Februárra megcsendesedett a társadalmi elégedetlenség - írja a Népszava a Publicus Intézet felmérésére hivatkozva. A Publicus decemberben azt mérte, hogy az emberek 64 százaléka nem szereti, ahogy az országban mennek a dolgok, februárra azonban ez az arány 51 százalékra szelídült. Ez azt jelenti, hogy körülbelül egymillió ember (aki egyébként jellemzően nem ellenzéki szavazó) süllyedt vissza egyfajta politikai apátiába - írja a lap.

A Publicus szerint ezt támasztja alá a pártok népszerűségének alakulása is. Az utóbbi fél évben mintegy 600 ezer támogatót vesztő Fidesz 23-ról 25 százalékra tornászta vissza kedveltségét – mintegy 160 ezer olyan ember tért vissza a kormánypárthoz, aki vélhetően a rabszolgatörvény miatt igazolt a bizonytalanokhoz.

Az MSZP és a Jobbik megtartotta támogatottságát, előbbit az összes választó 9 százaléka (majdnem 740 ezer ember) szereti, utóbbit 10 százalék (mintegy 820 ezer fő) kedveli. A kis pártok viszont morzsolódni látszanak – népszerűségük a teljes népesség körében legfeljebb 2-3 százalék (160-250 ezer ember). Ez persze önmagában nem újdonság, ám az jelzésértékű, hogy a biztos választók a DK-val és az LMP is egyre kevésbé szimpatizálnak.

A helyzet az, hogy a közelgő EP-választást a szavazók – az összefogás hiányában – sima belpolitikai választásként kezelik, és a voksolási hajlandóság a tavaszi eredményeket vetíti előre. Legalábbis ha minden párt külön indul. Pontosabban ebben az esetben leheletnyivel rosszabb a helyzet, ugyanis az öt versenyzőből (MSZP-Párbeszéd, Jobbik, DK, Momentum, LMP) csak kettő jutna be: még a Demokratikus Koalíció sem ugraná meg az 5 százalékos küszöböt. 

Ebben az esetben az ellenzék 21 százaléknyi érdemi szavazatot tudna felmutatni, a Fidesz pedig 28-at. A felmérés szerint egy hónap alatt 52-ről 49 százalékra csökkent a részvételi hajlandóság az EP-választásokon.