Visszatért a régi, elmúlt években jól megszokott rend a parlamentben. A kormánypárti politikusok dicsérik a saját intézkedéseiket, az ellenzékiek pedig különféle jelzős szerkezetekkel kritizálják, támadják a kormányzati intézkedéseket.

A parlamenti rend tavaly év végén borult fel, amikor az ellenzékiek egymással összefogva a túlóratörvény ellen tiltakozva sípolva, szirénázva, illetve az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőket lezárva próbálták meghiúsítani a szavazást.

A decemberi utolsó ülés, majd a tévészékházban történtek után az ellenzék azt bizonygatta, semmi nem folytatódhat úgy a politikában és a parlamentben, mint addig. A múlt heti, első tavaszi ülésen ennek megfelelően az ellenzék a bojkottot választotta: senki nem mondott napirend előtti beszédet, Kövér László felszólítására elhagyták az üléstermet, majd az interpellációknál és azonnali kérdéseknél sem jelentek meg – egyhangú fideszes lakossági fórummá változtatva így a parlamenti ülést.

Mindezt azért soroltuk részletesen, mert ehhez képest nevezhető meglepőnek az ellenzék hétfői taktikája. Az ellenzéki képviselők ugyanis megjelentek a teremben, reagáltak Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter napirend előttijére, sőt, egy ellenzéki, az MSZP-s Hiller István vezette az ülést.

A miniszter a saját teljesítményét fényezte

Varga Mihály azért kért szót, mert két hitelminősítő (Standard and Poor's, Fitsch Ratings) felminősítette az országot.

A magyar gazdaság erősödik, jobban teljesít, és ezt onnan is elismerik, ahol korábban a legkeményebb kritikákat kaptuk

– utalt Varga arra, hogy pár évvel ezelőtt (a leminősítéseknél) a Fidesz habzó szájjal szidta ezeket a hitelminősítőket.

Varga ezután ismertette a makrogazdasági mutatókat, amelyek szerinte bizonyítják a kormány gazdaságpolitikájának helyes voltát: 4,8 százalékos volt a gazdaság növekedése, az adósságállomány 71 százalék alá csökkent, a munkanélküliségi ráta 3,6, a bruttó bérek és a keresetek több mint 11 százalékkal nőttek tavaly. Varga ezután azzal zárta – bármilyen konkrétum bejelentése nélkül –, hogy a következő években javítani kell a versenyképességet, bővíteni kell a foglalkoztatást, folytatni az adócsökkentést, illetve megerősíteni a magyar családokat, hogy több gyereket vállaljanak.

Az ellenzék pedig szépen elmondta, hogy nem kell az önfényezés

Az ellenzék ezután nem valamiféle bojkottot választott (az MSZP kivételével, amelynek frakciójából senki nem kért szót), a múlt héten még napirenden tartott „rabszolgatörvény” csak egy alkalommal, a DK-s Varju László felszólalásban került elő.

• Gyöngyösi Márton (Jobbik): A felminősítésnek „örülni kell, ez alapján döntenek külföldi befektetők, hová fektessenek". Azonban szerinte a miniszter félreérti ezt az üzenetet, mert „csak a makrómutatók vonatkozásában van minden rendben", és a foglalkoztatást például a „statisztikai trükkök százaival" éri el a kormány. Gyöngyösi szerint a Fidesz-kormány ugyanazt a neoliberális gazdaságpolitikát folytatja, mint az elődei, de közben 600 ezer fiatal ment el az országból, mert nem bízik a kormányban, és „a párttagság dönti el, ki mit ér el, nem a tehetség és a tudás".
• Varju László (DK): „Az öndicséret nagyon büdös", mert most csak arra a szintre jutott az ország, ahol egyszer már volt, és közben a munka törvénykönyvében betiltották gyakorlatilag a sztrájkot, a rabszolgatörvénnyel túlórára kényszerítik a munkavállalókat. „Ha ennyi pénzünk van, miért nem jut az egészségügyre, oktatásra és akiknek fejére szakad a plafon?" – tette fel a kérdést.
• Keresztes László Lóránt (LMP): Varga szerinte azokra a hitelintézetekre utal, amelyeket évekkel ezelőtt „gyalázott és világ-összeesküvést kiáltott". Szerinte „maga a virtuális valóság", amiről a miniszter beszél, és a számok mögött ott vannak az EU-s források és az országból elüldözött emberek hazautalásai. „A magyar emberek nem túlórázni akarnak, hanem megélni" – hangzott el még.
• Tordai Bence (Párbeszéd): „Nagy baj lehet a Fideszben, ha a hitelminősítők döntésének ennyire örülnek és idejön a miniszter triumfálni." Szerinte ugyanakkor csak arról van szó, „hagynak-e a lopás után annyi pénzt a kasszában, hogy vissza lehet fizetni a hiteleket", és a hitelminősítők úgy látják, hogy az ország képes lesz visszafizetni ezeket a hiteleket. „Nem kéne ilyen bő nyállal magukat fényezni, mivel szerinte a fogyasztásban Románia is lehagyott minket.
• MSZP: senki nem kért szót.

Az MSZP bojkottjáról ugyanakkor nem lehet beszélni, ugyanis szocialista politikus vezette az ülést, majd a napirend előtti hozzászólásoknál Tóth Csaba is szót kért, hogy a választókerületének (Zugló) egyik problémájáról, a reptéri zajártalomról beszéljen.

Emellett a napirend előttiknél minden frakció hozta a saját, aktuális témáját:

• MSZP: ferihegyi zajártalom;
• DK és Párbeszéd: a Magyar Tudományos Akadémia jövője, a kormány szerintük tönkreteszi a kutatást;
• Jobbik: visszatekintés az elmúlt harminc évre;
• LMP: 19. alkalommal is benyújták az ügynökakták nyilvánosságáról szóló javaslatot, amelyet 18-szor leszavazott már a kormánytöbbség
• KDNP: jön a falusi csok;
• Fidesz: az Európai Bizottság és az Európai Parlament Soros György javaslatai alapján fokozná a bevándorlást.

Itt nem hangzott el újdonság, minden képviselő a pártja eddig is hallott üzeneteit foglalta össze. Majd a kérdések órájában sem távoztak az ellenzékiek, hanem sorra tették fel a benyújtott kérdéseiket. Az elhangzottak alapján kijelenthető: az ellenzék által sejtetett másfajta ellenzéki politika nem valósult meg.

(Borítókép: Varju László a DK képviselője (k) napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 25-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)