Index Vakbarát Hírportál

Már a Magyar Nemzet is arról ír, hogy egyre tragikusabb az ápolók hiánya a kórházakban

2019. április 16., kedd 07:20

Egyre több kórház kényszerül bérnővérek, -műtősnők, -műtősfiúk foglalkoztatására, főként a fővárosban, továbbra sem enyhül ugyanis az ápolóhiány, írja a Magyar Nemzet, amelyet az MTI szemlézett. Ugyanezeket az adatokat eközben a Népszava is közölte mai számában.

Sásdi Antal, az egyik legnagyobb fővárosi kórház, a Péterfy főigazgatója a lapnak elmondta: a hozzájuk tartozó traumatológiai intézetben,

a budapesti szinten kiemelt ellátóhelynek számító Fiumei úti "balesetiben" 12 műtő van, amit úgy tudnak működtetni, hogy egy munkaerő-közvetítő cégtől 8-8 aneszteziológiai asszisztenst, műtősnőt, illetve műtősfiút foglalkoztatnak bérmunkában, de ezzel is csak 14-re tudták feltornázni például a műtősápolók számát a szükséges 22 helyett.

Páva Hanna, a kórházakat működtető Állami Egészségügyi Ellátóközpont főigazgató-helyettese közölte: az alapnyilvántartásban 250 ezer szakdolgozó szerepel, de ebben benne vannak a szociális ágazatban foglalkoztatottak, a pályaelhagyók, a külföldön munkát vállalók és a nyugdíjasok is.

Az egészségügyben aktív munkavállalóként mintegy 108 ezer ápolót tartanak nyilván, és az egyik legfőbb probléma, hogy 2013-2018 között 9 ezerrel csökkent a már tapasztalt, de még nagy munkabírású, 35 év feletti korosztály létszáma.

A leginkább a középfokú végzettségű, közvetlenül a betegágy mellett dolgozó ápolókból van hiány: 2017-ben 3300 ilyen üres álláshely volt, tavaly pedig már 3800. A főváros mellett főként Heves, Nógrád és Zala megyében jelentős az ápolóhiány 

– írta a Magyar Nemzet.

Páva Hanna szerint a sikeres tanulói ösztöndíjprogramokon túl egyéb célzott intézkedésekre van szükség a helyzet megoldására. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán azt mondta: az általuk megkérdezett ápolási igazgatók szerint a létszámhiányt leginkább kiemelt bérrel, toborzással, a tanulószerződéses hallgatók megnyerésével, jutalmazási és elismerési rendszer bevezetésével, nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával lehetne enyhíteni.

Népszava azt is ismerteti, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legfrissebb adatai szerint pedig miközben mintegy 250 ezer embernek van egészségügyi szakdolgozói végzettsége, mindössze 107 ezren aktívak a pályán. A fiatalok nagyobb része nem vesz részt a betegek ellátásában, háromötödük nincs a pályán, a végzettek fele se áll munkába. A Magyar Kórházszövetség kongresszusán Páva Hanna főigazgató-helyettes előadásból az is kiderült, hogy a kormányzati propaganda működik a pályára irányításban, mert több a pályára lépő, de a harminc felettiek most nagyobb arányban hagyják el a szakmát, mint öt évvel ezelőtt. A 30 évesek 24 százaléka, a 40 évesek 23 százaléka hiányzik a betegágyak mellől.

A helyzetet súlyosbítja, hogy továbbra is sokan mennek külföldre dolgozni.

Az elmúlt nyolc évben összesen 4780 szakdolgozó kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, a legnagyobb arányban pedig a 30 és 49 év közöttiek éltek a lehetőséggel.

És szintén ebben a korcsoportban voltak a legnagyobb arányban azok, akik nem újították meg működési engedélyüket. Ők nagy valószínűséggel már nincsenek a pályán, vagy olyan külföldi munkát vállaltak, amihez nem volt szükségük az egészségügyi végzettségüket igazoló dokumentumokra.

Az ÁEEK felmérése szerint jelenleg az ápolók 10 százaléka, a szülésznők 25 százaléka, a mentőtisztek 13 százaléka hiányzik az ellátórendszerből.

Rovatok