Mintegy 20 perces közös sajtótájékoztatót tartott hétfőn Szijjártó Péter magyar és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten. Kettejük monológja után 1-1 kérdésre volt lehetőség, egyet az amerikai sajtó, egyet pedig az M1 kérdezhetett.
Szijjártó Péter azzal kezdte, hogy a két ország közötti gazdasági, védelmi pillér eddig is létezett, de a republikánus kormányzat hivatalba lépése óta elkezdtek újraépülni a politikai kapcsolatok is. Köszönhető annak, hogy számos politikai, nemzetközi politikai kérdésben hasonló megközelítést képvisel a két kormány – mondta. A hazafias politika, nemzeti érdek az első, és alapvető kötelességnek tekintjük a saját állampolgárok biztonságának garantálását. Ennek része a globális migrációs csomag elleni küzdelem is, mint ahogy a keresztény közösségek védelme világszerte. Izraellel szemben a tisztességes megközelítés elvét alkalmazzunk.
Politikánkat a kölcsönös tiszteletre alapoztuk. Magyarország elvi alapon vétózott meg mindent, ami kritizálja az USA külpolitikáját akár az EU-ban, akár más szervezetben, mondta Szijjártó.
Az Egyesült Államok azonban geopolitikai kérdésként tekint a kárpátaljai magyarokra, mi nem tudunk így tekinteni erre, mondta a két ország között feszültséget teremtő ukrán ügyről. Kínával kapcsolatosan a kereskedelem méretére – és az EU-Kína kereskedelem méretére – utalva arról beszélt: Magyarország az EU-ba irányuló kínai export 1,2 százalékáért felel. Nyugaton képmutatás van Oroszországgal szemben, mert a kemény nyilatkozatok közepette kereskedelmi szerződések köttetnek. Számíthat viszont az USA Magyarországra katonai, védelmi erőként. 108 fővel bővítjük a kontingenst Koszovóban és Afganisztánban, tette hozzá.
Az 1997-es védelmi megállapodást meg kell újítani. „A szöveget lezártuk, jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé kerül. A beszerzések kapcsán is tárgyalunk. Szintén a bizottsághoz fordulunk a közép-hatótávú légvédelmi rendszer beszerzése ügyében” – sorolta a külügyminiszter.
Az energiabiztonságról szintén tárgyaltak az amerikaiakkal. „kértem, hogy Exxon-Mobile hozzon meg egy döntést, hogy kezdjék el kitermelni romániai mezőkön a földgázt. Magyarország óriásit léphet előre, ha ez a döntés megszületik” – mondta. Emellett méltatta a beruházásokat, amerikai vállalatokat sorolt, amelyek Amerikát a második legnagyobb befektetővé teszik Magyarországon. Köszönetet mondott, hogy a „politikailag még oly kihívásokkal teli időszakban” is ilyen jelentős beruházói Magyarországnak.
Pompeo azzal kezdte, hogy még nem volt itt külügyminiszterként, és különleges évforduló, hogy Magyarország épp 30 éve szabad ország. A szabadság fontosságáról és a két ország közti kapcsolatok apropóján beszélt Michael Kovátsról, aki az amerikai függetlenségért halt meg, és Kossuthról is, akiről a független intézmények fontosságára tért rá. Méltatta a jelenkori magyar védelmi erőfeszítéseket, Afganisztánt, a magyar GDP 2 százalékát elérő katonai célú költéseket is, mint a két ország közötti kapcsolat letéteményesét.
Aztán jöttek a témák, amelyekről már előre lehetett tudni. Ukrajna kapcsán azt mondta, nem szabad engedni, hogy Putyin kerítést húzzon barátok közé a NATO-ban. Azt mondta, az autoriter Oroszország sosem volt a barátja a kisebb nemzetek szabadságának és függetlenségének, ezt a magyarok történelmük folytán tudják. Ennek apropóján Kínára rátérve – mint a másik ország, amely nem akar függetlenséget a régióban – azt mondta:
arról is beszélt Szijjártónak, hogy milyen veszélyei vannak annak, ha engedik Kínát egy hídfőállást kiépíteni Magyarországon.
Nyíltan beszéltek arról, hogyan működhetnek majd együtt ebben a kérdésben.
Szerinte vannak tapasztalatok főként ázsiai-csendes-óceáni régióban más országoknál, hogy „Peking kézfogása időnként kötöttségekkel társul, de olyanokkal, ami után Magyarország gazdaságilag és politikailag is adós marad." Azt mondta, Oroszország és Kína autoriter hatalmak, amelyek nem osztják a közös harcot a függetlenségért, a civilek pedig mindeközben nagy munkát végeznek a szabadság megőrzésében a nyugati világban, és Pompeo büszke az amerikai támogatásra.
Bejelentett egy programot, amivel magyar gimnazisták egy évet tölthetnek amerikai családoknál, illetve a médiaösztöndíjakról és a hatóságok megerősítéséről is beszélt a korrupció elleni harc részeként.
Azt mondta, ebben a régióban túl gyakran volt hiányzó az USA.
Ez elfogadhatatlan, a riválisok kihasználják a vákUUmot, mondta.
„Megerősítettük az eltökéltségünket, hogy pozitív befolyással éljünk a régióban”. Ennek a diplomáciai, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok megerősítése lesz a módja. Minden várakozásunk az, hogy Magyarország segít ebben. Minden szövetséges érdeke, hogy Európa szabad maradjon, mondta. Ezt tette Magyarország 1848-ban, 1956-ban, és 1989-ben.
Kérdésre válaszolva aztán ezt tovább elemezte. Azt mondta, a Trump-kormányzat egészen más megközelítést alkalmaz ebben, mint a korábbiak. Eddig 14 magasrangú látogatás volt ebben a régióban az első két évben. Korábban ez nagyjából nulla volt, tette hozzá.
Szijjártó ugyanerről azt mondta, az orosz és kínai kapcsolatok nem befolyásolják, hogy közben Magyarország NATO- és Amerika szövetséges. Kína itt van, de a britek és németek a legnagyobb kereskedelmi szerződő partnerei, mondta. Oroszországot illetően hasonlóképp: nem magyar energiacégek építik az Északi Áramlat 2-t a Gazprommal, és további példákat hozott arra, hogy Nyugat-Európa sokkal szorosabb energiapartnerei Oroszországnak, mint Magyarország.
Megkérdezték Pompeótól, hogy az Orbán Viktorral tartandó esti megbeszélésén szó lesz-e a sajtószabadságról, jogrendről, emberi jogi kérdésekről. Pompeo azt mondta, hogy „barátok között mindig beszélünk a fontos témákról", Amerika pedig mindig kiállt ezekért az értékekért.
Szijjártó az M1 kérdésre arról beszélt, hogy a magyar gázimport 85 százaléka orosz, de minden szükséges beruházást végrehajtott, hogy más forrásból is vásároljon. Most már csak a szövetségeseken múlik a diverzifikáció. Románián, az ottani kitermelés elkezdésétől, Horvátország ajánlatától. Horvátország most túl drágán ajánl gázt, mondta. Szerinte Nyugat-Európának nem érdeke a régió diverzifikációja, különben nem építene Németország és Oroszország között óriási vezetéket.
Pompeo azt mondta röviden, nem az amerikai gáz eladása a céljuk, hanem ezt nemzetbiztonsági kérdésnek tekintik.