Szólásszabadsághoz fűződő emberi jogaik sérelme miatt fordultak a strasbourgi bírósághoz azok az ellenzéki képviselők, akik december közepén bementek és/vagy az MTVA Kunigunda utcai székházában is éjszakáztak. Az eseményeket követő napokban már 13-an nyújtottak be keresetet az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol nagyon gyorsan regisztrálták is a beérkezett panaszokat, ami azt jelentheti, hogy a bíróság megfontolásra érdemesnek tartja a benne foglaltakat – tájékoztatta az Indexet az ellenzéki politikusokat képviselő Karsai Dániel.

Az ügyvéd szerint nemcsak arra van még idő, hogy a Strasbourgban összevont indítványhoz további, a közmédia székházában nyilatkozati lehetőséget nem kapott ellenzéki országgyűlési képviselők (összesen 17-en jártak ugyanis a közintézményben) csatlakozzanak az indítványhoz saját panaszukkal, de az ügyet további jogsérelmeket firtató panaszokkal is kiegészíthetik, miután a magyar nyomozati szervek elutasították az érintettek mentelmi jogainak sérelmére, illetve hivatalos személy elleni erőszak miatt tett bejelentéseit.

Az eljárás független a hazai büntetőeljárásoktól, amelyek közül a képviselők sérelmére történt feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, sőt jogosnak mondta ki az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen december közepén az MTVA székházban alkalmazott erőszakot, miközben ismeretlen tettesek ellen nyomozást rendelt el „a közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérlete és más bűncselekmények gyanúja miatt”.

A képviselők a feljelentés elutasítása ellen panasszal élhetnek az ügyészségen, illetve pótmagánvádlóként léphetnek fel a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt benyújtva. Ha viszont már minden magyarországi jogorvoslatot kimerítettek, úgy akár további strasbourgi panasszal, azaz decemberi beadványuk kiegészítésével is kárpótlást kérhetnek a nemzetközi jogi fórumon.

Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő került kapcsolatba még decemberben a strasbourgi tapasztalattal rendelkező jogásszal, aki elvállalta az érintettek képviseletét. Az MSZP választmányának elnöke az Indexnek azt mondta, szeretné elérni, hogy mihamarabb valamennyi érintett képviselőtársa a nemzetközi bírósághoz forduljon, mert szerinte a példátlan decemberi jogsértések precedensértékű nemzetközi ítéletet eredményeznek majd, miközben Magyarországon emiatt nem is, inkább ellenük nyomoznak a hatóságok.

Nyilvánvaló, hogy nem mi, hanem ellenünk követtek el jogsértést, akárhogyan is akarja ezt eltussolni a hatalom. Ráadásul ami az MTVA székházában történt, egy uniós országban, Európa közepén példátlan,

mondta Kunhalmi, azt is hozzátéve, azért szervezi, hogy nemcsak ebben az ügyben, hanem a magyarországi jogorvoslati utakat kimerítve az MTVA-székházban történt incidensek, sőt Kövér László fideszes házelnök december 12-i ülésnapot érintő büntetései miatt is együtt, egységben lépjenek fel Strasbourgban, mert így az európai közvélemény is nagyobb eséllyel figyel fel arra, mi folyik Magyarországon. Kunhalmi a nemzetközi pernek azért is tulajdonít nagy jelentőséget, mert

el lehet képzelni, ha velünk szemben így lépnek fel, ezt meg merték tenni, akkor egy képviselői jogokkal nem rendelkező állampolgárral miként bánnak.

Azt egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mikor lesz érdemi eredmény Strasbourgban, az ügy ugyanis még nem kapott sürgősséget, de az eset jelentősége, a képviselői jogsérelmek súlyossága miatt Karsai Dániel szerint még ez is megtörténhet.

A strasbourgi beadványokat ugyan a képviselők egyenként nyújtották be, de ott egyesítették az ügyeket, így közös ügyszámot is kaptak. Mint elmagyarázta: az emberi jogi bíróság egyéni panaszjog alapján működik, így beadványaikban is egyéni eseteiket ismertetik az érintettek. Ám az egységes, hogy a képviselők a szólásszabadságuk megsértésére hivatkoznak:

az elhíresült öt pont, de már maga az, hogy bementek az MTVA székházába is egy szimbolikus szólás volt, tiltakozni akartak az ellen, ahogy a közmédia működik”,

magyarázta a jogsérelem lényegét az ügyvéd, hozzátéve, ami azóta történt és történik Magyarországon, az pedig a joggal való visszaélés iskolapéldája.

Karsai szerint nevetséges és szánalmas, hogy a képviselői jogaikkal élni kívánó honatyáknak és honanyákat nemcsak korlátozták, sőt megakadályozták ebben, hanem még retorziókat is kilátásba helyeztek valamiért, ami közüzem megzavarásának és más aránytalanságnak, vagy akár jogsértésnek nyilvánvalóan nem minősülhet. Az ügyvéd úgy látja, a képviselők ötpontos követeléslistát ismertető szándéka legitim cél volt, a közintézmény működését pedig semmilyen módon nem zavarták, vagy akadályozták meg.

Karsai Dániel szerint mindaz, ami történt nem holmi távoli nemzetközi jogot, hanem a magyar jogrendbe az 1993.évi XXII. törvénnyel is átültetett az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti. „Ez egy erős ügy, bízom benne, hogy minél hamarabb a végére jutunk és ítélet születik”, tette még hozzá, azt is ismertetve, a strasbourgi bíróság eljárása főszabályként írásbeli, a felek írásban ismertetik majd álláspontjukat, tárgyalásra csak nagyon ritkán kerül sor. Az ítélethozatal általában akár két-három évig is eltarthat, noha megszülethet jóval előbb is, mint például Kövér László fideszes házelnök büntetési gyakorlata kapcsán, amelyben már másfél év után döntött a jogi fórum.

Mint ismert, a köztévé Kunigunda útjai székházába ellenzéki képviselők jutottak be, akik szerették volna beolvastatni az ötpontos követelésüket. A tucatnyi képviselőnek azonban nem sikerült sem a tévés vezetőkkel beszélniük, sem pedig a stúdiókhoz közel jutniuk, mert a köztévé biztonsági emberei nem engedték őket szabadon mozogni az épületben, fogadni pedig senki nem fogadta őket. Végül a független Szél Bernadettet és Hadházy Ákost az őrök kidobták az épületből, a DK-s Varju Lászlót pedig leteperték.

(Borítókép: Szél Bernadettet és Hadházy Ákost teszik ki az őrök az MTVA épületéből 2018. december 17-én. Fotó: Bődey János / Index)