Pánczél Károly elnök a teljes nemzeti összetartozás bizottság nevében nyújtotta be a parlamentnek határozati javaslatukat: nyilvánítsák a nemzeti összetartozás évének 2020-at.

A kezdeményezés nem nevezhető új keletűnek, ám a szövegezés mégis megrendítő: a képviselők arra kérik az Országgyűlést, hogy az alaptörvényben rögzített felelősségvállalás jegyében:

a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből és értékelve a 2010-ben megkezdett, határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit, a 2020. évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítja.

Mindez az anyaországban és Kárpát-medence egyéb tájain jelent majd rendezvényeket, megemlékezéseket, de készülnek majd filmek és oktatási anyagok is, amelyek „erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét”.

A határozati javaslat ezen is túlmegy: ki kívánja mondani, hogy

az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó, új közép-európai együttműködés megteremtését, amellyel a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, jogfosztás és korlátozás múltbéli öröksége.

Hogy a kormánypárti többségű nemzeti összetartozás bizottsága valójában milyen jogosítványt adna e határozati javaslattal a kormánynak, nem derül ki a szövegből, melynek indoklása ugyanakkor arról szól:

a magyarság a történelmi tragédia után száz évvel is képes a nemzeti megújulásra, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítésére.

Az indoklás szerint az elmúlt évszázad arra is rámutatott, hogy a nemzet megújulása többet jelent a puszta túlélésnél. 

A magyar szellemi és lelki termőképességnek köszönhetően az egész világ szemében elismert eredményeket mutathatunk fel a kultúra, a tudományos élet és a gazdaság területén.

Végül azt írják, hogy az Országgyűlés a határozat elfogadásával nem pusztán a trianoni tragédiára emlékezik, és a magyar nemzedékek nemzethűsége előtt tiszteleg, hanem 

a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálni kívánjuk.

A javaslat pikantériája, hogy tavaly a Jobbik az Országgyűlésben és a Fővárosi Közgyűlésben is többször kezdeményezte, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulója alkalmából 2020-at nyilvánítsák Trianon-emlékévvé. Mindhárom idevágó javaslatukat leszavazta azonban a Fidesz-KDNP többség, ahogyan most az ellenzéki párt megismételt, ugyanerre vonatkozó indítványát sem vették napirendre, helyette benyújtották a sajátjukat.