Sajnálattal kellett ismét tudomásul vennünk, hogy majdnem négy évvel elfogadása után a negyedik körös országértékelő jelentésünk ajánlásai közül alig valamit hajtott végre a magyar kormány – nyilatkozta márciusi budapesti látogatásuk tapasztalatairól az Indexnek Gianluca Esposito. A Korrupcióellenes Államok Csoportjának (GRECO) főtitkára szomorúnak nevezte azt is, hogy a magyar szervek nem engedélyezték beszámolójuk nyilvánosságra hozatalát, de tisztázta: igenis lehetnek következményei annak, ha a magyar kormány nem hajtja végre az Európa Tanács korrupcióellenes szervezetének ajánlásait. Esposito persze reméli, nem jutnak idáig, ám a nyilvánosság és átláthatóság, úgy tűnik, egyre kevéssé szempont az Orbán-kormánynak.
Március elsején fontos diplomáciai találkozókon vett részt Polt Péter legfőbb ügyész, Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár (Trócsányi László igazságügyi miniszter képviselője), valamint Fatalin Judit, az Országos Bírói Tanács elnöke. A furcsa hármas persze nem együtt találkozott az Európa Tanács korrupcióellenes szakértőivel, hanem saját hivatalaikban fogadták a delegációt Budapesten.
Az Európa Tanács által létrehozott Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) közleményt is kiadott a helyszíni vizsgálatukról, magyar részről viszont csak az OBT elnöke számolt be arról, hogy a GRECO vizsgálja az Országos Bírósági Hivatal elnöke és OBT közötti hatáskörmegosztást és együttműködést, pontosabban annak problémáit. Innen tudni azt is, noha maga a GRECO ezt közleményében nem említette, hogy a delegáció találkozott Handó Tünde OBH-elnök helyetteseivel, Gyarmathy Judittal és Vajas Sándorral is.
És az is biztos, a GRECO szakértői nem úgy távoztak Magyarországról, hogy megnyugodhattak volna. A szakértők ugyan megköszönték az új információkat, és azt is, hogy a magyar hatóságok ismét ígéretet tettek az ajánlásaik figyelembevételére, ugyanakkor újra fel kellett szólítaniuk a magyar kormányt, hogy csaknem négy év után, a még a megelőző jelentésükben foglaltakat hajtsa végre végre.
Noha az uniós tagságunk előszobájaként fontos volt elérni Magyarországnak a ma 47 tagállamot tömörítő Európa Tanácsban, hogy alapítóként ott legyen a GRECO születésénél, valójában az Orbán-kormány 2010, de még inkább 2015 óta semmibe veszi az önkéntes szerveződést, amely alapítóinak eredeti szándékai szerint azt fejezte ki: „az országaink erejét egyesítve harcol a korrupció ellen”.
Magyarország 1999-ben csatlakozott az Európai Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportjához, a GRECO-hoz, tehát Orbán Viktor első miniszterelnöki ciklusában – parlamenti jóváhagyást követően – maga szentesítette a korrupció elleni küzdelem 20 irányelvének elfogadásáról is rendelkező nemzetközi szerződést.
Csakhogy sokat változott a világ: 2017-ben és 2018-ban a GRECO már többször is megfogalmazta: a korrupció visszaszorítása érdekében tett magyar erőfeszítések elégtelenek, emiatt pedig a kormány, úgy tűnik, ma már azt sem bánná, ha felfüggesztenék a teljes jogú magyar tagságot az antikorrupciós elitklubban. Már csak azért is, mert így nem kellene megfelelni a 20 alapelvnek, azaz hogy Magyarország is „hatékony intézkedéseket tesz a korrupció megelőzésére és ebben a vonatkozásban felkelti a közvélemény figyelmét és támogatja az etikus magatartást.” Vélhetően persze leginkább például az szúrja Orbán Viktor és kormánya szemét, hogy valamennyi GRECO-tagállam vállalta:
biztosítja, hogy a médiának szabad hozzáférése és közlési lehetősége legyen a korrupciós cselekményekkel kapcsolatos információkra vonatkozóan, amely csak egy demokratikus társadalomban szükséges mértékig korlátozható vagy tiltható.
Ez a 16. vállalás, amelyet az Európa Tanács tagállamai tettek, ám két ország, Magyarország és Fehéroroszország szisztematikusan nem teljesít – utóbbi valóban hagyományosan, az orbáni magyar vezetés viszont csak 2015 óta. A GRECO ugyanis máig ötször, 2003-ban, 2006-ban, 2010-ben, 2015-ben és 2017-ben is értékelte Magyarországot.
Jelentéseit 2015-ig mind a magyar, mind pedig a nemzetközi közvélemény meg is ismerhette. Csakhogy a testület 2017 óta folyamatosan kifogásolja, hogy legutóbbi országjelentésüket titkolják a magyar hatóságok, érdemi magyarázat nélkül. 2017-ben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének lett tagja, Boriss Cilevičs kérdéssel fordult az ET-hez, hogy vajon Magyarország miért nem teszi lehetővé a róla szóló antikorrupciós jelentés nyilvánosságra hozatalát, és mit kíván a Tanács tenni, hogy rávegye Magyarországot erre. Az ET Miniszteri Bizottsága válaszában határozottan javasolta Magyarországnak a jelentés publikálását. A DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére tavaly év végén a Belügyminisztérium azt válaszolta, hogy azért nem hagyják publikálni a jelentést, mert
nincs előírva, hogy ezt mikor kell megtenni.
A GRECO működése aligha vethetné fel a kormány szokásos, elfogultsági vádjait. A tagállamok szakértőiből kialakított értékelő csoportok – többek között – országlátogatások nyomán alakítják ki álláspontjukat a vizsgált ország korrupcióellenes intézkedéseiről.
A GRECO plenáris ülése megvitatja, majd dönt az elkészült jelentésről, amely ajánlásokat is tartalmazhat a vizsgált tagállam jogalkotásának és gyakorlatainak fejlesztése érdekében. A tagállam a megadott határidő szerint jelentést tesz az ajánlásokkal kapcsolatos intézkedéseiről (ez az úgynevezett compliance report), majd az ajánlás végrehajtását a GRECO elfogadja, illetve, ha a végrehajtás nem megfelelő, részben vagy egészben elutasítja.
A GRECO most azért küldte Budapestre a szakértői delegációt, hogy konkrét jogalkotási- és kormányintézkedésekre tegyen ajánlásokat. A GRECO delegációja a szervezet elnökéből, Marin Mrčelából, továbbá az Európa Tanács információs társadalom és bűnmegelőzési igazgatójából, Jan Kleijssenből, az osztrák GRECO-delegációvezetőből, Christian Manquetből, valamint Gianluca Espositóból, a szervezet főtitkárából állt.
Gianluca Esposito, a GRECO főtitkára az Index megkeresésére – írásban – egyértelművé tette: továbbra is bíznak abban, hogy a magyar hatóságok végül be fogják tartani a csoport önként vállalt normáit, és az Európa Tanács szabályait.
– Válaszolt a GRECO felszólítására a magyar kormány március eleje óta?
– Folyamatos a párbeszéd a magyar hatóságokkal, ideértve azt is, hogy ezen a héten a GRECO plenáris ülésén már beszámoltunk annak a magas szintű magyarországi látogatásnak a tapasztalatairól, amelyre március 1-én került sor Budapesten. Ez a párbeszéd folytatódik.
– A személyes találkozókon elhangzott bármiféle ígéret a kormányzati képviselők részéről?
– Nem. Ugyanakkor a küldöttség további információkat kapott, és a magyar hatóságok megerősítették elkötelezettségüket arra, hogy végrehajtsák a GRECO ajánlásait. Azt azonban sajnálattal kellett ismét tudomásul vennünk, hogy majdnem négy évvel elfogadása után a negyedik körös országértékelő jelentésünk ajánlásai közül alig valamit hajtott végre a magyar kormány, ráadásul az elfogadott jelentéseket Magyarország továbbra sem hozta nyilvánosságra – a korábbi kérdések és felszólítások ellenére sem.
– Szabtak konkrét határidőt, vagy a közleményükben is említett, év végi újabb magyar-ügy értékelés tekintendő annak?
– 2019 végére várunk frissített adatokat a magyar hatóságoktól arról, hogy az állam végrehajtotta-e a GRECO ajánlásait. Ugyanakkor továbbra is sürgetjük a magyar kormányt, hogy engedélyezzék a jelenleg publikálatlan jelentéseink közzétételét, méghozzá a lehető leghamarabb.
– Ha négy év után továbbra sem reagál kéréseikre a magyar kormány, az milyen következményekkel járhat?
– Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar hatóságok, a GRECO teljes jogú tagállamának képviselőjeként, a kért információkat megfelelően szolgáltatják majd számunkra, ahogy ez egészen mostanáig működött. Nincs okunk azt gondolni, hogy ez másként lenne ezentúl. Persze, ha továbbra sem kíván a magyar kormány megfelelni az ajánlásoknak, a GRECO számos, fokozatos intézkedést alkalmazhat az Európa Tanács korrupcióellenes normáinak be nem tartása miatt. Remélem, hogy nem kell eljutnunk ebbe a szakaszba, és a magyar hatóságok végrehajtják a GRECO ajánlásait, mivel a GRECO szabályai szerint erre kötelesek, ahogyan a jelentéseink közzétételére is.
Gianluca Esposito egyébként az elmúlt években már többször sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar szervek nem engedélyezték a beszámoló nyilvánosságra hozatalát, a lépés előtt láthatóan értetlenül állva. A legutóbbi Magyarországról készült és publikussá tett GRECO-átvilágításban főként a parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzésével kapcsolatban fogalmaztak meg ajánlásokat.
Emlékezetes, 2016-ban teljesen váratlanul Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi kezdeményezésből, éppen a résztvevő országok éves találkozója előtt egy nappal. A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership) egy korrupcióellenes, transzparens kormányzást célzó program, alapítónyilatkozatát 2011-ben nyolc ország (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek) írta alá. Magyarország 2012-ben csatlakozott, amelynek részeként egy 2013-ban elfogadott akciótervben az Orbán-kormány vállalást tett többek között a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritásirányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban. A magyar külügy azzal indokolta a lépést, hogy „a Nyílt Kormányzati Együttműködés a jó kormányzati gyakorlatok megvitatása helyett egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít.”
Ez annak idején nagy port kavart, hiszen a legfőbb ügyész jogállása, a bíróságok igazgatása, vagy például a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata és összeférhetetlensége körében igen kritikus megállapításokat tettek. És éppen ennek volt a következménye az is, hogy 2017-ben a szakértők azt is megállapították: Magyarország – másik nyolc európai állammal egyetemben – nem hajtotta végre az érintett csoport esetében a visszaélések, megvesztegetések megelőzésére vonatkozó GRECO-ajánlásokat.
Hogy az illetékes magyar szervek pontosan mit és hogyan nem teljesítettek, az tehát egyelőre rejtve marad a nyilvánosság elől. A hivatalos tájékoztatás szerint a márciusi GRECO-delegáció ismét olyan javaslatokat kért ismét számon, mint például hogy
A legutóbb megismerhető, 2015-ös jelentés szerint még komolyabb változtatásokat ajánlanának az ügyészi szervezeten, amely a korrupcióellenes küzdelem sarokköve. A GRECO értékelő testülete (GET) ugyanis korábban azt állapította meg a magyar vádhatóságról: „A közbizalom érdekében kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen, és annak is tűnjön. E cél elérése érdekében a GET úgy véli, szélesebb körben kellene lehetővé tenni külső elszámoltatási és átláthatósági mechanizmusok működését az ügyészségeket illetően (...) Az a tény, hogy a parlament kétharmados többségi szavazata szükséges az új legfőbb ügyész megválasztásához, lehetővé teszi, hogy egy kisebbség megakadályozza egy új legfőbb ügyész megválasztását, valamint, hogy az előző legfőbb ügyész határozatlan időre tovább maradjon hivatalban”.
A mostani látogatás után a GRECO az ügyészek – vélhetően konkrét ügyektől való – eltávolításának kockázatait kérte visszaszorítani szigorú feltételek szabásával, de a Polt Péterrel folytatott egyeztetéseket biztosan ennél fontosabb és pontosabb részletek is napirendre kerültek.
Forrásaink szerint a kormányzati időhúzás hátterében az áll, hogy a GRECO megállapításait és ajánlásait haszonnal forgathatná az Európai Bizottság, amely a korrupcióval átitatott tagországoktól a jövőben megvonná a közösségi forrásokat. De a jelentés megállapításai már csak azért is fontosak lennének, mert a kormánypropagandában rendszerint hazugsággal vádolt Sargentini-jelentés legfajsúlyosabb, a magyarországi korrupcióra vonatkozó adatai éppen a GRECO-ra hivatkoznak. Éppen ezért a közadatnak számító jelentés komoly fegyvertény lehet a korrupciós kritikákat rendre versenyképességi adatokkal elodázó kormánnyal szemben.
A GRECO eddig nyilvánosságra nem hozott jelentését közérdekű adatigénylésként kértük ki az adatot kezelő, illetékes kormányszervektől. Éppen ezért levélben kerestük meg a Miniszterelnökséget, a Belügyminisztériumot és az Igazságügyi Minisztériumot is kérdéseinkkel, illetve a közadatok kiadását kérve. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.