Parlamenti eszközökkel nem lehet leváltani Orbán rendszerét, lehet használni nem demokratikus eszközöket, utcára kell hívni az embereket, lázadás kell - írta most megjelent helyzetértékelő dolgozatában Gyurcsány Ferenc. A nemzetközi folyamatokról azt írta: globális kormányzás felé haladunk.
Merjünk hazafiak lenni! címmel publikált egy terjedelmes, 29 oldalas helyzetértékelő dolgozatot Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. A helyzet értékelése mellett Gyurcsány kitér arra is, hogy szerinte az ellenzéknek milyen stratégiát kellene követnie Orbán rendszere ellen.
Orbán rendszerét Gyurcsány – a megszokott módon – válogatott negatív jelzőkkel illeti („nacionalista, populista önkény”, „diktatúra”), de szerinte a lényeg, hogy nem demokratikus. „Egy nem demokratikus rendszerrel szemben küzdünk, akkor megváltoznak a játékszabályok, azaz
nem igaz, hogy csak demokratikus eszközökkel lehet és kell küzdeni. Éppen ellenkezőleg! A demokratáknak ezt sokszor nehéz belátniuk és elfogadniuk."
Gyurcsányban a 2018-as választások után az a meggyőződés alakult ki, hogy „pusztán parlamenti eszközökkel ez a rendszer nem, vagy csak elfogadhatatlanul és károsan hosszú időn belül roppantható meg. Tesz is egy konkrétabb javaslatot, mi lenne a nem parlamenti eszköz a rendszer megdöntésére:
utcára kell hívni az embereket és az ellenállásból közösen kell lázadást formálni.
A lázadás akkor lehet eredményes, ha az kiterjedt, tömeges és tartós. Ahogy egy fecske nem csinál nyarat, úgy egy tüntetés sem dönt kormányt."
Gyurcsány szerint nem mellékes, hogy „miközben zajlik a lázadás szervezése”, az ellenzék két választásra is készül. Májusban európai parlamenti, majd ősszel önkormányzati választások lesznek. „A legfontosabb stratégiai cél, az ellenzék egységének fenntartása, a különböző csoportjaik, pártjaik közti – természetesen továbbra is meglévő – különbségek tiszteletben tartása, a nyilvános ellenzéki viták elkerülése. Aki most nyilvánosan vitatkozik, az aláássa az Orbán elleni lázadás sikerét.”
A DK vezetője tesz is egy javaslatot, hogyan lehetne elérni a konszenzust az összes ellenzéki szereplő között: „minden sokszereplős egyeztetésben a legkisebb közös többszörös megkeresése a cél.
A sokoldalú tárgyalások logikája egyszerű: amit nem tud mindenki elfogadni, azt senki sem fogadja el. Csak így születhet végső döntés.”
Az önkormányzati választásnál szerinte a lengyel példa irányadó. A kormányzó Jog és Igazság Pártjával (PiS) szemben álló teljes ellenzék összefogott, hogy a legtöbb helyen vereséget mérjenek rájuk. „Nálunk sem tehet mást Orbán ellenzéke, ha települések sokaságát akarja elhódítani az ellenzék számára: mindenütt, ahol lehet, egyetlen jelöltet állít a kormánypárti jelölttel szemben.”
Gyurcsány írásának érdekes része, amikor nem a magyar ellenzék teendőiről, hanem a globális folyamatokról írja le a véleményét. A volt miniszterelnök ugyanis a nemzetállamok meggyengülését és végét jósolja.
„A magam részéről az emberi nem egyetemességében, a népek, régiók, országok fokozódó egymásra utaltságában hiszek, s abban,hogy a Föld nevű bolygó teherbíró képessége véges, ezért azt gondolom, hogy vagy a globális kormányzás felé megyünk, vagy belepusztulunk.”
Gyurcsány úgy véli, hogy „az egyre inkább globálissá váló világ elkerülhetetlen. Ez lesz a sorsunk és ez így van rendjén, mert végül jobbá válik a világ. Csak – ahogy mondani szokták – azt meg is kell érni.” Azt ugyanis belátja, hogy a globális gazdaságnak vannak vesztesei, ugyanis bár mindenhol elérhetővé teszi a legfejlettebb termékeket, szolgáltatásokat, ennek ára a nagy munkanélküliség a vesztes régiókban.
„A globalizációt megállítani nem lehet, de olyanná kell tenni, ami egyenlőbben osztja meg annak előnyeit és hátrányait. A történelmet nem lehet legyőzni. De alakítani igen” – írta Gyurcsány.
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc. Fotó: Nagy Szabolcs / Index)