Idén harmadik éve fog működni a Gerendai-féle Lupa Beach, és mellette a több száz férőhelyes parkoló, ami annak ellenére sem rendelkezik a mai napig vízjogi engedéllyel, hogy az egy védett, vízbázis fölött helyezkedik el. A hosszú huzavona végére idén kerülhet pont egy komoly parkolócég bevonásával, amely végre a tervek szerint valóban vízzáróvá teszi a parkolót egy 100 milliós beruházással. A parkoló viszont, úgy néz ki, sokkal nagyobb lesz, mint eddig.
A Lupa-bányatónál évekig tilos volt fürdeni, ám 2017-ben a Sziget Fesztivál atyja, Gerendai Károly és a videotonos Lakatos Péter üzletember megnyitotta a Budapest tengerpartjaként hirdetett strandját, a Lupa Beachet. Száz hektáron tízezer embert képesek egyetlen napon fogadni, a Lupán egymás mellett működik egy prémium beach és egy „sima” strand, a parton pedig kialakítottak egy 350 autó befogadására alkalmas parkolót, a budakalászi önkormányzattól bérelt területen. Az Index tesztelte a megnyitáskor a strandot, erről szóló cikkünket itt olvashatja,
ám tavaly nyáron több hír szólt a terület parkolójáról.
Helyi civilek ugyanis kifogásolták, hogy a parkoló a Duna érzékeny vízbázisvédelmi területén fekszik, ahol a szennyeződés súlyos környezeti károkat okozhat, a parkoló felülete pedig nem vízzáró, így egy esőzés a talajvízbe mossa a dzsuvát. Miközben a Duna Menti Regionális Vízmű közeli parti szűrésű kútjainak vizét issza a fél Duna-kanyar.
A Lupa Beachet és az ahhoz tartozó parkolót 2017-ben alakították ki, majd később, 2018-ban a parkolót kibővítették. 2017 júniusában Gerendaiék egy 275 férőhelyes parkoló kialakítása érdekében vízbázisvédelmi egyedi vizsgálati eljárást kezdeményeztek a katasztrófavédelemnél. Az eljárást elindították, ám végül azért szüntették meg, mert a katasztrófavédelem szerint nem lett befizetve egy 24 ezer forintos díj. Erre az Indexnek Matlárházi Rita, a Lupa Strand Kft. ügyvezetője azt mondta, elutalták, vissza is keresték az erről szóló igazolást, amit meg is küldtek a katasztrófavédelemnek. A következő egy évben senki nem firtatta az engedély sorsát.
A katasztrófavédelem 2018 májusában tartott helyszíni szemlét egy közérdekű bejelentésre az engedély nélkül működtetett parkolóknál, és azt írták: „a murvával borított parkoló kialakítása nem felel meg a műszaki előírásoknak”, ezért kötelezték a Lupát a parkoló azonnali lezárására és átépítésére.
Akkor a civilek megkeresték a terület kezelői jogát gyakorló Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-t, amely azt válaszolta nekik, hogy a parkoló 2017-es hatósági eljárásban őket megkereste a katasztrófavédelem, de ők nem járultak hozzá a bemutatott műszaki megoldáshoz.
2018. június elején tehát azt írta a katasztrófavédelem, hogy a parkoló nem felel meg a műszaki előírásoknak, ezért lezáratja, és átépítési kötelezettséget rendelt el. Ekkor Gerendaiék újabb hatóági eljárást kezdeményeznek, amihez szakvéleményt is csatoltak. A katasztrófavédelem ennek fényében pedig két héttel később módosította a lezáró határozatát, mondván, Gerendaiék igazolták, hogy vízzáró a parkoló, a csapadékvíz ártalommentes elhelyezése pedig megoldott.
Csak szeptemberre derült ki, hogy miért változtatott korábbi álláspontján a katasztrófavédelem.
A civileknek azt írták, hogy az üzemeltető a parkoló területén több ponton próbafúrásokat végezett, és az ezekről készített talajvizsgálati jelentést elküldték a katasztrófavédelemnek. Ebből pedig az derült ki, hogy „a parkoló területe alatt vízzáró réteg található, ami megakadályozza a csapadékvíz felszín alatti vízbe történő bejutását”. A fenti csapadékvíz-elvezetésre pedig azt írták, az üzemeltető az elvezetett vizet árokba vezeti, ahonnan műanyag tartályokba gyűjtik, amit elszállítanak.
Megkérdeztük az üggyel foglalkozó civileket erről a fenti szakvéleményről is a most folyó átalakítások fényében. A következő választ kaptuk:
„Tavaly szeptemberben, mivel hosszú időn át nem kaptunk érdemi válaszokat, közadatként kellett kikérni a parkolót lezáró és átépítést elrendelő hatósági döntés feloldásának szakmai indokait. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetőjétől kapott levelet, az abban szereplő szakmai állításokat és a mellékelt laboratóriumi jegyzőkönyveket két hiteles szakértőnek adtuk át,
akik a jegyzőkönyvek adataiból egymástól függetlenül megállapították, hogy a parkoló felülete nem vízzáró, sőt, a terület inkább jó vízvezető képességű. A hivatalvezető által küldött számítások hibásak, a következtetések a valósággal ellentétesek voltak.
A parkolóban 2018 júniusában elvégzett munkák csak látszatmegoldásnak volt jó, nem voltak alkalmasak arra, hogy megvédjék a 14 dunakanyari település 120 ezer lakóját ellátó vízbázist. A szakértői véleményeket decemberben elküldtük az Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjének és a Lupa Strand Kft. vezetőinek.
Március közepén kaptunk választ az FKI igazgatójától, amiben már vízzáróvá tételről és aszfaltozásról is szó van.”
Tehát, a katasztrófavédelem elfogadta azt a szakvéleményt, amit Gerendaiék készíttettek, ám a felkért két szakértő egymástól függetlenül is arra a következtetésre jutott, hogy abban az eleve hibás számításokból végül egészen konkrétan hibás, a valósággal ellentétes következtetést vontak le.
A látszatmegoldás azért is kulcskifejezés, mivel a törvény az ilyen vízbázis területen a lehető legkorszerűbb technológia alkalmazását írja elő. A katasztrófavédelem nekünk küldött válaszában a 2018-ast "ideiglenes megoldásnak" nevezte.
Érdekesség: a terület tulajdonosa a helyi önkormányzat, a Budakalász jegyzője egy 2018 végi közmeghallgatáson elmondta, hogy persze, figyelni fogják a folyamatot. Rogán László polgármesteré volt azonban a legjobb mondat, ami remélem, nem fog eljutni Áder Jánoshoz:
Ha ott lecsöppen egy olajcsepp, vagy két-három olajcsepp lecsöppen, az körülbelül egy-két ezer év múlva fog oda diffundálni, nem tudom, mikor fog odaérni a Duna partjára.
És akkor elérkeztünk a jelenhez: olvasónk jelezte a napokban, hogy a Lupa-tónál, illetve a parkolónál nagy földmunkálatokat végeznek, a parkoló egy részén akkor már aszfaltszerű felületet húztak le gépekkel. Emiatt megkerestük a katasztrófavédelmet és Gerendaiékat is, hogy megkérdezzük: van-e már vízjogi engedély a parkolóra, esetleg éppen amiatt kell most, a korábban a katasztrófavédelem által elfogadott megoldás helyett mégis komolyabb beruházásba kezdeni a területen.
A katasztrófavédelem egyrészt tisztázta, hogy Gerendaiék egy még újabb megoldási dokumentációt adtak be – amiben már komolyabb átépítés és egy vízzáró burkolat létrehozása is benne van –, azt a vízügyi hatóság és minden szakhatóság is támogatta, másrészt hozzáteszik,
a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás továbbra is folyamatban van.
Egyébként miközben a katasztrófavédelem legújabb válaszában azt írja:
...a talajmechanikai fúrások megerősítették, hogy a területen nem található szivárgáslassító réteg, amely a csapadékvíz talajvízbe történő bemosódását megakadályozná..
aközben a Lupa Strand Kft.-től kapott legfrissebb válaszban az áll:
A területen 1,5 méter mélységben talajvizsgálati feltárást is végeztetett a Lupa Strand Kft. A jegyzőkönyvvel hitelesített vizsgálati eredmény szerint a parkoló alatti területen agyagos vízzáró réteg található.
Ez ugyan egy fontos részletkérdés, de a lényeg, hogy a végső megoldás egy komoly szakmai kivitelezés lett végül, amit egy éve a civilek is szorgalmaznak, egy évek óta parkolással foglalkozó cég vállalt el az üzemeltetésért cserébe, tudtuk meg Gerendaiéktól. A lassan a 3. évébe lépő parkoló helyzete itt tart: ennyi időnek kellett eltelnie, hogy a parkoló vízzáróságát megfelelő műszaki beavatkozással létrehozzák.
Gerendaiék azt írták, a vízügy a vízbázis védelme miatt több kiegészítést is kért tőlük, és idén január közepére végül megszületett „egy mindenki által elfogadott és mindenki számára megnyugtató megoldás”, amit végül a katasztrófavédelem is elfogadott. Annyi, hogy időközben az egész parkolós projektet, annak végső engedélyeztetésének intézését és a beruházás összes költségét, kivitelezését egy Starpark nevű cégre bízták.
A Lupa Beach Kft. azt írta, a cég jelentkezett náluk, hogy az üzemeltetésért cserébe megcsinálnák, és biztosították őket arról, a tervezett májusi nyitásra már engedéllyel fog működni a parkoló.
Gerendaiék azt írták, hogy miközben egy elfogadott terv volt már a parkoló vízzáróságának garantálásra, a Starpark maga javasolt egy drágább, de fejlettebb műszaki megoldásokat tartalmazó kivitelezést. A kérdésre, hogy miért vállalnának nagyobb költségeket, ha már elfogadott volt az olcsóbb is, a Lupa Beach azt írta, a cég
a szilárd burkolat értelemszerűen a legbiztonságosabb és legjobb megoldás volt mindenki meglátása szerint a kezdetektől, csak egyben a legköltségesebb is. A Starpark egy gyakorlott, parkolókat üzemeltető cég, akinek kialakult, erre specializálódott beszállítói köre van, ami miatt nálunk lényegesen kedvezőbb árakat tudott szerezni. Emiatt a két műszaki megoldás között minimális differencia volt árban, így a közös nevező az lett, hogy magasabb színvonalú burkolat készül, amiért cserébe ők üzemeltethetik a jövőben a parkolót.
Megkérdeztük a Starparkot is, hogy megtudjuk: ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt a parkoló ügyében, miért döntöttek úgy, hogy egy elviekben már elfogadott műszaki megoldásnál egy költségesebb megoldást választanak, hogy milyen költséggel jár a beruházásuk, mivel terveznek, mennyi idő után hozza be a befektetést, illetve milyen hosszú időre kötöttek szerződést a Lupa Strand Kft.-vel.
Dubitz András, a cég vezérigazgatója az Indexnek azt írta, Gerendaiék cége kért tanácsot tőlük idén a szigorú előírások és a magas költségek miatt. Kézenfekvő volt, hogy őket keresik meg ezzel, hiszen „a Star Park Holding Zrt. már hét éve nyújt parkolási megoldást a Sziget Fesztivál ideje alatt a külföldről érkező látogatóknak” – írták. Áttekintés és mérlegelés után pedig vállalták a kialakítással, engedélyeztetéssel járó procedúrát az üzemeltetésért cserébe.
Hogy miért vállaltak egy sokkal költségesebb megoldást, arra azt írták, fontos nekik a reputáció és a fenntarthatóság, viszont sajnos már csak a megtervezett kialakítási terv után csatlakoztak a projekthez, és „áttekintve a terveket, a hosszútávú üzemeltetés opciójaként egy új technológia megvalósítására tettünk javaslatot” – írták.
Az eredeti koncepcióhoz képest valóban rövid távon drágább megoldást találtunk, azonban hosszútávon, ha a Lupa parkoló valamilyen okból a jövőben költözni kényszerülne, a kialakított talaj 100%-ban felszedhető és újrahasznosítható az új területen. A talajminőségi változáson megy keresztül, megszűnik az állandó problémát okozó por és a dupla vízzáró rétegnek köszönhetően teljes mértékben kizárjuk az autókból csöpögőolaj által okozott környezetszennyezést. Ezen túl a parkolóban az előírásoknak megfelelően egy új csatornarendszer is kiépítésre kerül, mely az összegyűjtött csapadékot, egy nagy befogadóképességű olajfogó tartályba vezeti és szelektálja
– írták válaszukban, amiből az is kiderült, a teljes beruházás összértéke megközelíti a 100 millió forintot, az üzemeltetés jogát pedig 2027. december 31-ig kapja meg a Star Park Holding Zrt., amely véleményük szerint „elég idő ahhoz, hogy egyedi megoldásainknak és kényelmi szolgáltatásainknak (pl.: mobilapplikációs fizetési lehetőség) köszönhetően, az általunk eszközölt befektetés biztonsággal megtérüljön. A beruházás üzleti tervében 5-6 éves megtérüléssel kalkuláltunk, a Lupa strand további sikerétől és fejlődésétől függően”.
A parkoló árairól pedig azt írták, azt a továbbiakban is Gerendaiék határozzák meg: „Jelenleg maximum 1000 Ft/napidíjéért, illetve amíg ezt eléri, addig 200 Ft/óradíjért lehet parkolni, ahogy korábban is, és tudomásom szerint egyelőre nincs napirenden ennek emelése.”
A katasztrófavédelemtől kapott részletes válaszból pedig megtudtuk a pontos részleteit a parkoló kialakításának: itt van részletesen azoknak, akik totális függői a talajvédelemnek, a vízbázison kialakított parkolóknak és a hasonlóknak:
Időközben az Mfor.hu cikkében azt is hozzáteszi, hogy a parkoló a tervek szerint már 1201 férőhelyes lesz, illetve az engedélyeztetési eljárás újraindult, hiszen a Starpark már maga adta be az új papírokat, az általuk költségesebb és komolyabb kivitelezésre. A parkoló méretének érzékeltetésére a cikk felhozza, hogy Kisvárdán a 2850 fős stadion mellé 728 férőhelyes parkolót építenek.
A parkoló mellé 300 növényt is telepítenek majd a tervek szerint.
Az ügyet ütő civilek szerint nem nehéz fellelni a szakirodalomban, hogy miért problémás egy ekkora parkoló rendes vízzáró réteg nélkül: az autókból üzemanyag, olaj vagy egyéb nehézfém távozhat, és sokszor távozik is. Ha ezek a lehulló csapadékkal a felszín alatti vizekbe kerül, az tragikus.
A parkoló a Szentendrei Déli Vízbázis fölött épült, a vízbázisvédelmi előírások pedig kikötik egy 1997-es kormányrendeletben, hogy ilyen területen
A kalászi lokálpatrióták szerint „számos kérdés még válaszra vár, de mi a megoldásban vagyunk érdekeltek, a mostani munkálatokkal reméljük efelé haladunk”.