Csütörtök délben kaptak először ebédet annak az öttagú iraki családnak a felnőtt tagjai, akiket a tompai tranzitzónában múlt péntek óta élelem nélkül tartott fogva a magyar állam, mondta el az Indexnek Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtósa. A civil jogvédő szervezet egyik ügyvédje a helyszínen bizonyosodott meg arról, hogy a magyar állam végrehajtja a strasbourgi emberi jogi bíróság ideiglenes intézkedésében foglaltakat.
A jogvédő szervezet ügyfelei érdekében fordult a nemzetközi bírósághoz, miután megtudták, hogy az apa és anya múlt péntek óta nem kap ellátást, és a három gyerekük után megmaradt ételen élnek.
A Magyar Helsinki Bizottság meglátása szerint az éheztetés kínzásnak felel meg, ezért azt kérték Strasbourgtól, hogy haladéktalanul avatkozzon be az ügybe. A nemzetközi bíróság egy napon belül döntött az ügyben, és felszólította a kormányt, hogy intézkedjen a család ellátása érdekében.
A levelet szerda délután megkapta a magyar kormány, a Menekültügyi Hivatal és a jogvédő szervezet is. Zádori elmondta, hogy ennek ellenére a szülők csak nagyjából 16 órával később kaptak először ellátást. A strasbourgi döntés értelmében a családnak napi háromszori étkezést kell biztosítani, valamint úgy kell kialakítani az elhelyezési körülményeiket, hogy megfeleljenek a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalma által előírtaknak.
A Magyar Helsinki Bizottság ugyanakkor vitatja, hogy a tranzitzónában fennállnának ezek a körülmények. Ez ügyben már folyik Strasbourgban egy per, aminek az a tárgya, hogy fogvatartási helynek számít-e a tranzitzóna. Az elsőfokon született döntés szerint annak számít, azonban a magyar állam ezt nem fogadta el és fellebbezett. Az eljárás nagy kamarai eljárásban van, a jogvédők bíznak benne, hogy minél hamarabb döntés születik az ügyben, akár már az év első felében.
Az iraki család egyébként 8 hónapja él a tranzitzónában három, 10 év alatti gyerekkel, akik közül az egyik krónikus, súlyos beteg.
Menedékkérelmüket már jogerősen elutasították, azonban az ideiglenes tartózkodási helyük kijelölése érdekében még zajlik el egy eljárás - ennek éppen az a tárgya, hogy ne a tranzitzónában várjanak a kiutasításukra. Mint Zádori elmondta, ha az éheztetés miatt Szerbia felé elhagyták volna a tranzitzónát - amely "lehetőség" minden ott élő előtt nyitva áll -, akkor elvesztették volna a jogukat arra, hogy ebben az eljárásban a javukra döntsenek.
Sajnos az iraki család éheztetése nem precedens nélküli, tavaly augusztusban két afgán család, nyolc tagja két hétig nem kapott enni a tranzitzónában. Akkor is a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának közbelépése kellett ahhoz, hogy újra kapjanak ellátást. A helyzet hátterében húzodó, különböző jogértelmezésekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen: