A Magyarország nemzetközi médiaképéről készült elemzés a 2017-eshez hasonló következtetésre: az ország megjelenítése a nemzetközi médiában továbbra is "ellenszélben" történik, mondta egy rendezvényen Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója, írja az MTI.

Közölte: a semleges cikkek száma és aránya továbbra is magas (61 százalék), a kritikus, kedvezőtlen cikkek (36 százalék) aránya elsöprő többségben vannak a pozitívokhoz (3 százalék) képest. A központ a meghatározó 120 nyomtatott és online nemzetközi sajtótermék Magyarországról szóló, politikailag releváns megjelenítéseit dolgozta fel. A kutatás 18 országra, 15 nyelvterületre terjedt ki és a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti közléseket vizsgálta.

A rendezvényen az elemzést elemezve Kovács Zoltán a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a következőkre jutott:

Magyarország ellen nyolc éve folyik dezinformációs kampány, egy olyan narratíva épült, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy a hagyományos médiából Magyarországról tájékozódni kívánók teljesen más képet kapjanak az országról, mint ami a valóság.

Hozzátette: értelmetlen megpróbálni "magunkat" újrapozícionálni azzal a narratívával szemben, amely "minket már elhelyezett egy sarokban", illetve "egy olyan képet festett rólunk, amelyet jól ismerünk a nemzetközi sajtóból". A legtöbb és a legjobb, amit tehetünk, hogy kitartunk azon narratíva mellett, amelyet "mi mesélünk saját magunkról" - fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott: "az általunk mesélt történet és mondottak (...) biztos, hogy közelebb vannak a valósághoz, mint az a narratíva, amit rólunk terjesztenek, mondjuk a nyugat-európai sajtóban". Ennek nincs jobb bizonyítéka, mint a három egymást követő kétharmados győzelem az országgyűlési választásokon, és az, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség tizenhárom-tizennégy éve folyamatosan vezeti a népszerűségi listákat - tette hozzá.

Kovács Zoltán szerint az elmúlt két-három évben, különösen a migrációs válság óta eltelt időszakban markáns fordulat figyelhető meg abban, hogy a sajtó mit is gondol magáról. A nyugat-európai lapok, véleményformálók, publicisták politikát csinálnak. Az elsődleges eszközei és hordozói lettek azoknak a politikai üzeneteknek, amelyekről azt gondolják, hogy a nyugat-európai többséget képviselik.

Ez nem így van, egyre tágabbra nyílik az az olló, amely a nyugati véleményformálók, a balliberális politikusok és az újságírószakma valamint "a valóságról józan módon gondolkodó fogyasztók" között van - mondta.

Kovács Zoltán szerint már nem lehet sokáig tartani ezt a növekvő szakadékot, és ez - ha nem hamarabb - az európai parlamenti választások eredményében majd megmutatkozik. Azt remélik - tette hozzá -, hogy olyan fordulat következik be, amellyel vissza lehet szerezni az európai intézményeket "azok kezéből, akik ezeket teljesen más útra, más felfogásba térítették".

Egyes nem kormányzati civil szervezetek NGO-król szólva közölte: hálózatos formában formálják a Magyarországról általuk alkotott negatív képet.

Kovács Zoltán örvendetes fejleménynek nevezte a médiában az elmúlt évben megjelenő józan hangokat, amelyek elsősorban a magyarországi gazdasági eredményekre vonatkoznak. Ebben is markáns változás történt 2017 és 2018 között. A Közép-Európában, a visegrádi országokban Magyarországról szóló tényszerű, semleges vagy esetleg "pozitívba hajló" írások is azt jelzik, érzékelik, hogy Közép-Európának "újfent van értelme", közép-európai identitás, sajátos világlátás létezik - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Európa sosem lesz olyan, mint Nyugat-Európa, és ha Brüsszel ennek az okait nem veszi figyelembe és nem fogadja el, akkor képtelenség lesz összeurópai megoldásokat találni.