Nem gyakran nevez izgalmas olvasmánynak az ember nemzetközi szerződéseket, ám az Orbán-kormány a magyar jogrendbe ültetéshez kénytelen volt a parlamentnek is benyújtani „A Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországi Székhelyéről szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló javaslatát.

A dokumentum alapján Magyarország biztosítja az NBB-nek

• a bank igényeinek megfelelő irodaépületeket („föld, épületek, épületrészek, ideértve a megközelítést szolgáló létesítményeket"),
• a bankelnök hivatalos rezidenciáját,
• és ezeknek az ingatlanoknak a "biztonságát és nyugalmát".

Ha a kinézett épületek nem az államéi, azokat az állam bérelné a banknak, ha pedig nem megfelelő állapotúak, a magyar adófizetők pénzén újítanák fel őket. Az épületek biztonsága és nyugalma eközben olyannyira teljes körű lenne, hogy oda még a magyar állam sem tehetné be a lábát, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illetné meg.

Mentesség, diplomaták nélkül

Az épületek sérthetetlensége, biztosítása és védelme messze nem minden. A bank 

• "bármilyen szabályt kialakíthat", ami ahhoz szükséges, hogy az irodaépületben a tevékenységét gyakorolja, és a nagykövetségekhez hasonlóan a rendőrök is csak akkor mehetnének be, ha a bank hívná őket,
• a bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.
• A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól.

Az orosz vezetésű nemzetközi bank tervezett kedvezményei - a hasonló nemzetközi intézményekkel azonosan - ezen is túlmutatnak. Az NBB  

• nem lenne alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek (ideértve a közzétételi vagy beszámolási kötelezettséget, tőkeszabályozási vagy tőkemegfelelőségi követelményeket vagy egyebeket),
• nem lenne kötelezve a számviteli szabványok bármely formában történő bevezetésére,
• sem arra, hogy megfeleljen az engedélyeztetési vagy regisztrációs kötelezettség bármely formájának.
• Ha pedig kiderülne, hogy az ügyleteihez mégis szüksége van valamilyen speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, a tervezet szerint úgy kell tekinteni, mintha már rendelkezne azokkal,
• végül a bank valamennyi tulajdona és bárminemű tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.

Ki mondta, hogy ezzel vége lenne a bank kedvezményeinek? Az NBB-ek ezen felül se lesz sok gondja, mivel 

• Magyarországon található minden eszköze, jövedelme és tulajdona mentességet élvez minden adó- és egyéb közteher megfizetésétől, akár országos, akár helyi szinten, kivéve a szolgáltatási díjakat;
• mentes minden adófizetési, adóvisszatartási vagy adóbeszedési kötelezettségtől;
• mentességet élvez minden vám, adó vagy egyéb közteher megfizetésétől, vagy – a hivatali használatra szánt áruk tekintetében – bármely import- és exportkorlátozástól.

Kiváltságosok és személyi igazolványok

Na de mi lesz a bank dolgozóival?

• A bank dolgozói és elsősorban vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, valamint az ő családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.
• Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra „azon szakértők és tanácsadók is, "akik a Bank érdekében helyszíni látogatásokon vesznek részt".
• És jöhet még mindenki más, akiket az NBB meghív.

Megnyugtató módon ez a sok mentesség nem mindenkinek jár, a szöveg legalábbis úgy szól: a banknak dolgozó magyar állampolgárok a törvény idevágó szakaszai szerinti mentességeket nem élvezhetik, ezeket kizárólag külföldiek esetében kell érteni.

Hogy a bank külföldi dolgozói más téren se szenvedjenek hátrányt, a személyi kedvezmények sora nem ér véget a fent felsoroltakkal.

• A bank elnökének és családjának még a háztartási célú bevásárlásait is érdemes lesz Magyarországon intézni, miután megkapják a mentességet a személyes vagy családi használatra szánt importált árukkal kapcsolatban fizetendő vámok, adók, vagy egyéb közterhek alól.
• Jár nekik a „mentesség a Bank által számukra kifizetett illetmény vagy egyéb díjazás után fizetendő adók valamint társadalombiztosítási hozzájárulások alól”.

Mindezért cserébe a kormány mindössze az érintettek nevét kéri, és már bocsátják is ki az illetékes hatóságok a szükséges személyi igazolványokat, amelyek biztosítják, hogy minden „kiváltságot és mentességet” élvezhessenek az érintettek.

Putyin trójai falolva?

Hogy minderre mi vette rá a magyar kormányt, az az indoklásból sem derül ki. Egy biztos, január végén egy MTI-hírből derült ki, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, az NBB elnökének megbeszélésén Budapesten, a Karmelita kolostorban. A tárgyaláson a pénzintézet vezetője bemutatta Orbán Viktornak a bank tevékenységét és jövőbeli terveit, ismertetve a döntést: a bank tavaly decemberi kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a székhely Magyarországra költöztetését, és felhatalmazták a bankot a szerződés aláírására.

De hogy mitől, arra nincs kiforrott válasz, csupán annyi: jelenleg öt szupranacionális fejlesztési bank székhelye található az Európai Unió területén, de egyik sem a közép-európai régióban. A költözésről ugyanakkor már december óta tudni lehetett. Akkor Varga Mihály pénzügyminiszter számolt be a pénzintézet kormányzótanácsának december 4-i ülésén meghozott döntéséről, amely egyúttal felhatalmazást adott a bank elnökének az erről szóló megállapodás aláírására. A pénzügyminiszter akkori beszámolója szerint

Varga azt is állította: a bank székhelyének áthelyezéséről szóló döntés számos előnnyel jár mind a nemzetközi pénzintézet, mind Magyarország számára, kedvező a bank részvényeseinek, ezzel párhuzamosan új lehetőségeket teremt a magyar pénzügyi és gazdasági élet szereplőinek is.

Nagy kérdés azonban, hogy kinek, hiszen Gurmai Zita parlamenti vezérszónokként arról beszélt szerdán a javaslat általános vitájában, hogy ennek a banknak mindössze 380 milliárd forint a mérlegfőösszege, ami 2,5 százaléka az OTP Bankénak. Ezzel az NBB mindössze a tizenhetedik lenne a magyarországi bankok rangsorában, miközben egyetlen másik „versenytárs” sem élvez hasonló mentességeket és kiváltságokat. Ráadásul ez az összeg sem Magyarországon fog hasznosulni, állította az MSZP politikusa, emlékeztetve arra: noha Magyarországnak 12 százalék tulajdonrésze van, a bank által kihelyezett hiteleknek mégis mindössze a 8 százaléka érkezett ide. 

Gurmai szerint „nevetséges, hogy Orbán Viktor állandóan a magyar érdekekről szónokol és a nemzeti függetlenséget félti, miközben szélesre tárja Magyarország kapuját az orosz érdekek előtt”. Az ellenzéki képviselő egyenesen „Putyin trójai falovának” nevezte az NBB-t, és többször figyelmeztetett arra,

a parlament előtt lévő javaslat példátlan lehetőséget adna az Európai Unió területére bejutni kívánó, akár biztonsági kockázatot is jelentő személyek számára – érdemi vizsgálat nélkül juthatnának be, az ország határain belül pedig semmiféle vizsgálat alá nem eshetnének a mentességüknek köszönhetően.

Gurmai garanciákat követelt arra, hogy nem a letelepedési kötvénnyel Magyarországra jutott, vitatott kockázatú személyekhez hasonló emberek kapnak majd beutazási engedélyt, sőt teljes, kiemelkedő mozgásteret Magyarországon. A képviselő szerint a javaslat alapján semmiféle garancia nem létezik erre, az egész szövegből csakis az derül ki: a Fidesz lefeküdt az orosz akaratnak, most pedig vörös szőnyeget gurítanak Putyin emberei elé.

Kinek az érdeke?

Varga Mihály nevében Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár vett részt a vitán, magabiztosan ismertetve a hivatalos álláspontot: a Nemzetközi Beruházási Bank az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény (azaz nem lakossági bankként kell elképzelni), amelynek célja a társadalmi és gazdasági fejlesztés, a jólét és a gazdasági együttműködés elősegítése a tagállamokban. 

A bank pontosan olyan jogokat kap ebben az egyezményben, mint amilyeneket az öt másik bank is megkap az EU-ban.

Elmondta, az öt uniós tagállam, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország együttes többségi részesedése 50,16 százalék, az orosz tulajdonrész 40,03 százalék.

A ma még moszkvai székhelyű, multilaterális NBB fejlesztési projektekre, beruházásokra nyújt közép- és hosszú távú hiteleket, amelyből Gion szerint a jövőben Magyarország még inkább részesül majd, hiszen a székhelyalapításra érdemes úgy tekinteni, mint egy bérleti szerződésre. Az államtitkár cáfolta, hogy a magyar állam fogja biztosítani és őrizni a bankelnök rezidenciáját, szerinte csupán a székházról lehet szó, Gion ugyanakkor az ideérkezők diplomáciai mentessége kapcsán nem állt elő értékelhető érvvel. A Pénzügyminisztérium szerint mindenesetre Magyarország csakis hasznot húzhat abból, hogy e bank révén nemzetközi pénzügyi központtá válik.

Valójában azonban ennek a pénzintézetnek az elődjét 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította. Mint arról a Direkt 36 még 2018-ban írt: 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá az egykori kommunista blokk intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben. Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Ezzel szemben a harmadik Orbán-kormány, már a paksi bővítési megállapodást követően, 2014-ben döntött arról, hogy újracsatlakozunk az addigra egyértelműen orosz dominanciájú multibankhoz, akkor is azzal az indoklással:

A csatlakozással jóváírták az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt – és amelyet az bő egy évtizeden át nem fizetett ki. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez, így az ország 2015-ös csatlakozását követően hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.

A NBB kelet-közép-európai terjeszkedése egyértelműen orosz érdek. A távlati cél az, hogy az oroszok kiépítsenek egy olyan pénzügyi rendszert, amely alternatívája lehet az Egyesült Államok által dominált nyugati banki infrastruktúrának. Ez ma még talán szürreális, de a bank addig is több szempontból is segítheti az orosz érdekeket, hozzájárulhat például az orosz állam külföldi információszerzési tevékenységéhez is. A bank 9 tagállama közül ugyanis 5 (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az EU és a NATO tagja, így az ezen területeken nyújtott hitelek, a finanszírozott projektek révén az oroszok alapos rálátást szerezhetnek, nem utolsó sorban pedig kapcsolatrendszert építhetnek ki jelentősebb infrastrukturális projektekben.

Van itt kit támogatni, hitelezni

Az Orbán-kormánynak persze más miatt lehet fontos ennyi engedményt tenni. A bank hiteleinek segítségével olyan projektek juthatnak ugyanis pénzügyi támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet forrást szerezni. Márpedig az NBB multilaterális intézményként hivatalosan egyik ország fennhatósága alá sem tartozik, így nem vonatkoznak rá azok a gazdasági szankciók sem, amelyeket a Krím-félsziget megszállása miatt az Egyesült Államok és az EU vetett ki Oroszországra. Putyin állama ellen 62 országban 159 féle kereskedelmi korlátozás van érvényben, amelyek 2018-ban 6,3 milliárd dollárnyi veszteséget okoztak az orosz kivitelnek. Ezt rendszeresen kritizálja is Orbán Viktor, a kormányfő ugyanakkor a többségében orosz banktól fájdalommentesen juthat orosz pénzhez – akár a paksi beruházás, akár más projektek hitelezéséről van szó.

Gurmai felszólalásának egyik legpikánsabb részlete éppen ezen a ponton lehet érdekes. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis a költözéssel járó megannyi „kiváltság” okát firtató kérdésekre a választ meglepő módon a bank honlapján találhatjuk. „Itt a projektek közül egyetlen magyart emelnek ki: a MET csoportot finanszírozzák, hogy megvehesse a Tigáz-t” – állította, hozzátéve: az látszik, hogy ez a bank azt finanszírozza majd a fideszes oligarcháknak, amit nem tudnak uniós pénzből megoldani. A hitelekért és teljesen tisztázatlan, a magyar felügyeleti szervek által vizsgálni is tiltott banki ügyletekért cserébe pedig „vörös szőnyeget adnak Putyin embereinek” az Európai Unió területén – kifogásolta.

A bank azonban nemcsak a MET-tel szerződött, hanem több esetben valóban olyan vállalatokkal kötött szerződéseket Magyarországon, amelyek a kormányhoz kötődnek, vagy pedig magyar kormányzati támogatásaikkal élve jelen vannak az orosz piacon. Még 2014-ben 15 millió eurós (4,8 milliárd forint) hitelszerződést kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó, a magyar vállalkozások exporttevékenységét segítő Eximbankkal. Az OTP-vel 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást, a Mollal 2017 júliusban pedig egy speciális finanszírozási szerződést írtak alá, sőt: ugyanezen év augusztusában hitelszerződést kötöttek a Takarékbankkal, amely azóta alig titkoltan Mészáros Lőrinc bűvkörébe került.

(Borítókép: A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) központjának Budapestre költözése volt a fő téma Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Nyikolaj Koszov az NBB elnökének (b2) megbeszélésén Budapesten a Karmelita kolostorban 2019. január 28-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)