M. Richárd interjút adott az Echo tévének, ahol megismerhettük Molnár Richárdként is, és a riporter a részletek fölött nagyvonalúan elsikló hozzáállása mellett elmondhatta a maga verzióját arról a két évvel ezelőtti balesetről, amelyben ketten vesztették életüket. Molnár azért adott interjút, mert szerinte annyi „dezinformáció és őrült hír" kering róla, hogy pár dolgot szeretett volna tisztázni.
Molnár jelenleg szabadlábon van, mert szívműtét vár rá, majd ezután következik egy szerinte négy-öt hónapos rehabilitáció.
Molnár elismeri,
Szerinte ugyanakkor a másik sofőr is vétkes, mert levágta a kanyar ívét, és nem adott elsőbbséget neki. Az interjú leginkább ezt a kérdést járta körül. Molnár szerint ő nem tesz azért, hogy Magyarország legfőbb közellensége legyen, amit a riporter vetett fel. Ő csak
éli az életét, konzekvensen betart minden szabályt, tanulva az eddigi hibáiból.
Reméli, majd bebizonyosodik egy csomó dolog, és árnyalódik róla ez a kép.
A múltjáról azt mondta: van egy előélete, fiatalon csinált dolgokat, de megkapta a magáét, leülte, 2011-ben letelt a büntetése, és az élete azóta 180 fokos fordulatot vett.
De azt is mondta, hogy most is vannak buta dolgai, amiket van, hogy megbán. De hangsúlyozta: óriásit változott, „teljes mértékben” megbűnhődött.
Arról is beszélt, miért vették el a jogosítványát, mielőtt autóba ült azon a végzetes napon: három év alatt összegyűjtött 17 büntetőpontot, ezért fél évre bevonták a jogsiját. Milyen dolgokért kapott büntetőpontot? Két dolgot említett: nem volt bekötve, és használta a buszsávot.
Azt is elmondta, hogy korábban egész életében egyszer büntették gyorshajtásért, akkor 50 helyett 70-nel ment, bár azt nem állította, hogy mindig betartotta a sebességhatárt. „De soha nem brahiból vezetettem, sosem versenyeztem" – állította.
A baleset napjáról azt mondta, a „párjának" vette a kocsit, átvette, és szerette volna lemosatni és átadni neki a kocsit. Szeretett volna „örömet okozni”, nem gondolta, hogy azon a kicsi szakaszon ez történik. Ha visszaforgathatná az idő kerekét, ma már nem ülne be.
Egy autó ment előtte a külső sávban, a belső sáv pedig üres volt, látta, hogy zöld a lámpa a kereszteződésben, „nyomott egy gázt”, aztán már csak arra emlékszik, hogy bevágott elé az autó, ő erre elrántotta a kormányt gázadás közben, hogy elkerülje a balesetet, de nem sikerült.
Azt gondolom, hogy sok-sok embernek tönkrement az élete, én magam is megsínylettem a dolgot.
Azt mondta, őszintén sajnál mindenkit, aki érintett, és csak azt kéri a családtagoktól, hogy értsék meg, semmilyen szándékosság nem volt benne.
Sosem voltam bedrogozva, nincs is ilyen vád, sajnálom, őszintén sajnálom, hogy nem tudtam elkerülni, mert gyorsabban mentem.
Szerinte az is bizonyítja, hogy nem volt bedrogozva, mert akkor „az első perctől le lettem volna tartóztatva, így viszont négy hónap után tartóztattak le".
Azt is mondta, hogy életében már fogyasztott kábítószert, de nem volt ilyen ügye sem, se bódultan, se részegen nem vezetett, állította.
Nem jellemző rám.
Molnár szerint a balesetben két rossz döntést hoztak a másik sofőrrel, és szerinte a balesetet az okozta, hogy a másik sofőr levágta a kanyarívet, illetve nem adta meg az elsőbbséget számára. A balesetet még az is okozta, hogy ő nem tudta elkerülni a balesetet, mert ötvennél magasabb sebességgel ment.
Hogy 140-nel ment, az szerinte fizikailag képtelenség, szerinte 100 körül mehetett.
Tudom, hogy ez is szabálytalan és felelősséggel jár, de ezek száraz tények. Nem a gyorshajtás okozta a balesetet, hanem a másik sofőr.
Molnár szerint a rendőrség a Mercedes-gyártól lekérte a GPS-koordinátákat, amik kicsit mást mutattak, például hogy a legmagasabb sebessége 81 volt, és a baleset előtt 41-et mutatott.
Arra a kérdésre, hogy sokan gyilkosnak tartják, azt mondta, aspektus kérdése, de nem tett ennek érdekében.
Az előtte álló szívműtétről is hosszasan beszélt. Egy vele született rendellenesség miatt, szívbillentyű-elégtelenség miatt kell műteni, amit 2017-ben diagnosztizáltak nála, és 2018-ra jutott oda a helyzet, hogy meg kellett műteni. Egy 4-6 órás, nyitott mellkasos szívműtétről van szó,
kettéfűrészelnek konkrétan.
Kiveszik a szívét, addig egy gép működteti a keringést. A riporter rákérdezett a kockázatra, Molnár azt mondta, tudja, elhalálozás is lehet.
Aztán többhetes bennfekvés következik, majd a Rókus kórházba megy rehabilitációra.
Szerinte nem lehet másképpen megoldani, a „bírónő végigjárt minden fórumot, hogy a bv.-intézetbe lehet-e elvégezni a műtétet”, de szakértői vélemények, illetve a tököli rabkórház válasza is azt mutatta, nem lehet bv.-intézetben elvégezni a műtétet.
Mivel vétlen, gondatlan autóbalesetről beszélünk, nem áll fönt olyan veszély, ami meghiúsítja az eljárást. Jól döntött a bírónő, hogy szabadlábra engedett, és megműttethetem magam.
Ezután hosszan beszélt arról, hogy szerinte milyen kép alakult ki róla. Azt mondta,
jó alany vagyok, hogy bulvárhírek fel legyenek kapva, a médiának óriási felelőssége van abban, hogy hogy van ez (az ügy) tálalva, az emberek szeretnek utálkozni, erre maximálisan megfelelő alany vagyok a múltammal, a külsőmmel, a viselkedésemmel, pedig bennem semmilyen provokatív dolog nincs.
Hogy mit keresett a Seychelle-szigeteken, arra nem kérdezett rá a riporter, így Molnár annyit mond, tanú volt, majd a múltkori edzőtermi lesifotókhoz annyit fűzött, hogy nem azért volt az edzőteremben, hogy provokáljon, hanem mert élete a sport.
Sajnálom, ha megbotránkozást okoz, hogy sportolok.
Érdekesnek nevezte, hogy a lapok azt emelik ki, hogy milyen autói, barátai vannak, hogy testépítő, pedig fest, de szerinte az nem illik bele abba a sablonba, hogy ő milyen rossz ember.
Nem vagyok rossz ember, csinálok sok butaságot, de akik szeretnek és akiket szeretek, mindenkivel jól megvagyok.
Arra is rákérdezett a riporter, hogy egyes kommentelők a halálát kívánják, amire azt mondta:
Lehet gyűlölködni, de legalább lenne oka.