Augusztus van. Kínzó hőségben, hosszas autózás után, felgyorsított lépésben keressük a megjelölt címet, a cím szerinti kórházépületet. Időre megyünk. Persze legalább másfél órát hagytunk arra, hogy mindenképpen pontosan érkezzünk. Ez egy fontos időpont. Pusztai-Csató Adrienn meglehetősen feszült, a kórház két épülete közötti kóválygás után rájövünk, érdemesebb visszamenni a kapuhoz eligazításért. Azt mondják, a nagy tömbök után jobbra, a gazdasági épületek mögé kell eljutnunk. Egy romos, régi téglaházhoz érünk, vaskos ajtók jelzik: itt bizony nincs betegforgalom.

Ide csak egyszer tolnak, tepsiben. Ez a patológia.

Nem tévedés tehát, a hullaházba kell mennie Pusztai-Csató Adriennek igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra, amit a munkaügyi bíróság rendelt el a szentistváni önkormányzat kérésére. A jogász, akinek több évtizedes közigazgatási gyakorlata, jegyzői és polgármesteri tapasztalata is van, hónapok óta pereskedik volt munkáltatójával, az utódja által vezetett polgármesteri hivatallal.

Pusztai-Csató Adrienn bűne, sőt ellenfelei szerint lényegében a „betegsége”, hogy politizálni kezdett. Hogy elnyert egy polgármesteri széket 2014-ben. Méghozzá a hatalommal szemben, függetlenként. Vidéken, egy borsodi kistelepülésen, a Bükk hegység és a Tisza-tó között félúton, Mezőkövesdtől 8, Egertől 30 kilométerre, a Matyóföld közepén. Ennek köszönheti a „tepsis kalandot” is, amire elkísértük, hogy megnézzük: tényleg így zajlik-e ez ma Magyarországon.

Mire megismertük Pusztai-Csató Adriennt, már elvesztette polgármesteri székét, a családját szétszakítva, több mint száz kilométerre kellett költöznie Szentistvántól, a 2400 lelkes nagyközségtől, ahol élt és dolgozott. Költöznie kellett, hogy állást találjon – kompetenciáinak és gyakorlatának megfelelőt legalábbis. Ennek ellenére jókedélyű, meglehetősen optimista, sokszor harcias hanghordozású, meggyőződéses személyiség. Kicsit talán megszállottja is lett mindannak, ami vele történt.

Biztosra veszi, hogy jót akar, nem kételkedik magában és elsősorban azok miatt háborodik fel még mindig, akiknek képviseletéért harcba szállt annak idején a 2014-es önkormányzati választáson. Mintegy másfél évvel ezelőtt, a róla és eltávolításáról szóló újságcikkeket olvasva, egy oknyomozó projekthez kerestük meg őt, de falakba ütköztünk. Teljesen elzárkózott. Nemcsak a nyilatkozattól, hanem úgy egyáltalán. Már akkor eljárások voltak ugyanis folyamatban ellene: adóhatósági, fegyelmi, sőt büntetőjogi vizsgálatok, az ezekkel kapcsolatos perek. Így egy fél perces telefonbeszélgetés során közölte: hogy nem ismer, nem bízik senkiben és egyáltalán nem kíván belefolyni semmibe, hagyjuk őt békén.

Pedig a története ekkor már részben ismert volt a nyilvánosságban. Pusztai-Csató 2014-ben kétharmaddal nyerte el a borsodi Szentistván polgármesteri székét a Fidesz által támogatott jelölttel szemben. Nem tölthette ki 2019-ig tartó mandátumát, mert arra hivatkozva, hogy a független polgármesterrel nem halad előre a falu, 2017 áprilisában lemondott a képviselő-testület, néhány hónappal később pedig új polgármestert választottak – ekkor Pusztai-Csató – már az Új Kezdet párt jelöltjeként 42-56 százalékos arányban alulmaradt a hivatalosan független, de a fideszes Tállai András országgyűlési képviselő támogatását élvező Dobóné Koncz Judittal szemben.

Miután ugyanis Szentistván független polgármestere bejelentette, hogy belép Gémesi György kifejezetten polgármesterek által alakított, Új Kezdet nevű pártjába, a testület azonnal megvonta tőle a bizalmat. Valódi, megalapozott indokuk nem volt rá, ezért a falu közvéleménye értetlenül állt a dolog előtt. Pusztai-Csató szerint erre válaszul kellett ellene kitalálni valamit, ami alkalmas a lejáratására.

Az expolgármester ugyan 2014-ben függetlenként indult, de ő és édesanyja is fideszes aktivista volt korábban, elsősorban a mezőkövesdi kampányokban vettek részt, támogatva Tállai mandátumszerzéseit, sőt korábban polgármesteri karrierjét. Ma már Adrienn őszintén bevallja:

eszébe sem jutott, hogy Matyóföld ura ellene fordulna.

Csakhogy Tállai nem bocsátotta meg neki, hogy az általa Szentistvánon támogatott jelölttel szemben egyáltalán elindult, sőt a parlamenti képviselő, egykori adóhatósági vezető a 2014-es kétharmados szentistváni vereséget sem tudta kiheverni. A NAV korábbi elnöke ugyanakkor később nyilvánosan visszautasította, hogy valaha beleszólt volna a települések munkájába. Aligha tekinthetjük azonban ezt a valóságnak. Egy szentistváni önkormányzati képviselő például éppen azt rótta Pusztai-Csató fejére, méghozzá egy nyilvános testületi ülésen: „temiattad, csakis temiattad, a te viselkedésed miatt nem támogatja a települést". Mármint Tállai.

A mezőkövesdi járás kistelepüléseinek vezetői – persze a függetlenek – és bárki, aki részese a politikai közéletnek, könnyen megerősítheti: ha valaki elnyeri Tállai szimpátiáját, a települése támogatásokban, akár uniós forrásokban is dúskál, ha viszont kiesel a pixisből, gyakorlatilag levegőt sem vehetsz majd Borsodban.

Hát, én nem vehettem levegőt sem, miután megnyertem a választást

– mondja ma Pusztai-Csató Adrienn. A hozzá hasonló borsodi polgármesterek nemcsak a nyilatkozattól zárkóznak el, volt aki találkozni sem mert velünk a járásban, mondván: nem akar „Pusztai-Csató sorsára jutni”. A fiatal nő polgármesterként nem kapott meghívást hivatalos és informális rendezvényekre, nem járt számára tájékoztatás az önkormányzatnak járó lehetőségekről, Szentistván pályázatait pedig rendre elutasították. Ám valójában még csak nem is ez vezetett az új választás kiírásához.

Személyeskedésig és az engem és családomat érő verbális, sőt egy esetben fizikai atrocitásig terjedt az üldöztetésem

– fogalmaz az expolgármester, hangjából pedig kiérződik, hogy van, amin nem egyszerű túllendülni. Nagyobb fia még mindig Szentistvánon él, csak hétvégente találkoznak, kisebb fiának iskolaváltás és számtalan kihívás jelentett akadályt egy gondtalan gyerekkorban azért, mert édesanyja nem tett, avagy nem tesz lakatot a szájára a hatalom birtokosaival és kiszolgálóikkal szemben.

Pusztai-Csatót bántja a kompetenciáit érintő, máig folyamatos támadás is, amely az időközi választási veresége, sőt elköltözése után sem enyhült. Korábban rendészeti területen, később jegyzőként dolgozott, úgy gondolta, a szentistvániak tudják, mennyire fontos számára a tisztesség, a jogi és politikai korrektség, a pontosság és a becsület. Azt hitte, pont ezért nyert választást, azt hitte, erre van szüksége a magyar vidéknek ahhoz, hogy kilábaljon a szegénységből és a hűbéri kiszolgáltatottságból.

Csakhogy aztán megvonták tőle a bizalmat, ellenlábasa, a mai polgármester és köre Pusztai-Csató szerint nem saját kútfőből, hanem vezérelve és mögöttes – fideszes – támogatást élvezve dilettánsnak, sőt ideggyengének és korruptnak igyekeztek beállítani, később pedig már a büntetőjogi felelősségét is firtatni kezdték. A támadások az időközi kampányban kezdődtek, amiben a borsodi 7-es választókerület Fidesz-alapszervezete maga jegyzett két olyan szórólapot is, amely a törvény szerint nem nyilvános fegyelmi eljárás részleteit, elsősorban máig alá nem támasztott vádjait tartalmazták.

Nemcsak azt mondták, hogy én vagyok az akadálya a falu fejlődésének, de miközben pontosan tisztában voltak azzal, hogy éppen én akartam igazán tisztességesen vezetni Szentistvánt, és nem mentem bele abba, hogy bármilyen, később megkérdőjelezhető papírt, megállapodást aláírassanak velem, engem igyekeztek ezzel lejáratni

– érvel Pusztai-Csató Adrienn. Szerinte éppen az önállósága, jogi képzettsége és felelősségérzete váltotta ki egyesek ellenszenvét, a lejárató kampány pedig valójában azután fordult vagdalkozó fegyelmi eljárásba, hogy már előre megszületett „halálos ítélete” a testület feloszlatásakor. Miközben ugyanis a polgármester a falu fennmaradásáért küzdött a hatalom megyei képviselőinél, a helyi iskolában – szerinte épp az iskolaigazgató szervezésében, aki később fegyelmi biztos is volt az ügyében – egy májusi délutánon „puccs” szerveződött. Egy hónappal a képviselő-testület önfeloszlatása után Pusztai-Csató ellen átláthatatlan indoklással fegyelmi eljárást kezdtek, amit az érintettel csak a következő nyilvános ülésen közöltek.

Pusztai-Csató értetlenül állt a szerinte láthatóan előre eltervezett, jól felépített, személyét démonizáló kampánnyal szemben, felhívta a figyelmet – ő és a helyi jegyző is – a fegyelmi jogszerűtlenségére, de miután hetekig azt sem tudta, valójában miféle kötelezettségszegéssel vádolják, a javában zajló időközi kampányában esélye sem maradt a védekezésre.

Meg akartak semmisíteni. Olyan szórólapok jelentek meg a faluban, amelyek azt próbálták elhitetni, hogy én megloptam Szentistvánt. Holott a háromtagú fegyelmi bizottság felvetéseit meg sem vizsgálta senki

– mondja Pusztai-Csató, aki szerint a fegyelmi eljárás vádjait nem is ismerte, mielőtt a nyilvános ülésen meg nem támadták vele, szerinte kizárólag azért találták mindezt ki, hogy a kampányban le tudják járatni. Nemcsak ott, hanem azt követően három héten át postaládákba szórt, „gusztustalan tartalmú szórólapokkal, és faluszerte elhintett, hazug pletykákkal” igyekeztek sarokba szorítani egy olyan eljárással, aminek részletei máig zavarosak.

Pusztai-Csató elvesztette a választást, ám a becsületét nem hagyta annyiban. Mivel az utódja által vezetett önkormányzat összesen 885 ezer forintot kért számon rajta és követelt tőle, a fegyelmi eljárással szemben pert indított, amelynek végére súlyos jogsérelmet állapított meg a bíróság. Az Index birtokában lévő munkaügyi ítélet kimondja: a vele szemben szabálytalanul, sőt törvénytelenül kezdeményezett és ténylegesen le sem folytatott fegyelmi eljárás hivatkozásai, majd a szentistváni képviselő-testület, Pusztai-Csatótól bizalmat megvonó határozata is jogellenes.

Az ítélet nem jogerős, és várhatóan egyhamar nem is emelkedik jogerőre, hiszen a szentistváni önkormányzat jelenlegi vezetése büntetőfeljelentést is tett Pusztai-Csató ellen arra hivatkozva, amire a munkaügyi perben is: elherdálta a közpénzt, nem tud elszámolni bizonyos reprezentációs költségekkel. Szerintük a sérelemdíj megítélése előtt meg kellett volna várni a büntetőeljárás lezárultát, amelyet ők kezdeményeztek, derül ki továbbá az ítéletből, amely szerint az önkormányzat most már állítja: nem is zárult le a fegyelmi eljárás, éppen ezért nem lehet jogszerűtlen az abból következő fegyelmi határozat.

A bíróság azonban más állásponton volt: nemcsak a fegyelmi eljárás megindítása volt formai okokból szabálytalan, hanem

„a fegyelmi eljárás megindításának felperessel a helyi kábeltévé által is közvetített képviselő-testületi ülésen, nagy nyilvánosság előtt közlése a bíróság álláspontja szerint a felperes személyiségi jogát sértette. A vele szemben indított fegyelmi eljárás nagy nyilvánosság előtt vele közlése ugyanis megalázó volt, a felperes jóhírnévhez való jogát sértette.”

Pusztai-Csató is tudja, ezzel még csak csatát nyert, háborút nem: a számára most megítélt 2 millió forintos sérelemdíj nem forgatja vissza az időt, nem hoz rendbe semmit. Meggyőződése, hogy a lejárató hadjárat miatt vesztette el az időközi választást, ám a választási vereségnél sokkal fájóbb számára az őt és családját érő, máig folyamatos támadássorozat. Szerinte annyira tartanak attól, hogy esetleg újra elindul a polgármester-választáson, hogy az önkormányzat számára a szentistvániak pénze egyáltalán nem drága arra, hogy lejárassák.

A legjobban éppen az bánt, hogy az utódom nem méri fel, már elköltött ebben a perben több mint másfél millió forintot ügyvédre, ki kell majd fizetniük nekem további 2 millió forintot a sérelmekért, a perköltségek is tetemesek, és még mindig nincs vége. Nem nyugszanak, nem hagynak békén, a tisztességtelenségük árát pedig a szentistvániak fizetik ki.

Arról, amivel vádolják, hogy

• 2016-ban idevágó költségvetési keret nélkül költött 575 ezer forintot reprezentációs kiadásokra, azt mondja: a testületi ülések lebonyolításához, és egyéb vendéglátáshoz vásároltak be, tehát szerinte azok ették-itták el ezt a közpénzt, akik most számon kérik rajta.
• Különösen fáj számára a 2017-es közmunkaprogram, és az abban készült hímzett matyótermékek körüli vádaskodás. Miközben ugyanis a fegyelmi eljárásban azok ellopásával vádolták meg, Pusztai-Csató teljesen nyilvánosan, jótékonysági akció keretein belül – Vajna Tímea oldalán – sportoló gyermekeknek adta át ezeket, és juttatott továbbá autista gyermekek apró, hímzett ajándéktárgyakat is.
• De feljelentették azért is, mert egy Mikulás napi ünnepségen a közfoglalkoztatottak és a hivatali dolgozók gyerekeinek önkormányzati büdzséből vásárolt piros mikulássapkákat.

Pusztai-Csató azt mondja: minden számlával igazolható, nem követett el bűncselekményt, szerinte inkább az ő lejáratása veti fel a hivatali visszaélés gyanúját. Az expolgármester meggyőződése az is: a ma is zajló büntetőeljárások ellene mindebben igazságot szolgáltatnak majd, ahogyan a mostani, munkajogi per is őt igazolta, vagy ezt megelőzően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) őt és családját érintő vizsgálatai.

Miközben ugyanis Pusztai-Csatót 2017 nyarától a környékbeli települések nem merték alkalmazni, egy 2014-es törvénymódosítás nyomán pedig arra sem számíthatott, hogy polgármesteri megbízatásának végével korábbi munkahelyére mehet vissza, a két gyermekét egyedül nevelő polgármester

Ezt utána egy másik vagyonosodási vizsgálat követte. Sőt, az őt mindvégig támogató, háromgyermekes, nővérként dolgozó képviselőtársát is hosszasan vizsgálta a NAV az időközi választás kampánya alatt, állítja az expolgármester.

Később Pusztai-Csató telefonhívásait kérték le az önkormányzatból, méghozzá tudta, hozzájárulása nélkül – véleménye szerint megfélemlítési szándékkal. Aztán a verbális atrocitások következtek, majd a büntetőfeljelentés. Nem csoda tehát, hogy – mint a munkaügyi ítéletből kiderül, egy belgyógyászati betegségének súlyosbodása miatt – orvosi és pszichoterápiás kezelésre is szorult 2017 végén,

A munkaügyi perben egyébként az önkormányzat Pusztai-Csató elmeállapotát és ebből következően pszichikai alkalmasságát firtatta, sőt kérvényezte független igazságügyi orvosszakértő kirendelését is. Így kapott értesítőt az expolgármester arról, hogy tavaly augusztusi kivizsgálására a patológián kerül sor. A szakvélemény azonban őt igazolta, ahogyan az arra támaszkodó bírói ítélet is. Megaláztatásoknak ezzel sem volt vége, nemcsak a perek sora, a feljelentéseké is kezd végeláthatatlanná válni. Nemrég ugyanis egy újabb, egy rövidáru boltban keletkezett 3 ezer forintos számla nyomán is feljelentést tettek Pusztai-Csató ellen.

Kerestük az önkormányzatnál Dobóné Koncz Juditot, Szentistván mai polgármesterét, ám a főállásban gyógyszertári asszisztensként dolgozó településvezetőt csak mobiltelefonon értük utol. Munkájára hivatkozva visszahívást kért, ám ezután már nem vette fel a telefont.

Így nem tudtuk megkérdezni, hogy fellebbezett-e a megjelölt határidőig az önkormányzat. Idevágó képviselő-testületi határozatot nem találtunk a település honlapján, pedig elvileg ilyen ügyvédi és peres költség esetén erre, azaz a képviselők döntésére szükség lenne. Ráadásul Pusztai-Csatót az eljárások szinte mindegyikében azzal vádolja a jelenlegi polgármester, hogy nem kért felhatalmazást a képviselő-testületétől bizonyos kiadásokhoz, értesüléseink szerint azonban a februári testületi ülés éppen azért maradt el, mert három képviselő és a jegyző már korábban sem támogatta a pereskedést és a költségek vállalását, bizonyos létszámproblémák miatt pedig akkor nem lett volna meg a támogatása az ügy továbbvitelének.

(Borítókép: Pusztai-Csató Adrienn)