Elindult az EP-választás kampánya, így nem kellene meglepődni azon, hogy az utcákon politikai tartalmú plakátok vannak - mondta Szijjártó Péter a BBC Hard Talk műsorában Stephen Sackur riporternek, aki a kormány legújabb plakáthadjáratáról kérdezte a magyar külügyminisztert. A riporter erre visszavágott, hogy ez a kormány üzenete, és nem tartalmaz a plakát semmilyen pártra vonatkozó arculati elemet, amire Szijjártó érdemben nem tudott reagálni, csak hogy a kormánynak tájékoztatnia kell a lakosságot, ha veszélynek van kitéve, ami ugye Soros.

Az egészen fárasztó, közel 26 perces interjúnak nagyjából ez is volt az egyetlen érdemleges kijelentése, az interjú legtöbb része a szokásos kormánykommunikációs paneleket hajtogatta, ami szerint 

• Soros mozgatja a szálakat az unión belül. 
• Nem üldözték el a CEU-t, mert még mindig ott vannak pár utcára a Parlamenttől.
• Az EU szeretné meggyengíteni a határokat, és menekültekkel elárasztani a kontinenst, ami egybevág az állítólagos Soros-tervvel.
• A hetes cikkely szerinti eljárás 69 pontjától 13 le lett zárva, 12-ről folyik érdemi kommunikáció, a többi pont  hazug vádaskodás. 
• Olyan szerinte nem volt, hogy az ENSZ vizsgálóit nem engedték be a röszkei és tompai tranzitzónába, mert nem volt ott, amikor ez történt. 

A riporter kitér arra, hogy ha annyira gonosz és romlott az EU, mint amennyire Magyarország kormánya ezt állítja, akkor miért nem lépnek ki, ahelyett, hogy elfogadják azokat a javakat, ami a tagsággal jár. Szijjártó szerint ezeket pénzeket nem nagylelkű felajánlásként kapja az ország, hanem azért cserébe kapja, hogy piacát megnyitotta az EU felé, és szerződések kötik. Kiemelte, hogy Magyarország az EU tagja, és az is akar maradni, mert a magyar kormány nem a problémát látja önmagában, hanem a megoldást. 

Az OLAF-jelentés, és az Elios-ügy is előkerült az interjú végén. A riporter kérdésére, hogy mennyi pénzt kellett visszafizetnie Magyarországnak hűtlen kezelés miatt, Szijjártó azt válaszolta, hogy ez nem az ő területe.