„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbították meg a szerződését és elutasították az álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami intézménynél. Hiába dolgozott főnökei szerint jól, hiába voltak munkatapasztalatai, nem alkalmazták tovább, írja közleményében a Helsinki Bizottság.
Ráadásul kiderült: nem ő volt az egyetlen nő, aki munkaviszonya alatt „elment szülni” és nem foglalkoztatták tovább. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele beperelte egykori munkaadóját.
Az esetről a következőt írják:
Dóra 2015-ben kapott állást az egyik országos állami szervnél (védelme érdekében az érintett nevét a Helsinki megváltoztatta, és a munkahelyét sem jelölik meg pontosabban.) A másfél éves szerződését gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Közben megszületett gyermeke, és a gyeden lévő anyuka kérte, hogy hosszabbítsák meg a munkaviszonyát, de ekkor már elutasították.
A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit. Csakhogy a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és a gyakornoki program utólag számonkért feltételeit nem közölték vele a főnökei.
Dórát azzal biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki. De a 2018. őszi pályázaton sem járt sikerrel, és amikor Dóra rákérdezett, a munkaügyi osztály munkatársa arról tájékoztatta: valószínű, hogy újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája is megerősítette, hogy
elutasításának oka az „ismétlődő szülés veszélye”.
Aztán az is kiderült, hogy Dórának két kismama sorstársa akad, ők is éppen így jártak.
Figyelemre méltó, hogy míg a vele dolgozó három férfi gyakornok állásban maradt, addig a velük induló összes női munkatárs jogviszonya megszűnt
– írja a Helsinki Bizottság.
Dórát azóta egyéb kellemetlenség is érte, írja a Helsinki Bizottság: egykori munkahelye megszüntette egészségbiztosítását, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként.
Dóra a Magyar Helsinki Bizottságtól kért jogi segítséget, és bírósághoz fordult. Azt kéri, hogy kötelezzék egykori munkaadóját a munkaviszonya jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. Az állami szerv, ahol dolgozott, szerinte súlyosan megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor férfi kollégáihoz képest hátrányos helyzetbe hozta őt a szüléssel és anyasággal szükségszerűen együtt járó élethelyzete miatt.
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a közleményben úgy nyilatkozott:
Önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelünk jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan,hogy egy munkavállaló nő az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne dolgozhasson. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról és családvédelemről, meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és anyákat ne érje hátrány.
Teljesen általános a magyar munkaerőpiacon, hogy a nők a szüléssel elvágják magukat a munkaadójuknál. A legtöbben már az állásinterjúkon diszkriminatív kérdésekkel találkoznak, míg a terhesség bejelentése számos munkahelyen hátrány és megaláztatás – pláne, mert sokan a jogaikkal sincsenek tisztában. A végeredmény: a gyerekszám növekedésével meredeken esik a dolgozók aránya a szülőképes korú nőkön belül, sok gyerek pedig meg sem születik a jogos félelmek miatt. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.