A parlamenti választás előtt nagy divat volt a pártalapítás, idén eddig csak egy új pártot jegyeztek be.
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kitűzésekor, március 1-én jogerősen bejegyzett párt volt.
Az MTI közlése szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) eddig 18 pártot vett nyilvántartásba. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ugyanakkor elmondta, hogy március 1-én, a választás kitűzésekor 264 jogerősen bejegyzett párt szerepelt. Az OBH adatai szerint ez év első két hónapjában mindössze egy pártot jegyeztek be jogerősen;
Ez összesen 268 pártot jelentene, de egyrészt korábban alapított pártok is működnek, másrészt folyamatosan szűnnek meg, illetve minősülnek át egyesületté pártok. Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint nyolc azonban még ma is működik közülük.
A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon. Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt. A ma is működő pártok közül 1993-ben jegyezte be a bíróság a Magyar Igazság és Élet Pártját.
A május 26-i egyfordulós, európai választáson csak pártok indulhatnak, Magyarország 21 képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe, reálisan öt-hat hazai pártnak lehet esélye arra, hogy mandátumot szerezzen.