Nap Tv tulajdonosát. Tasnádi ezzel a kijelentéssel ugyanakkor nem csak vádol, véd is, mivel azt is bizonygatja, szerinte Gyárfás nem fizetett volna neki Fenyő halála után, ha tudja, hogy végül más ölette meg a Vico Rt. elnökét. Ennek ellenére a vallomásnak az a része, hogy egyáltalán megbízást adott a gyilkosságra, nem éppen Gyárfás védekezési pozícióját erősíti.

Borítókép: Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök, médiavállalkozó távozik tárgyalása után a Budai Központi Kerületi Bíróság épületéből 2018. április 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd