Az Alkotmánybíróság (AB) megvizsgálta az ellenzék által Taigetosz-törvénynek nevezett jogszabályt, ami a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket két csoportba osztotta: a beilleszkedési, tanulási, magatartásbeli problémákkal küzdő gyerekekre (BTM), és fogyatékossággal, autizmus spektrumzavarral, diszgráfiával, diszkalkuliával, diszlexiával, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdő gyerekekre (SNI). Az új jogszabály a BTM-es gyerekektől elvette azt a lehetőséget, hogy felmentést kapjanak az osztályozás alól.

A jogszabály ellen számos pedagógus és az ellenzéki képviselők 53 tagja is szót emelt. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az új szabályozást, és úgy találták, hogy

• a két tanulói csoport a különleges oktatási igény alapján összehasonlítható, megkülönböztetésük pedig nem önkényes, mivel tanulási nehézségeik eltérőek;

• kizárólag az egyéni szempontok vizsgálata után állapítható meg, hogy az osztályozás, értékelés bevezetése az adott tanulóra nézve hátrányt jelent-e vagy eredményes;

• nem nevesíthető olyan egységes csoport, amelyet a szabályozás hátrányosan érintene;

• a támadott rendelkezés a tanulók művelődéshez való jogát nem akadályozza, az alaptörvényből ugyanis nem vezethető le alanyi jogosultság valamely tantárgy alóli felmentésre.

Mindezek alapján a testület az indítványt elutasította. Ugyanakkor Az AB azt is megállapította, hogy 

• az alkotmány minden gyermek számára alanyi jogként biztosítja a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelmet;
• ezért olyan közoktatási szabályrendszerre van szükség, amely képes megfelelni a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek speciális igényeinek.

• A jelenlegi rendelkezések azonban nem biztosítják megfelelően a tanulóknak az egyéni képességeikhez igazodó fejlődését.

Ezért az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az állam a közoktatás átalakításakor nem számolhat fel egy szakmailag indokolt kedvezményt anélkül, hogy ezzel egyidejűleg ne gondoskodna más, a megszüntetett kedvezménnyel egyenértékű könnyítésről. Vagyis