Az elmúlt évtizedekben ötvenezer középfeszültségű oszlop vált madárbaráttá Magyarországon a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) jóvoltából, a vállalat munkatársai Békéscsabán egy gólyafészket is áthelyeztek annak érdekében, hogy a madarak biztonságosabb körülmények között élhessenek a területen - közölte az MTI.
A Nemzeti Közművek közleménye szerint a fészek áthelyezését egy magánszemély kezdeményezte, a munkavégzés a Körös-Maros Nemzeti Park szakmai felügyelete mellett történt. A fészket egy emelőkosaras daru segítségével sértetlenül sikerült leemelni és áthelyezni a szemben lévő, fészektartóval ellátott oszlopra.
A gólyapár korábbi otthonául szolgáló kisfeszültségű hálózati oszlopra felkerült egy beszállásgátló szerkezet, ami megakadályozza, hogy a visszatérő madarak újra azt válasszák lakhelyül, így jó esély van arra, hogy a közeli oszlopra elhelyezett sértetlen fészket elfogadják majd a hamarosan érkező gólyák és a költési időszak nyugalomban telik számukra.
Az NKM Áramhálózati Kft. folyamatosan figyelemmel kíséri azt, hogy mely területeken, milyen módon tudja élhetőbbé tenni a madarak élőterületét. A tavalyi évben a Pusztaszeri Tájvédelmi körzetben például földkábelre cserélték a légvezeték egy részét, hogy megóvják a madarakat az áramütéstől. A földkábel telepítési eljárás során a szakemberek figyelembe vették az élőhely adottságait és annak védelmét. A munka a termő- és altalaj elkülönítésével, a visszatöltés során pedig a talajrétegenként történő tömörítésével történt.
Ebben a szomorú aktualitású cikkünkben azt írjuk, az MME szerint hazánkban 2017-ben több mint 55 ezer kilométer középfeszültségű szabadvezeték húzódott, ami közel 700 ezer darab oszlopot jelent. A hálózatok több mint 80 százaléka, mintegy 560 ezer oszlop külterületen található.
A VESZÉLYES OSZLOPOK SZÁMA KÖZÉPÉRTÉKEN BECSÜLVE 467 EZER, EZEK ÉVENTE 168 EZER MADÁR HALÁLÁÉRT FELELŐSEK.
Az MME 2010-es becslése alapján az ország légvezeték-hálózatának földkábelbe fektetése, azaz a madarak légvezetékek mentén történő pusztulásának teljes és végleges megoldása mintegy 550 milliárd forintba kerülne. A kisebb léptékű, de a mostaninál jobb megoldást jelentő átalakítás (fejszerkezet-átalakítás, madáreltérítők felhelyezése) a teljes hazai külterületi hálózatra vetítve 27-28 milliárd forint lenne, míg belterületeken, elsősorban a fehér gólya védelme érdekében történő átalakítások költsége országosan 7,5 milliárd forintra becsülhető a madárvédők szerint.
A Magyar Madártani Egyesület felhívását itt olvashatják a madarak áramütése témában.