Vadai Ágnes megkérdezte az ügyészségtől, hogy hol tart a nyomozás a magyar állampolgárságot csalással megszerző és Magyarországon letelepedett ukránok ügyében. A DK-s képviselő azért kérdezte ezt meg, mert a tavaly áprilisi választások előtt felmerült, hogy azon több, magyarul nem beszélő ukrán is szavazhatott, írja a 444.hu.
Az ügyészség válaszában azt írta, hogy január 28-ig:
370 ügyben indult nyomozás, ebből eddig a hatóságok 157 ügyben éltek vádemelési javaslattal. A bíróságok eddig 108 ügyben hoztak ítéletet.
Polt Péter levele szerint az ügyek jelentős részében a magyar nyelv ismeretének hiányában szerzett állampolgárság miatt indult büntetőeljárás. Az egyszerűsített honosítás során a magyarul nem beszélő kérelmezők a hivatalnokok felelősségét is felvető módon megkapták a magyar állampolgárságot. A másik elkövetési forma az volt, hogy az igénylésnél a kérelmező helyett egy magyarul tudó, úgynevezett klónszemély jelent meg, de az állampolgárságot a feltételeknek nem megfelelő személy kapta meg.
A fiktív lakcím bejelentések miatt indult ügyekben a magyar szállásadók valótlan tartalmú lakcímbejelentő lapokat állítottak ki olyan személyeknek, akik valójában Ukrajnában élnek, azonban különböző okok miatt valótlan magyarországi lakcímet létesítettek. Az ukrán állampolgárok a lakcímbejelentők alapján valótlan adatokat tartalmazó hatósági igazolványokat kaptak.
A választási visszaélésekről tavaly tavasszal a HírTV is riportot készített. Az ukrajnai Tiszaújlak korábbi polgármestere akkor azt mondta, vagy ezer embert szállított a Fidesznek. Kilb még azt is bevallotta, hogy megmondta az embereknek, hogy kire, mire kell szavazni. A szervezett utaztatások és szavazások főleg szabolcsi kistelepüléseken történtek, amiről később a Kúria is kimondta, hogy törvénysértőek voltak. A Kúria azonban arra jutott, hogy kellő bizonyíték híján nem kell megismételni ezeken a helyeken a választásokat.