Úgy tűnik, mégsem épül 80-100 méteres toronyház Keszthelyen a Balaton partján. De
nem az önkormányzaton múlt, hogy nem valósul meg a Tűház, az ezerlakásos lakóparkkal együtt.
Csupán a területet birtokló egyszemélyes, 2017-ben 700 ezer forint bevételt elkönyvelt kft. svájci tulajdonosa nem írta alá határidőre az önkormányzat feltételeit tartalmazó megállapodást – ezzel az ügy egy időre lekerülhetett a napirendről, de nem biztos, hogy végleg lezárult.
Ruzsics Ferenc polgármester január 18-án terjesztette elő a határozatot a keszthelyi önkormányzati testület elé, amely lehetővé tenné a nagyberuházást a Libás strand mögött, azzal a feltétellel, hogy a közművet a terület tulajdonosa, és nem az önkormányzat építi ki.
Az önkormányzatnak sietnie kellett a megállapodással, mert a március 15-én életbe lépő új Balaton-törvény alapján ilyen volumenű beruházásról a tó partján már nem dönthet önállóan a település, amennyiben addigra az érintett területen meghatározott paraméterek nem teszik lehetővé egy ilyen komplexum megépítését.
A területet birtokló Klaus-Sea Balaton Investments Kft. azonban úgy döntött, ilyen formában nem írja alá a szerződést, de kész tárgyalni a feltételekről. (Bár a polgármester szerint az ügy ezzel lezárult, hiszen nem jött létre megállapodás, elképzelhető, hogy ez a levél még hivatkozási alap lehet egy elhúzódó vitához az önkormányzat és a cég között.)
A városi Libás strand mögötti terület a vasúti sínekig kétségtelenül kihasználatlan. A kerékpárúttal szegélyezett telek most kopáran áll – két éve vágták ki a sűrűn benőtt növényzetet, amely nézőponttól függően „erdős” volt vagy „dzsindzsás”. Hogy ott lakótelepre vagy parkra volna szükség, abban az ott megforduló kerékpárosok és kutyasétáltatók megosztottak voltak.
Két dologban azonban egyetértettek: az egyik, hogy Keszthely nem sokat fejlődött az elmúlt húsz évben, ellentétben Balatonfüreddel, a másik – már aki hallott a tervről, hiszen többen nem ismerték a magasház tervét –, hogy egy ekkora toronyra semmi szükség a Balaton partján. (Hogy a városban van-e, azt a rendszerváltás előtt felhúzott két tízemeletest megszemlélve mindenki eldöntheti.)
„Engem nem érdekel, hogy kié a terület, ha fejlődik. Ennél biztosan szebb lenne" – mondta egy járókelő, utalva arra, hogy a területtől nem messze áll Mészáros Lőrinc két szállodaérdekeltsége és a Phoenix jachtkikötő, amely 2014-ben Tiborcz István érdekeltségébe jutott, igaz, a kormányfő veje végül – hivatalosan – kiszállt abból az üzletből.
A kikötő 4 százalékos beépíthetősége egyébként a januári döntéssel 10 százalékra nőtt, és a felhúzható épületek magasságának felső határa 4,5 méterről 7,5 méter lett.
A Klaus-Sea Balaton Investments Kft. 2016-ban vette meg a 10,5 hektáros területet a Creagen Befektetési Kft.-től, amely 2006-ban az önkormányzattól vásárolta meg a több helyrajzi számon lévő területet, 1,2 milliárd forintért.
Az akkori cég vállalta a közművek kiépítését és a terület beépítését azzal, hogy ha ennek tíz éven belül nem tesz eleget, akkor az önkormányzat az eredeti áron visszavásárolhatja a területet – mondta az Indexnek Tóth Gergely. A Pannon Egyetem Georgikon Karának talajtani és környezetinformatikai tanszékét vezető professzor szerint meglepő módon ezzel a lehetőséggel az önkormányzat 2016-ban nem élt, ekkor vette meg a területet a Creagentől a Klaus-Sea Balaton Investments Kft. A több helyrajzi szám alatt lévő, 10,5 hektáros terület ma 7,5 milliárdot ér, ugyanolyan üresen.
Ráadásul az új tulajdonos kezét sem kötötték a Creagen és az önkormányzat között kialkudott feltételek: sem a közmű kiépítésére nem vállalt kötelezettséget, sem időkorlátja nincs annak, hogy a területet valamilyen módon hasznosítsa.
A kft. tulajdonosa a svájci Ralf Klaus. A 43 éves férfi egyéb vállalkozásainak nincs látható nyoma, noha a keszthelyi beruházás több tízmillió eurós nagyságrendű. A vállalkozás nem mutat különösebb aktivitást, honlapja sincs, 700 ezer forint éves bevétele alapján ez nem meglepő. A tulajdonost írásban kerestük meg kérdéseinkkel, egyelőre nem reagált levelünkre.
Hogy mekkora keletje lenne egy ezerlakásos lakótelepnek a 20 ezres Keszthelyen, az kérdés: a parton, néhány száz méterre a Phoenix kikötőtől már épül egy lakónegyed 2016 óta. Az eredetileg tervezett öt helyett végül négy társasház épül fel, egyelőre egy készült el kívülről teljesen a hajó alakú házakból, egy pedig folyamatban van.
„Keszthely korábban a vízparti szállodák és a belvárosi éttermek városa volt, most a vízparti lakótelepek és a hipermarketek városa lesz. Csak a tömeget növeli, városnak nem jó, legfeljebb a város szélén lévő bevásárlóközpontoknak” – mondta az Indexnek a már idézett Tóth Gergely.
A szakember szerint a januári határozat és a már épülő társasházak lehetővé tétele egyértelműen szembemegy az önkormányzat által elfogadott környezetvédelmi stratégiával is, amely épp a vízparti beépítés visszafogásáról szól. „Ha zöld terület helyett beépítik a partot, hősziget alakul ki, nő a víz- és zajterhelés. Mindez benne van a környezetvédelmi stratégiában”, de a földhasználati és környezetvédelmi szakértő szerint ez semmit sem ér, ha „egy befektető miatt az önkormányzat ezt a gyakorlatban felülírja”.
Mindezt úgy, hogy a tanszéknek együttműködése van az önkormányzattal egy nemzetközi EU-s projekt, a Landsupport kapcsán, amely „a földhasználati döntéstámogató rendszer fejlesztéséről szól. Ebben a keszthelyi önkormányzat valódi partner, és ebben a minőségében épp a beépítések ellen építi fel a stratégiáját.”
A beruházó szándéka persze érthető: négyzetméterenként akár egymillió forintért értékesítheti a lakásokat. Persze nem valószínű, hogy a 20 ezres városba újabb ezrek költöznének be, a lakások inkább befektetésként, kvázi nyaralókként, apartmanokként való kiadással lehetnek vonzók.
Éppen ez aggasztott sokakat a városban azok közül, akik elmentek az önkormányzat hétfői fórumára, hogy a strand mögötti területek hasznosításáról tájékozódjanak. Több lakó felvetette, hogy ha ezerlakásos lakótelep épül, az nagy valószínűséggel nem állandóan Keszthelyen élők otthona lesz, nem hoz létre munkahelyeket, nem növeli érdemben a város fogyasztását és bevételeit, sőt: ellehetetlenítheti a jelenlegi kiadó apartmanokat, de csökkenti az esélyét annak is, hogy rentábilisan fenntartható szállodák működjenek. Jelenleg szállodája nincs is a városnak: sem a Via, sem a Mészáros érdekeltségébe tartozó Helikon, Balaton Szálló, Hullám Szálló nem működik.
A két utóbbi terület és a kikötő átminősítése volt valójában a hétfői fórum központi témája, miután kiderült, hogy a Tűháznak nevezett 25 emeletes toronyház és az ezerlakásos lakótelep terve megállapodás híján nem aktuális. Ruzsics Ferenc ezt többször elmondta, bár volt, aki felvetette, hogy ha egyszer volt egy ezt lehetővé tévő határozat, akkor helyes lenne egy új határozattal egyértelművé tenni, hogy ez nemcsak most, de a jövőben sem valósulhat meg.
A vitafórumon az önkormányzat vezetése hangsúlyozta: nem tesznek mást, mint a magasabb rendű előírásokhoz igazítják a szabályozást. (Igaz, az nem írja elő a beépítési arány növelését, ahogyan azt többen megjegyezték a megbeszélésen.)
„Az új Balaton-törvény március 15-i életbe lépésével a jelenlegi paraméterek lesznek érvényesek. A tulajdonos a megállapodást nem írta alá, így visszaáll az eredeti állapot. Így nem növekszik az érintett telkek beépíthetőségi aránya, nem nő a felhúzható épületek magassága, tehát nincs a toronyház építésének ezentúl semmiféle alapja” – mondta a lakossági fórum után a polgármester. Szerinte így nincsen szükség új határozatra, de a következő ülésen kezdeményezni fogja annak rögzítését, hogy az előző határozat vonatkozó része hatályát vesztette, hiszen nem született határidőre megállapodás. „De szerintem ez csak azt jelentené, hogy egy stoptáblát megerősítünk egy másik stoptáblával” – mondta.
A terület besorolása is marad a jelenlegi, ennek alapján lakóház tehát nem építhető és nem nő 43 százalékra a beépíthetőség sem. A funkcióváltást lehetővé tévő átminősítést egyébként az önkormányzat az új Balaton-törvény hatályba lépése után is megtehetné, de a beépíthetőség és a felhúzható épületek magasságát meghatározó paraméterein nem változtathat.
Erről csak magasabb rendű minisztériumi rendelet vagy törvény dönthet. Elméletileg tehát nem lehetetlen egy ilyen projekt később sem, de úgy tűnik, a jelenlegi szereplőkkel ez biztosan nem fog megvalósulni. Az önkormányzatnak nem áll szándékában az átminősítés – mondta Ruzsics –, egyébként is, azt már korábban is jelezte a városvezetés, hogy ha mégis elérhető közelségbe került volna a torony megépítése, akkor arról előzetesen helyi népszavazást tartottak volna.
Ruzsics korábban ugyan a maga részéről támogatta volna a beruházást, bár elismerte: nem tudja, hogy az egyszemélyes kft.-t képviselő tulajdonosnak meglettek volna-e a forrásai a projekthez.
Bár az önkormányzat zsúfolásig megtelt dísztermébe sokan a Tűház és a lakópark megépülése miatti aggodalmukban jöttek, azután is volt megbeszélnivaló, hogy ez a terv a jelek szerint okafogyottá vált, ugyanis a Hullám Szálló és a Balaton Szálló körüli változások is vetettek fel kérdéseket.
A január 18-i határozat lehetővé tette, hogy a két szálloda területének beépíthetősége 30 százalékról 50 százalékra nőjön. Ruzsics szerint azonban nem kell tartani attól, hogy itt építkezések lesznek: a Hullám Szálló területe jelenleg 90 százalékban van beépítve, tehát nem tud hova nőni, itt tehát a valósághoz közelítenek a módosító határozattal. Az ötven százalék eszerint a Hullám és a mellette lévő terület összevonásával lesz értendő, ennek alapján tehát változás nem lesz, bár van, aki attól tart, hogy parkolónak kiépített betonplaccok így is megjelennek majd a parton.
A Balaton Szállónál van tér az 50 százalékos beépítéshez, és a fórumon felszólaló lakók között is volt, aki szerint indokolt lenne, ha a száz évvel korábbi igényekhez igazított szállodát növelnék, hogy újra működjön és munkahelyeket biztosítson.
Most ugyanis egyetlen működő szállodája sincs a Balaton partján fekvő városnak. A polgármester szerint most az a legvalószínűbb, hogy a Via készül el legelőbb, bár ehhez a jelenlegi épületet még el kell bontani és az újat felépíteni.
Bár a hivatalosan kizárólag a két szálloda, a kikötő és a déli strandrészen lévő a tervek szerint szintén jobban hasznosítandó futballpálya területének átminősítése volt a partneri egyeztetésnek nevezett összejövetel témája, az inkább lakossági fórumként megtartott rendezvényen felszólaló lakosok véleményéből kiderült: a városnak nem a szállodák hiánya a legnagyobb problémája, hanem az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, a kevés vállalkozás, a munkahelyek hiánya. „Nem lehetünk a pincérek és a szobalányok városa. Környezetbarát vállalkozások, munkahelyek kellenek, elöregszik a város” – mondta be hangosan egy idős úr, aztán a feszült, de mind a polgármester, mind a felszólalók részéről visszafogott hangnemben zajlott fórum szellemében gyorsan hozzátette: „Elnézést, de kiakadtam.”
(Borítókép: A városi Libás strand mögötti telket a kerékpárút szegélyezi, két éve még erdős, „dzsindzsás” terület volt . Fotó: Ajpek Orsi / Index)