Hogy hogyan vesznek el egy céget a mai Magyarországon, arra világított rá egy ügy, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tárgyaltak. Három - a bíróság közleményében meg nem nevezett - ember 2014 januárjában arra próbálták rávenni a sértettet – akinek édesapja egy autóbuszvonalak üzemeltetésével foglalkozó kft. tulajdonosa, ő maga a társaság ügyvezetője volt –, hogy adják el a céget a vádlottak által képviselt, meg nem nevezett tulajdonosi kör részére.
A vádirat szerint az I. rendű vádlott azzal fenyegette a sértettet, hogy ha az adásvétel nem jön létre, érvénytelenné nyilvánítják azt a 17 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárást, amelyre a kft. nyertes ajánlatot tett. A II. és III. rendű vádlottak e fenyegetést követően egyeztettek a sértettel a vételárról és az adásvétel részleteiről.
A fenyegetés ellenére az adásvétel nem jött létre, a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánították.
A bíróság szerdán az I. rendű vádlottat bűnösnek találta kényszerítés bűntettének kísérletében, a II. és III. rendű vádlottakat pedig bűnsegédként elkövetett kényszerítés bűntettének kísérletében. Ennek ellenére igen szerény büntetést kaptak: az I. rendű vádlottat nyolc hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió-kétszázötvenezer forint pénzbüntetésre, a II. és III. rendű vádlottakat pedig egy-egymillió forint pénzbüntetésre ítélte.
A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás elhúzódását, valamint a három vádlott büntetlen előélete mellett azt is, hogy az I. és III. rendű vádlottak kiskorú gyermekek eltartásáról gondoskodnak. A három vádlott és védőik felmentésért fellebbeztek, az ügyészség pedig három munkanap gondolkodási időt kért, így az ítélet nem jogerős.