Index Vakbarát Hírportál

Orbán első március 15-i beszédéből úgy lett botrány, hogy nem is mondott durvát

2019. március 15., péntek 07:23

Húsz éve, 1999-ben volt Orbán Viktor miniszterelnökségének első teljes éve. Ennek apropóján Orbán99 címmel indítottunk sorozatot, amelyben azokat a sztorikat elevenítjük fel, amelyek érdekesek napra pontosan két évtized távlatából is. Akár azért, mert jól rímelnek jelenlegi eseményekre, akár azért, mert támpontot adhatnak Orbán Viktor mostani döntéseiben és motivációiban, vagy szimplán azért, mert ha most történnének, még ma is simán az újságok címlapjára kerülnének. Korábbi cikkeink közül itt válogathat.

Első kormányfősége első március 15-éjén Orbán Viktor még nem a Múzeumkertben beszélt, megtette azt helyette Deutsch Tamás ifjúsági miniszter, hanem este az Operában rendezett állami ünnep­ségen hallgathatták őt meg a meghívottak. A hangsúly a meghívottak szón van, ugyanis jókora botrányt okozott 1999-ben, hogy a korábbi évekkel ellentétben abban az évben nem lehettek ott ellenzéki pártvezetők.

Az MSZP és az SZDSZ politikusai ugyanis nem kaptak meghívást.

A Népszabadságnak Kovács László MSZP-elnök méltatlankodott egy sort, mondván, a nemzeti ünnepi megemlékezést sikerült pártrendezvénnyé silányítani. Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető szerint pedig "a nemzeti ünnep az egység jelképe, vagy legalábbis az kellene legyen. Ezzel szemben a meghívás ügye, pontosabban annak elmaradása nem az egységről, hanem a megosztottságról szóló üzenet".

Az ügyet pluszban bonyolította, hogy nem minden ellenzéki pártvezető járt így, a MIÉP szóvivője ugyanis a Népszabadságnak azt mondta, Csurka István pártelnök-­frakcióvezető megkapta meghívóját az operaházi díszelőadásra.

Aznap a kormány még nem reagált, de később azt közölték, hogy

technikai okok miatt maradtak el a meghívók, 

a Miniszterelnöki Hivatal pedig sajnálatát fejezte ki emiatt. Rogán Antal, a kormányfő politikai tanácsadója azt mondta, semmiféle szándékosság nem volt abban,hogy a három ellenzéki párt, az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP vezetője (ő Csurkát is idevette az korábbi hírek ellenére) nem kapott meghívót.

Ezt bizonyítja szerinte, hogy Horn Gyulát, az előző kormány vezetőjét, és az Országgyűlés ellenzéki alelnökeit is meghívták. Wekler Ferenc szabaddemokrata parlamenti alelnök meg is jelent a rendezvényen, tette hozzá Rogán.

"A technikai hiba miatt az Alkotmánybíróság tagjai sem kaptak meghívót, hivataluk azonban ezt jelezte, és a meghívókat azonnal postázták. A hivatal sajnálatos-nak tartja a történteket, a következő állami ünnep előkészítésekor ügyelnek arra,hogy ilyen hibák ne fordulhassanak elő", nyilatkozta.

Amúgy miről beszélt Orbán?

A kormányfő Széchenyi István nevét és emlékezetét idézte, hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra páratlan gazdagságát az a korszak alapozta meg, amelyet március 15-én ünneplünk. "E korszakban született meg a modem magyar nyelv, a szuverén magyar állam és az első felelős magyar kormány". A polgárosodásnak ezt az első szakaszát a miniszterelnök a nyugodt és gyarapodó demokrácia időszakaként jellemezte, hozzátéve: ezt akarta a nemzet 1956-ban, 1989-ben, és most, azaz 1999-ben is. "A szabadság az, amikor a szükség összefogást vált ki", mondta, szerinte az akkori hó- és árvízhelyzet megmutatta, hogy képes összefogni az ország, tudósított a Magyar Nemzet.

Hogy még érthetetlenebb legyen az ügy, Győri Béla, a MIÉP szóvivője ekkor már azt mondta, Csurka István pártelnök-frakcióvezető kapott meghívót, de nem tudott részt venni az ünnepségen, mert a meghívóhoz nem mellékelték a belépőjegyet.

Március 23-án a Miniszterelnöki Hivatalban lezárult a vizsgálat az ügyben, de ettől sem lett sokkal tisztább a sztori: a vizsgálat szerint a protokoll-listán az ellenzéki vezetők nevei is szerepelték, "ezt alátámasztja, hogy a délelőtti ünnepélyes zászlófelvonásra, a Nemzeti Múzeum kertjében tartott megemlékezésre kaptak meghívót a pártvezetők". Ugyanerről a listáról küldték ki az esti operaházi meghívókat is, amelyek viszont valamiért nem értek célba. Rogán Antal azt mondta, ezentúl a MeH protokollfőnökének külön feladata lesz, hogy az állami ünnepségek előtt egyeztessen a protokoll-listán szereplőkkel,hogy megtudja, kézhez kapták-e meghívót: 

Lecserélték a protokollfőnököt

Március 17-én derült ki, hogy Orbán lecserélte az addigi protokollfőnökét, Görög Ibolyát, és Orencsák Mariannt nevezte ki helyette. Borókai Gábor kormányszóvivő azt mondta, a személyi változás nincs összefüggésben a meghívók ügyével. Egy héttel később azonban mégis erre utalt Tirts Tamás, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a 168 órának adott interjúban. Azt mondta, sajnálatosnak tartja, hogy "volt egy kis protokolláris félreértés", az operaházi meghívók "nem mentek ki időben". Hozzátette: a nemzeti megemlékezéshez hozzátartozik, hogy adott esetben az ellenzéki pártvezetők is ott vannak az állami ünnepségen. "Ezt a technikai problémát - úgy gondolom - a miniszterelnök megoldotta azzal, hogy leváltotta a protokollfőnököt", közölte.

Görög ibolya áprilisban interjút adott a lapnak, és arról beszélt, hogy váratlanul érte a kirúgása, de csúsztatás, hogy a meghívók miatt bocsátották volna el. "Két kormányrendelet is bizonyítja: az állami ünnepek protokollja nem tartozott a hatáskörömbe. Februárig a Belügyminisztérium állította össze a meghívottak listáját, azt követően a Miniszterelnöki Hivatal a (már az Orbán-kormány által létrehozott) Kommunikációs Irodára testálta ezt a feladatot".

Hozzátette olyannyira nem az ő feladata volt, hogy az állami ünnepségek idején mindig szabadságra ment, így volt ez márciusban is. "Akkor hívott fel a személyügyi főnök, mobiltelefonomon közölte velem, hogy felmentettek állásomból. Hozzáfűzte lakonikusan: magyarázat nincs. De azt éreztem a hangján, hogy zavarban van, neki sem mindegy, ami velem történt".

Rovatok