Még mindig nem látni, hogyan is fog végbemenni a kormányzati intézményrendszer átalakítása, a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtása körüli kérdőjelek miatt majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná -írja a szerdai Népszava.
A minisztériumokat, azok háttérintézményeit és a kormányhivatalokat érintő jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig mindenhol el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de a lap informátorai szerint
óriási a csend a hivatalokban.
És ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg.
A törvény egyes pontjai ellen már korábban tiltakozó szakszervezetek szerint
a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel.
A törvény szerint a korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. És miközben a törvény leszögezi, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
A helyzetet bonyolítja, hogy a Népszavának egyes forrásai állították,
már megszületett a kormánytisztviselők jövedelméről szóló rendelet, csak azt azonnal titkosították.
Azaz az ún. "2000-es minősítés"-sel csak a munkáltatók számára tették hozzáférhetővé. A kormánytisztviselők így a törvény mellékletében olvasható bértáblákból próbálnak tájékozódni, ami szerint a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is rúghat.
A lapnak nyilatkozó Kerekes Edit munkajogász szerint
A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára kardinális változásokat hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény.
Kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei is, Kerekes (aki egyben a Baranya Megyei Liga Szakszervezet elnöke is) kapott olyan jelzéseket, miszerint a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét. De az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy
az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít.
Kerekes szerint a versenyszférában is megfigyelhető, hogy ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében "ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára" Azaz Kerekes szerint az új jogszabály
csökkenti az állami hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre.