Áll az ellene indított fegyelmi vizsgálat elé Mesterházy Attila, szerinte félreértések és rosszhiszemű feltételezések nyomán nyújtottak be ellene panaszt, amelynek egyetlen „vádpontja” sem áll meg. A szocialisták volt elnöke szerint egy politikai vitát etikai eljárás köntösébe csomagolni a kisgazdásodás útja, amely semmiképpen sem tesz jót az MSZP-nek. Március 5-én mindenesetre biztosan meghallgatja a párt fegyelmi bizottsága Mesterházyt, az eljárás pedig csak kezdetét jelentheti egy régebb óta húzódó belső feszültség felszínre törésének.
Értem én, hogy ez politikai leszámolás és azt is értem, hogy személyes bosszú áll a hátterében,
reagált első felindulásában az Indexnek Mesterházy Attila arra, hogy a sajtóhoz kiszivárgott információ arról, február 22-én Kurtyán Ferenc, az MSZP Tolna megyei alelnöke, országos választmányi tag bejelentést tett az MSZP fegyelmi bizottságánál azzal a nem titkolt céllal, hogy Mesterházyt zárják ki a pártból.
Kurtyán több okot is megjelölt, az egyik, az a kormánypropagandában megszellőztetett belső feszültség, ami a február 15-ei választmányi ülésen történtek miatt lángolt fel.
Az európai parlamenti (EP-) lista sorrendjének elfogadását ugyanis egy kaotikus ülés előzte meg, összecsaptak a párt két jelenlegi EP-képviselőjének, Szanyi Tibornak és Ujhelyi Istvánnak a támogatói. Igaz, e két politikus a lista második helyéért versengett a listaállítás során, hiszen az MSZP kongresszusa által egy napra rá szentesített névsort Tóth Bertalan pártelnök vezeti.
Ez a sorrend azonban csak a választmányon vált világossá, és hogy a külső szemlélő (avagy bármely földi halandó) számára érthetetlen versengés kicsit világosabb legyen: a szocialista választmány tagjai az ülés előtt nem tudtak arról, hogy a pártelnök végül mégis a lista első helyén fog indulni – pontosabban, hogy erről szól majd az ügyrendi javaslata.
Tóth Bertalan listavezetősége ugyan felmerült korábban a sajtóban, de a választmányt, illetve a kongresszust megelőző napokban ez mégsem látszott reális forgatókönyvnek, így a kiszivárgott, kiszivárogtatott névsor is Szanyi és Ujhelyi esetleges első helyével számolt. Be is indult a kampány párton belül mindkét oldalon.
Forrásaink szerint Mesterházy Attila volt pártelnök már korábban is, ezúttal is Szanyi Tibor alelnök mellett foglalt állást, ahogyan az őt – a tavalyi tisztújításon elnökjelöltként is – támogatók köre. Ezzel szemben az MSZP jelenlegi vezetése nem a párt alelnökét, hanem inkább Ujhelyi elsőbbségét tartotta szükségesnek, főként mert ő a párt EP-kampányfőnöke is, és az európai politikájuk, kapcsolatrendszerük egyik fontos szereplője.
Természetesen az egyéni szimpátia, illetve az MSZP-ben jól megszokott érdektöredezettség alaposan befolyásolhatta a csata végkimenetelét, mindenesetre a választmányi ülés előtt mindkét fél saját győzelmével számolt – állítják egybehangzóan forrásaink a két oldalról.
Szanyi és az őt támogató, Mesterházy nevével fémjelzett kör ugyanakkor biztosra akart menni, ezért olyan javaslatokkal készültek a választmányi ülésre, amelyekkel titkos szavazáson dönthettek volna a sorrendről. Meglepte őket, hogy Tóth Bertalan az utolsó vezetői egyeztetésekről egy olyan javaslattal érkezett a választmányra, amely szerint ő a listavezető és a következő helyekről kellett ezután döntést hozni.
Mesterházy az Indexnek utal arra: a pártelnöki felelőség- és szerepvállalást ő maga messzemenőkig támogatta és támogatja, éppen ezért azonnal jelezte a Szanyit pártoló társainak, hogy nem jó az előkészített javaslatuk. Állítása szerint azt, hogy ő maga nem kérdőjelezte meg Tóth Bertalan listavezetői jelölését, „még a közelben ülő Molnár Zsolt is hallotta, alá tudja támasztani".
Csakhogy mindez cseppnek bizonyult a szocialista kavarástengerben, hiszen a választmányon hangoskodó vita alakult ki, esősorban arról, hogy milyen listahelyezésekről hogyan, miként szavazzanak. Végül a második hely sorsáról is nyílt szavazás döntött, ahogyan az ezt követő hároméról is.
Csakhogy a propagandasajtóhoz a következő napokban olyan információk szivárogtak ki, melyek szerint a Szanyi-Ujhelyi sorrendről való előzeteses szavazás eredményét párton belül megóvták, a teremben történt nyílt szavazás során ugyanis olyanok voksoltak, akik nem is voltak a választmány tagjai. Sőt a szavazatok megszámlálása sem a valós számokat mutatta, amiről – a kormánysajtó szerint – videofelvétel is készült.
Ezt egyébként még a Szanyi-támogató körhöz tartozó forrásaink sem erősítették meg, ők csak annyit mondtak: több körben kellett szavazni, mert 43-43 lett az eredmény, két tartózkodóval, és ez okozta a felfordulást a teremben. Szerintük ugyanakkor a listasorrend esetében sokan másként voksoltak volna, ha zárt a szavazás, és a személyes döntésekről nem szerez tudomást az egzisztenciálisan több választmányi tagot függőségben tartó pártvezetés. Tóth Bertalan és Ujhelyi támogatói ezzel szemben a nyílt szavazást preferálták, szerintük a szabályok és a döntéshozatal iránti felelősségvállalás is ezt követeli meg.
Az ellentét, úgy tűnik, hetekkel a kongresszuson végül jóhírként beharangozott EP-lista után sem feloldható, mindkét fél megkezdte ugyanis a kavarást a közös kampány helyett.
Mivel a szavazás vitatott körülményei és az eredmény ellen benyújtott panasz kikerült a jobboldali sajtóhoz, a párton belül a szivárogtatók ügye ismét – sokadszor – napirendre került a belső közbeszédben. Forrásaink szerint Tóth Bertalan pártelnököt többen megkeresték azzal, vessen véget az ilyen és hasonló ügyeknek.
Aztán néhány napja az Index birtokába került egy, az országos fegyelmi bizottságnak címzett beadvány, amelyben a szekszárdi Kurtyán Ferenc azt indítványozza: a testület folytasson le vizsgálatot Mesterházy Attilával szemben, aki a párt alapszabályát, a nyilvántartási szabályzat rendelkezéseit több módon, szándékosan megsértette. Szerinte ezért az MSZP jelenlegi országgyűlési képviselőjét, egykori elnökét,
az alapszabály 46. § 4. bekezdés d) pontjában megfogalmazott pártból történő azonnali kizárás szankciójában kell részesíteni.
Kurtyán panasza alapján tehát a volt MSZP-elnök szivárogtatta ki a választmányon történteket. Sőt, Kurtyán szerint a szavazásról Mesterházy egyenesen videofelvételt készített, azt adta ki a propagandasajtónak. A panasz szerint ráadásul a volt pártelnök járja az országot, kampányol és a saját népszerűségét építi a jelenlegi elnökkel szemben. Azonban Kurtyán több más közt is a videofelvétel készítését, és annak – kampányidőszakban történt – kiszivárogtatását emelte ki, mint olyan súlyos fegyelmi vétséget, amely példátlan módon egy volt pártelnök kizárásához kellene, hogy vezessen.
És hogy mindez korántsem egyéni nézet a pártban, azt jól jelezheti: a feljelentés alapján Tóth Bertalan azonnali vizsgálatot rendelt el és soron kívűl kérte a Legény Zsolt által vezetett fegyelmi bizottság összehívását, amely dönthet Mesterházy pártból való kizárásáról. A meghallgatást március 5-én tartják.
Mindezt ráadásul vélhetően nem a pártvezetés hozta nyilvánosságra, sőt nem is a Mesterházyt feljelentő panaszos maga. A sajtóhoz – több általunk ismert címzettel – ugyanis nem Kurtyán beadványa, hanem egy olyan levél jutott ki, amely szerint a Mesterházyt támogató megyék sorra jelezik: nem értenek a volt elnök kizárásával, és az egyik ilyen megye által kiadott nyilatkozatot sorban írják alá a Tóth Bertalannal nem szimpatizáló megyék vezetői.
Kérdésünkre, hogy van-e köze a kiszivárogtatáshoz – akár a mostanihoz, akár a megelőzőhöz, Mesterházy Attila egybehangzóan állította: nincs, ő nem szivárogtatta ki ezt az ügyet. Az MSZP volt elnöke szerint egy politikai nézeteltérésről, avagy nézetkülönbségről és személyes bosszúról van szó, de áll a március 5-i meghallgatás elébe. Többször megismételte:
az MSZP-nek semmiképpen sem tesz jót, ha politikai vitákat etikai eljárásokba csomagolnak, ez ugyanis a kisgazdásodás útja.
Mesterházy szerint semmi sem igaz abból, amivel vádolja ez a feljelentés:
„Az egyetlen bűnöm, hogy Szanyi Tibort támogattam Ujhelyi Istvánnal szemben”, fogalmazott. Mesterházy ezen túl nem kívánt többet nyilatkozni az ügyről, megvárná a vizsgálat és az eljárás lezárultát, de azt nem titkolta, példátlannak tartja, hogy egy – bármely – volt pártelnökkel szemben fegyelmi vizsgálat egyáltalán felmerüljön. Kérdésünkre, hogy lehet-e pártszakadás az ügy vége, Mesterházy csak azt mondta:
sokkal nagyobb felelősséget érez az MSZP iránt, minthogy kilépéssel fenyegessen, ám azzal biztos, hogy a szocialistáknak nem tesz jót ez a vita, ráadásul ha sokáig erről szól majd a pártot övező közbeszéd, akkor ő is kénytelen lesz nyilvánosan ismertetni álláspontját.
Ha ő maga nem is, Mesterházy támogatói köre, persze név nélkül, de sokkal mélyebbre világított a feszültséggócba. Forrásaink ugyanis utaltak arra: az MSZP szokásos darázsfészke meglehetősen halk volt az elmúlt hónapokban, ezt pedig kétségtelenül megtörheti a csendet.
A burkolt fenyegetést, miszerint eddig nem érték komoly kritikák Tóth Bertalan elnökségét a nyilvánosságban, de ez könnyen megváltozhat, némileg árnyalja, hogy alig néhány hónappal korábban egy levélhamisítási ügy miatt már fellángoltak a szocialista indulatok, ráadásul a propaganda elég rendszeresen tájékoztatott az elmúlt hetekben is a szocialista belügyekről. A levélhamisítási ügyről sokan tudnak a pártban:
Információink szerint ráadásul a propaganda ellen indított MSZP-s sajtóperből Tóth Bertalan és köre – így a Kurtyánnal közeli kapcsolatban lévő, szintén tolna megyei Harangozó Tamás is – a pártból kiszivárogtatók beazonosítására alkalmas információkhoz jutott. Nagy kérdés azonban, hogy mindennek van-e, vagy lehet-e egyáltalán köze a Mesterházy ellen indult eljáráshoz.
Az ügyről és a pártvezetés álláspontjáról szerettük volna megkérdezni az MSZP elnökét is, ám Tóth Bertalan cikkünk megjelenéséig elérhetetlennek bizonyult. Láng Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója közölte a hivatalos álláspontot: a vizsgálat lezárultáig nem kommentálják a Mesterházy-ügyet.
(Borítókép: Mesterházy Attila. Fotó: Bődey János / Index.)