Februárban és márciusban is menesztettek egy kórházigazgatót, és újabbak lecserélése is várható, miközben a kormány 13 intézmény élére költségvetési felügyelőt rendelt ki. A hivatalos ok, hogy a kórházak egy részének adóssága folyamatosan újratermelődik, miközben más intézményeket úgy menedzselnek, hogy azok kijönnek a pénzükből. Az Állami Számvevőszék 17 kórház vizsgálata alapján komoly gazdálkodási szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra mutatott rá. Kórházi szakemberek szerint ugyanakkor az alapvető baj az, hogy a mostani állami támogatási rendszer nem fedezi az ellátások valós költségét.
Februárban felmentették a Szent János kórház főigazgatóját. Kázmér Tibor helyére az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikai főosztályvezetője Takács Péter került, aki korábban az intézmény járóbetegellátási igazgatója volt. Márciusban Kásler Miklós azonnali hatállyal, indoklás nélkül menesztette Dávid Gyulát, a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház főigazgatóját.
Ezután jelent meg a kormányközeli Magyar Nemzetben, hogy a minisztérium 13 kórházba költségvetési felügyelőt nevez ki. Kórházi berkekben többen számítanak arra, hogy hamarosan más kórházvezetők is sorra kerülhetnek, mert a hírek szerint tíz kórház vezetésére pályázatot írnak ki. Az Emmi a kedélyeket azzal próbálta hűteni, hogy nem mindenhol cserélnek vezetőt, csak szeretnék, ha az eddigi megbízott vezetők rendes kinevezéssel végeznék a munkájukat. A célkeresztben most a folyamatosan újratermelődő kórházi adósságállomány áll. A kormánylap szerint a kialakult hiány mintegy kétharmadáért 28 intézmény a felelős.
Ha a veszprémi kórházigazgató indoklás nélküli felmentésének okát próbáljuk kutatni, ott aligha játszhatott szerepet a kórház rossz gazdálkodása. A kórháznak ugyanis sok más intézménnyel ellentétben egyáltalán nincs adóssága. Úgy tudjuk, itt bonyolult személyi ellentétek és működési problémák állhatnak a háttérben. Nemrég a Csolnoky Ferenc Kórházban felmondott az érsebészeti osztály hat orvosa, de egy 2016-ra visszanyúló belső konfliktusnak is szerepe lehetett a főigazgató menesztésében.
Furcsa egybeesés, hogy az Állami Számvevőszék éppen szerdán ismertette 17 kórház 2016-2018 között lezárult (!) ellenőrzésének összesítő elemzését. A vizsgált intézmények között nem találtak olyat, ami szabályszerűen működött volna. Az ellenőrzött kórházak gazdálkodása lényeges területeken volt szabálytalan, a belső ellenőrzés és a kontrolling hiánya miatt komoly korrupciós kockázatokat tártak fel.
Az összesen mintegy 200 milliárd forint közpénzből működő intézményeknél összesen 441 javaslatot kellett tenniük a működés javítására.
Ha egy kórház gazdálkodása nem átlátható, se az nem határozható meg pontosan, hogy mennyi pénzre lenne szükség a normális működéséhez, se az, hogy mi okozza eladósodottságát, hívta fel a figyelmet Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke.
Mindezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal kommentálta, hogy "az intézmények adóssága a balliberális korszak egyik súlyos mulasztása", mert a folyamatos pénzkivonás miatt 2010-re az adósságállomány megközelítette a 130 milliárd forintot. A 2010-es kormányváltás óta azonban kevesebb mint felére csökkent a kórházak adósságállománya.
Hasonló csörte játszódott le tavaly augusztusban. Akkor az Állami Számvevőszék elnöke szintén a 2013-2017 közötti időszak vizsgálata alapján mondta azt, hogy a "kórházak gazdálkodása anarchia és botrány". Akkor sokan arra számítottak, hogy ez a kórházi kancellárok kinevezését készíti elő, de erről végül letett a kormányzat. Helyettük érkeznek a költségvetési felügyelők, ahogy egyébként ez eddig is gyakorlat volt a bajba került kórházak esetén.
A kórházak folyamatos eladósodása ettől függetlenül súlyos probléma. Tavaly év végén 45 milliárd forinttal kellett kipótolni a kórházak költségvetését a súlyos hiányok miatt, de a helyzet ebben az évben sem javult: két hónap alatt 5 milliárd forinttal nőt az adósság. A Magyar Államkincstár honlapján egészen friss, januári és februári adatok láthatók erről. Ezek most a legnagyobb adóssággal küszködő intézmények.
A legjobban eladósodott intézmény jelenleg a budapesti és a hazai egészségügyi ellátás egyik csúcsintézménye, a Magyar Honvédség kezelésében lévő Honvédkórház. Rögtön ezután is ismert nagy fővárosi és megyei kórházak találhatók, köztük az egykori Baleseti Intézetet magába foglaló Péterfy-kórház vagy az igencsak leromlott állapotban lévő Szent János kórház.
Nézzük meg, melyek a legkevesebb adóssággal rendelkező intézmények.
A legkevesebb adóssággal rendelkező kórházak 2019 februárjában (millió forint)
| Kórház | Január | Február |
| Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr | 3 | 0 |
| Vaszary Kolos Kórház, Esztergom | 18 | 0 |
| Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet | 1 | 0 |
| Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház | 0 | 1 |
| Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű | 124 | 1 |
| Szent Imre Kórház | 0 | 1 |
| Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet | 0 | 2 |
| Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet | 2 | 3 |
| Markusovszky Egyetemi Oktatókórház | 5 | 4 |
| Komlói Egészségcentrum, Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium Egészségügyi Központ | 11 | 5 |
Joggal vethető fel a kérdés: miért nincs adóssága a Honvédkórházhoz, a Péterfyhez vagy a Szent János kórházhoz hasonlóan nagy és fontos aktív ellátás végző győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórháznak, a Tétényi úti Szent Imre Kórháznak vagy a szombathelyi Markusovszky Kórháznak. Vajon az eladósodottság a vezetés rossz gazdálkodása miatt van, vagy más okok is szerepet játszanak ebben?
A szerdán bemutatott számvevőszéki elemzés szerint az általuk vizsgált 17 kórház vezetője az egyértelmű első számú felelősségük ellenére sem fektetett kellő hangsúlyt a gazdálkodási területre, a kiadások belső kontrolljára és ellenőrzésére. Mindez komoly korrupciós kockázatokat rejt, pedig a szabályok betartása nem pénzkérdés.
Az ÁSZ-vizsgálat szerint ugyanakkor a probléma túlmutat az egyes kórházakon. Az intézményeket épp azért vonták közös állami fenntartás alá, hogy kihasználják az ebből fakadó előnyöket. A kórházak korábbi közös fenntartója, a GYEMSZI azonban nem gondoskodott a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és a fertőtlenítőszerek központosított, és ezáltal kedvezőbb árat jelentő közbeszerzéséről, állapítja meg a számvevőszék.
A kórházak eladósodottságának fő okát ugyanakkor kórházi szakemberek abban látják, hogy az állami egészségbiztosító által az ellátások után adott finanszírozás már régóta nem fedezi azok valós költségét. Különösen így van ez bonyolult műtéteket, daganatterápiákat vagy a sürgősségi ellátásokat végző kórházaknál. Nem véletlen, hogy az eladósodott kórházak jelentős része fontos súlyponti kórház és sürgősségi központ is.
A gyógyszerek, az egyre újabb orvosi műszerek, egyszer használatos eszközök egyre drágábbak. Régen a sebészek kézzel varrták össze a műtéti helyeket, ma erre nagyon precíz, jóval kevesebb szövődményt okozó sebészi varrógépeket használnak, csakhogy ezek nagyon drágák. Egyes kórházak arról nevezetesek, hogy bizonyos specialisták csak ott működnek, bizonyos műtéteket csak ott végeznek. Ez ugyan javítja a kórház hírnevét, de ezeken a bonyolult műtéteken a kórház anyagilag csak veszíteni tud. Szakemberek szerint a csak krónikus betegek ellátásával foglalkozó intézményeknél jobban kiszámítható a finanszírozás, nem véletlen, hogy a legkevesebb adóssággal rendelkező intézmények között több ilyet találunk.
A kórházak kiadásainak jelentős része egyébként nem az orvosi ellátásra, hanem a bérekre és a rezsire megy el. Az éjjel-nappal működő intézményeknél különösen fontos az energiahatékonyság: a kórházakat télen fűteni, nyáron hűteni kell(ene). Ebből a szempontból nagyon nagy különbség van például a sokmilliárdos uniós támogatásból felújított és modernizált vidéki kórházak, például a győri Petz Aladár kórház és az omladozó Szent János kórház között. A kiadásokat nagyon meg tudja dobni, ha az ablakokon húz be a hideg, egyik napról a másikra elromlik a lift, a kazán, bekövetkezik egy csőtörés vagy a hosszú ideje toldozva-foldozva karbantartott diagnosztikai műszerek helyett újat kell beszerezni.
Egy kórházi szakember arra is felhívta az Index figyelmét, hogy a hatékonyság szempontjából soha nem lehet csak önmagában nézni egy kórházat. A működését úgy lehet gazdaságossá tenni, ha a feladatait racionálisan összehangolják a megyében vagy a kerületben működő többi intézménnyel. Megszüntetik a párhuzamos ellátásokat, összehangolják a fekvőbetegek és a járóbetegek ellátását, külön intézményekbe telepítik a krónikus ellátást. Ezt több megyében komoly politikai összefogás hatására sikerült megtenni, így sikerült gazdaságosabbá tenni a működést.
Az Emmiben a jelek szerint most megvan az elhatározás a helyzet rendezésére. Kásler Miklós nemrég egy háttérbeszélgetésen azt mondta: változtatnának a kilencvenes évek közepén kialakult, és mára elégé eltorzult finanszírozási rendszeren. A kórházak most alapvetően az alapján kapják a pénzt, hogy mekkora lélekszámú terület ellátásáért felelnek. Az új rendszerben annak az intézménynek térítené meg az ellátást az egészségbiztosító, ahol az ténylegesen megtörténik.
A kórházak terheltségét a háziorvosok bevonásával és a távleletezés lehetőségével csökkentenék a "ne a beteg utazzon, hanem a lelet" elve alapján. Az alapvető vizsgálatokat helyben, a járási háziorvosi praxisközösségek végeznék el, a leleteket pedig elküldenék a járási megyei központokba, ahol felállítanák a diagnózist. Ezzel jelentősen lerövidíthető lenne a betegek várakozási ideje, és hamarabb felállíthatók lennének a daganatos betegségek diagnózisai, hogy minél hamarabb elkezdődhessen a kezelés.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)