Korrupció gyanúját veti fel, hogy a magyar állam előnyben részesíti a gazdasági élet bizonyos szereplőit, ráadásul a kormány és az általa felügyelt hatóságok a felelősségre vonást is akadályozzák. Egyebek mellett ezt is megállapította az amerikai külügyminisztérium friss országjelentésében, amely gyakorlatilag e kritika állatorvosi lovaként az Elios Zrt. ügyében megszűnt nyomozást hozta fel. Az országjelentés és jó néhány egyéb jel utal arra: még Donald Trump szimpátiája sem elég ahhoz, hogy Orbán Viktor hatalomgyakorlása mellett szó nélkül elmenjen az Egyesült Államok.
Külön fejezetet szentel a magyarországi korrupciós helyzetnek az amerikai külügyminisztérium (State Department) 2018-as évről szóló országjelentése. Mindebben nem volna sok meglepetés, de a minap nyilvánosságra hozott dokumentum igencsak súlyos listává érett. Bár a hatályos törvényi környezet védene a korrupciós bűncselekmények ellen, bizonyos esetekben vagy rettenetesen elhúzódik az eljárás, vagy bíróság elé sem kerülnek a felelősök, írják például. Sőt, az Európai Bizottság és civil szervezetek megállapításaira hivatkozva az amerikai diplomácia általános kritikájaként megjelenik:
A kormány és a kormány által befolyásolt, akár papíron független hatóságok (vélhetően az ügyészség) nem hajtják végre az idevágó törvényeket hatékonyan, sőt esetenként akadályozhatják a korrupció feltárását és a felelősségre vonást.
Az amerikai külügyi országjelentés kitér arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 júniusában kiadott éves jelentése szerint tíz esetet vizsgáltak Magyarországon az uniós források felhasználásával összefüggésben, ennek nyomán pedig nyílt ajánlást fogalmaztak meg a helyi hatóságoknak hét esetben. Szabálytalanságokra és összeférhetetlenségre hivatkozva az EU által támogatott közvilágítási projektek ügyében az OLAF nyomozás megindítására tett javaslatot az Elios Zrt., a projektek fővállalkozója esetében. Novemberben a Legfőbb Ügyészség bejelentette, hogy nem talált bizonyítékot a bűncselekményre, ezért annak hiányában lezárták a nyomozást, áll az amerikaiak országjelentésében. Azóta persze azt is tudni, semmiféle más, az Elios Zrt.-t érintő eljárás nincs folyamatban Magyarországon, ráadásul a kormány végül úgy kívánta elkerülni az uniós pénzfelügyeletet az ügyben, hogy az eredetileg európai támogatással megvalósítani tervezett közvilágítás-beruházás számláit nem adta le Brüsszelben, így azok valamennyi költségét a magyar adófizetők állták.
Mindezt persze az amerikai jelentés nem részletezi, ahogyan Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök vejének neve és felelőssége sem kerül elő a szövegben. Az ugyanakkor szerepel benne, hogy a korrupcióellenes civilek szerint a kormányzati korrupció és részrehajlás rendszerszintűvé válásával az állami és uniós közbeszerzéseket uralmuk alá vonták a hatalmon lévők. Magyarországon a jelentések alapján lényegében megszűnt a szabad piac, a kormánnyal való kapcsolatok ápolása nemcsak a munkák elnyerését, az érvényesülést befolyásolják jelentős mértékben, elsősorban az uniós forrásfelhasználásnál.
Történik mindez annak ellenére, hogy az új közbeszerzési rendszer nyomán – mint arra az amerikai jelentés kitér – maga az Európai Bizottság állapította meg, hogy néminemű előrelépés történt az átláthatóság és a verseny erősítésében még 2017-ben. Ugyanakkor az uniós döntéshozó és végrehajtó szervek a magyar vádhatóság erőteljesebb fellépését is szorgalmazták a korrupciós ügyekben, teszik hozzá.
Az RTL Klubnak válaszolva a súlyos kritikákat a Külgazdasági és Külügyminisztérium azzal rázta le, hogy Magyarország gazdasága az EU-átlag kétszeresét meghaladó ütemben növekszik, ami mindennél hitelesebben cáfolja a korrupciós vádakat.
A korrupciós aggályok, a hatóságok tétlensége, illetve elsősorban az ügyészség szerepe mellett megjelenik a jelentésben a magyar bíróságok elleni hadjárat is. Az alkotmány és a törvény biztosítja a független igazságszolgáltatást, és a bíróságok általában függetlenül is tudtak működni, bár érkeztek jelentések arról, hogy a kormány magas rangú tagjai politikai nyomást gyakoroltak a bírókra az év során, áll a dokumentumban. Az amerikai külügy részletesen számol be Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének ütközéséről az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) a személyét érintő törvénytelen kinevezési gyakorlat és vezetés vádja nyomán.
A jelentés arra is kitér, hogy ezután Handó különböző fegyelmi intézkedésekkel megfélemlíthette az OBT gyakorló bíró tagjait. De arról is írnak az amerikai külügy dokumentumában, hogy a miniszterelnök maga és a kormány más tagjai nyilvánosan kritizáltak bírói ítéleteket, köztük olyan határozatokat is, amelyek még jogerősen le nem zárult eljárásban születtek, tehát az ügy maga még folyamatban, így befolyásolható volt.
Azt is kiemelték, hogy Orbán Viktor a Kúriát szellemileg alkalmatlannak („a Kúria nem nőtt fel a feladathoz”) nevezte, a kormánymédia pedig ezután konkrétan megnevezett, sőt listázott kúriai bírákat, akik szerintük „kormányellenesek” és magát a legfelsőbb bírói fórumot is politikai szereplőnek nevezték.
Mindezeket követően fogadta el múlt nyáron a magyar Országgyűlés a közigazgatási bíróságok létrehozását megalapozó alaptörvény-módosítást, decemberben pedig az idevágó sarkalatos törvényt is. Az amerikai külügyminisztérium figyelmét nem kerülte el, hogy az új közigazgatási bíróságokra a mindenkori igazságügyi miniszter szinte kontroll nélkül gyakorolhat befolyást, ő nevezi ki, helyezi át a közigazgatási bírókat, azok vezetőit, és ugyanez a politikai szereplő határozza meg a bíróságok költségvetését is. Arról is részletesen beszámolnak, hogy a 2019 végéig létrehozandó közigazgatási bírósági rendszerbe pályázó szakemberek nemcsak tapasztalt munkaügyi és közigazgatási bírókból kerülhetnek ki, hiszen az államigazgatási tapasztalat a pályáztatás során még nagyobb súllyal esik latba, ezzel
megteremtve annak kockázatát, hogy a bírók kiválasztásánál a politikai lojalitás is szempont lehet.
Az országjelentésnek egyébként már a bevezetője is idézi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), amely szerint a 2018. április 8-i választásokat felvezető kampányban a Fidesz plakátjait nem lehetett megkülönböztetni az Orbán-kormányéitól, ami nyilvánvaló előnyt biztosított a kormánypárt számára. Az EBESZ jelentésére hivatkozva kész tényként tárgyalja a dokumentum, hogy Orbán Viktor és a Fidesz jogtalan előnyt birtokolt a kampányban.
Mindezt az egyes fejezetekben számos, az államhatalommal való visszaélést sejtető, ám csak egy-egy összefoglaló mondatban nevén nevező tény is tetézi. Ugyanakkor ezernyi komoly tavalyi eseményről szó esik a jelentésben: a State Department megjegyzi például, hogy a CEU annak ellenére vitte Budapestről Bécsbe az amerikai akkreditációjú képzéseit, hogy a Bard College-dzsal kötött megállapodás értelmében a tevékenysége megfelelt a 25 éves működése után 2017-ben módosított, új törvényi előírásoknak is. Sőt, az amerikai külügyminisztérium emlékezetet arra is, hogy az Orbán-kormány ellehetetlenítette a társadalmi nemek (gender)képzés folytatását is Magyarországon.
Az akadémiai szabadság mellett rengeteg egyéb, emberi jogi terület mellett jelentős súlyt kap a jelentésben a szólás- és véleményszabadság magyarországi korlátozása is. Az országjelentésnek ez a része emlékeztet, hogy a 476 orgánummal a magyarországi sajtó 85 százaléka Fidesz-közeli kézbe került, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) vezetője, Liszkay Gábor név szerint szerepel a dokumentumban. Ugyanitt szerepel Orbán Viktor neve is, illetve az, hogy milyen jelentős befolyást szerezhetett ezzel a magyar nyilvánosság felett, és hogy civil szakértők szerint ma már szinte felesleges Magyarországon sajtószabadságról beszélni.
De a jelentés foglalkozik a kisebbségek, a nők és gyermekek vagy épp a börtönbüntetésre ítéltek méltóságát érintő jogsérelmekkel is, sőt, hosszan részletezik a civil szervezeteket érintő 2018-as jogszabályváltozásokat, melyek között megemlítik a Nyílt Társadalom Alapítványok Berlinbe költözését is. Ezen túl az országjelentés kritizálja a vagyonnyilatkozati rendszert és azt is, hogy a Terrorelhárítási Központ bírósági engedély nélkül végezhet állampolgári megfigyeléseket.
Kitérnek a menekülteket érintő alaptörvény-, illetve törvénymódosításokra, valamint arra, hogy végérvényben mindez miféle rendszert eredményezett. Emlékeztetnek arra, hogy emberi jogi képviselők, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Európai Bizottság is bírálta a kormány bánásmódját a migránsok és menedékkérők ügyében. Pontosabban ezek a szervezetek arról számoltak be, hogy a bevándorlók és a menedékkérők a magyar–szerb határkerítés külső oldalára tolódtak vissza, és többé legális úton gyakorlatilag nem léphettek be Szerbián keresztül Magyarországra. A jelentések között szerepeltek a menekültek és a Szerbiából Magyarországra jutott migránsok elleni rendőri erőszak, írja az amerikai külügy.
A kétoldalú biztonságpolitikai és gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről, illetve Magyarország és a közép-európai térség energiaellátásáról is tárgyalt kedden Orbán Viktor miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusának Budapestre látogató, négy szenátorból és két kongresszusi képviselőből álló kétpárti delegációjával, tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Az állami hírügynökség híradásában ugyanakkor csupán három szenátort neveztek meg. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett tudósításban, ahogyan a mellékelt fotó képleírásában, csupán annyi állt: „Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadja az Egyesült Államok kongresszusának Budapestre látogató kétpárti delegációját 2019. március 18-án. A delegáció tagjai John Barrasso, Mike Crapo, John Kennedy szenátorok, Russel Fulcher, Debbie Wasserman Schultz kongresszusi képviselők. Jobbra Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.”
Ám a képen még többen szerepelnek, noha két jelenlévő nem felismerhető a fotón, amelyen ugyanakkor látható David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének követtanácsosa is. A delegáció tagjai találkoztak Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettessel és Szabó István honvédelmi államtitkárral is. A találkozó pontos résztvevői névsoráról, témájáról, esetleges konkrétumokról azonban cikkünk megjelenéséig nem rendelkezhetünk biztos információkkal, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt kérdéseinkre.
Pedig a delegáció céljáról és résztvevőiről már csak azért is fontos lenne tudni, mert három demokratapárti szenátor, a kaliforniai Dianne Feinstein, az illinois-i Dick Durbin és a connecticuti Chris Murphy január végén határozati javaslatot nyújtott be az amerikai szenátusnak, hogy az ítélje el az Orbán-kormányt, amiért szerintük az aláássa a demokráciát és szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. A javaslatban hosszan sorolták, hogy miért kellene határozottan fellépnie Trumpnak a demokrácia védelméért.
Így a külügyi jelentésben is szerepelő eseményekről, így a bíróságok függetlenségének veszélyeztetésről, a választókerületek átrajzolásáról, a civil szervezetek korlátozásáról, a sajtószabadság csorbulásáról és a menedékkérők jogainak megsértéséről is. A javaslatban konkrét lépéseket is felidéznek, amelyekkel szerintük Orbán Viktor már régen átlépte a demokrácia határait, például a tranzitzónák létrehozását, a jobboldali médiaholding megalapítását vagy akár a rendszeres oroszbarát döntéshozatalt.
Az orosz ügy fontos diplomáciai kérdésként a Trump-adminisztráció témájává is vált, miközben a külügyminisztériumi jelentés egyéb megállapításai, úgy tűnik, inkább a kongresszusi tagok és szenátorok révén jelenhetnek meg a kétoldalú tárgyalásokon. Nem vett ugyanis részt a keddi tanácskozáson az éppen Izraelben tartózkodó David B. Cornstein, de az amerikai nagykövet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter társaságában eközben „A magyar kultúra éve” kezdeményezés megnyitóján és hivatalos elindításán van jelen.
Forrásaink szerint az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviselőjének a Mike Pompeo amerikai külügyminiszter által néhány hete már Orbán Viktor miniszterelnökkel is letárgyalt, vélhetően Trump elnök jóváhagyását élvező hadiipari beruházások megvalósulását kell „menedzselni”, amelyeket aligha a külügyi országjelentés befolyásol. Az üzlet pedig az amerikai kormány számára elsőbbséget élvez, még akkor is, ha a diplomácia meghatározó szereplői jelentős aggályokat fogalmaznak meg a magyarországi folyamatok miatt.
A budapesti amerikai nagykövetség szóvivője a külügyi jelentés következményeit érintő kérdéseinket azzal hárította el, nem hozzák nyilvánosságra a magyar kormánnyal folytatott privát diplomáciai beszélgetéseik tartalmát. Richard Damstra ugyanakkor azt is hozzátette, általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Államok kormánya szorosan figyelemmel kíséri a demokratikus intézmények állapotát a szövetségesei, így Magyarország és más EBESZ-tagállamok esetében is.
Továbbra is együtt fogunk dolgozni Magyarországgal, hogy megőrizzük közös transzatlanti értékeinket
– fogalmazott a sajtóattasé, aki a már az amerikai sajtóban is felmerült aggályokat sem kívánta bővebben kommentálni, amelyek az orosz dominanciájú, Vlagyimir Putyin befolyását, sőt titkosszolgálati építkezési lehetőségeinek gyanúját is felvető Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapestre költözése nyomán alakultak ki. Közlése szerint Cornstein nagykövet már számos alkalommal kifejtette aggályait a térségre gyakorolt orosz befolyás ügyében, ahogyan megtette ezt Mike Pompeo is budapesti látogatása során.
A múlt heti NATO-konferencián Cornstein valóban felidézte külügyminisztere budapesti nyilatkozatát, a közép-európaiaknak ne legyenek illúziói Putyin szándékairól, egy tekintélyelvű Oroszországnak nem érdeke a kisebb országok szabadsága és szuverenitása.
Ellen kell állnunk a Kreml cinikus próbálkozásainak, amelyekkel széthúzást szít szövetségünkben, történjenek azok akár dezinformációs kampányok révén, akár úgy, hogy nyugati intézmények utánzásával vásárol befolyást a régióban
– jelentette ki a magyar parlamentben az amerikai nagykövet, vélhetően épp az IIB-re utalva. De hogy a Trump-kormány és a magyar között bárminemű feszültség lenne akár az orosz ügy, akár az amerikai külügyminisztériumi országjelentés miatt, a nagykövetség szóvivője cáfolta. „Cornstein nagykövet sajnálja, hogy korábban el kellett jönnie a március 15-i megemlékezésről azért, hogy eleget tegyen egy másik kötelezettségnek, de hálás volt a lehetőségért, hogy tiszteletét tehette a magyar nép e fontos ünnepén” – írta kérdésünkre, miért távozott az amerikai nagykövet Orbán Viktor beszéde alatt a Nemzeti Múzeumnál tartott díszünnepélyről.
(Borítókép: az Elios által kicserélt lámpa Dunaújvárosban. Fotó: Bődey János / Index.)