Hatályon kívül helyezte a Miskolci Törvényszék a városi jegyző döntését, amely a választókerületek átrajzolásáról szólt. A bíróság elvi éllel kimondta azt is, hogy a jegyzőnek mindenképpen indokolnia kell, milyen szempontok alapján alakítja ki a választókerületeket, és nem csatolhat össze magyarázat nélkül különböző, egymással össze nem függő területeket.
A Magyar Hang számolt be pár nappal ezelőtt arról, hogy Miskolc lakossága 160 ezer alá csökkent, a törvény szerint így eggyel kevesebb választókörzetre van szükség, mivel 28 helyett már csak 27 képviselője lesz a város közgyűlésének. A lap közölte, hogy Miskolc jegyzőjének választása éppen arra a 19-es körzetre esett, amely 25 éve a szocialisták fellegvára, 1994 óta az összes önkormányzati választáson Bartha György nyert.
A Magyar Hang szerint a döntés nem független attól, hogy Alakszai Zoltán jegyző 2016 előtt Kriza Ákos fideszes polgármester kabinetfőnöke volt, „édesanyja pedig fideszes színekben 1998-tól a város alpolgármestere volt”.
A jelenséget a politológiai szaknyelv előszeretettel nevezi gerrymanderingnek, amikor a körzetek átalakítása úgy történik, hogy az egyértelműen az egyik oldalnak kedvez. A Miskolci Törvényszék azonban nem politikai, hanem jogi szempontból vizsgálta a körzetek átszabását.
Az Indexhez eljuttatott végzése most hatályon kívül helyezte a jegyző Helyi Választási Iroda vezetőjeként hozott határozatát. Eszerint tehát újra kell rajzolni a választókerületeket.
A törvényszék arra figyelmeztet az indokolásában, hogy a választókerületek kialakításánál "a két alapvető követelmény az összefüggő terület alkotása, valamint a választásra jogosultak számának megközelítően azonos volta."
Természetesen nem lehet minden körzetben pontosan ugyanannyi választó (maximum 15% lehet az eltérés), de ha egy választókerület 5%-nál nagyobb mértékben eltér az átlagtól, azt is indokolnia kell a HVI vezetőjének. Ugyanis csak az indokolás alapján lehet eldönteni, hogy jogos-e az eltérés. Miskolcon 11 vk-nál 5%-ban nagyobb az eltérés, és a bíróság azt kifogásolta, hogy "az indoklási kötelezettség csupán formálisan valósult meg, az átlagszámtól való eltérés indokait az érintett választókerületekben konkrétan a határozat nem tartalmazza."
Nem állapítható meg a határozatból, hogy Miskolc Megyei jogú Város, mint nagyváros településszerkezeti adottságaiból miként következik az egyéni választókerületekben az átlagszámtól való eltérés, de nem állapítható meg az sem, hogy mi volt az az eddig kialakult helyi gyakorlat, amelyre figyelemmel az eltérésre sor került.
A törvényszék szerint nem állapítható meg az sem, hogy "melyek azok a szórványosabban lakott településrészek, amelyeknek területi egysége megőrzésére vonatkozó igény felmerült, és amelynek figyelembevétele eredményezte az eltérést." A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik választókerületnél
megállapítható a területi összefüggés hiánya, amely szintén indokolási kötelezettséget von maga után.
A döntés azt jelenti, hogy a jegyzőnek ugyan valóban 20 helyett 19 választókerületet kell kialakítania, de újra meg kell ezt tennie, és alaposabban meg kell indokolnia a döntést.
Bartha György MSZP-s képviselő - akinek a választókerületét szétszabdalta az új szabályozás - azt mondta az Indexnek: "ismét súlyos pofont kapott a városvezetés, bár talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy ez nem a jegyző fejéből pattant ki, hanem valahol elővették a Kubatov-listát".
Bartha szerint ugyanis egy vérbeli miskolci biztosan nem alakítja ki úgy a választókerületeket, hogy a diósgyőri lakótelepből kiszakít egyetlen szavazókört, és egy másik körzethez csatol. "Pont azt a szavazókört csatolták el, amelyikben lakom, ez a turpisság nem lehet véletlen. Csak a hatalom megtartásáról szólt a választókerület új kialakítása" - vélte Bartha.
Simon Gábor, az MSZP városi elnöke-frakcióvezetője - aki ügyvédként képviselte a felülvizsgálatot kezdeményező Bartha Györgyöt - azt mondta, hogy korábban kezdeményezte a jegyzőnél, hogy a frakciók egyeztessenek az új körzethatárokról. A jegyző azonban ezt elmondása szerint elutasította.