A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta.
Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.
A Központi Nyomozó Főügyészség metrókocsik szállítási szerződéseivel kapcsolatban korrupciós bűncselekmények miatt folytatott nyomozást, míg a hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2017. január 23-án az M4-es metró egyéb szerződéseivel kapcsolatban elrendelt nyomozást az Alstom cég szerződéseire vonatkozó rész elkülönítése után áttette a Fővárosi Főügyészségre.
A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.
A jogtalan előny 2007 és 2009 években történt átadása céljából az Alstom pénzügyi forrásából három fiktív tanácsadói szerződés megkötésére került sor a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8.463.643 eurót fizettek ki.
A vezető tisztségviselő korrupciós cselekményéhez társai – a vesztegetési cél tudatában – a fiktív szerződések megkötésében, a fiktív tanácsadók bevonásában való közreműködésükkel nyújtottak segítséget.
Az ügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyben, mindannyian szabadlábon védekeznek, két személy esetében elkülönítésre, majd felfüggesztésre került az eljárás. A vádlottak között – a két magyar személy mellett – egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van.
Éppen a hetekben írtunk arról, hogy hatra emelkedett a gyanúsítottak számra, ezek szerint azonban két személy esetében mégsem igazolódtak ezek a gyanúk. Polt Péter legfőbb ügyész a nyomozásról februárban úgy nyilatkozott, hogy „közel vagyunk a befejezéséhez”. Mint mondta, biztosan lesz vádemelés az ügyben, de az még nem dőlt el, hogy pontosan hány személy ellen és az sem, hogy az adott személyeknél mi lesz a pontos minősítés.
A 2-es és a 4-es metróvonalon beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében 2016 szeptembere óta tartott a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
Az ügy brit szálában már lezárták a nyomozást, három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is.
A 4-es metró beruházásának szerződéseit vizsgáló másik ügyben - ami miatt Lázár János volt kancelláriaminiszter tett feljelentést - a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz, ám az a nyomozás továbbra is felderítési szakaszban van.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI.)