Hiába a több mint félmilliárdos pluszforrás, hiába a tavaly téli ígéretek, Budapest 47 éven át egyedülálló patkánymentes nagyvárosi létének vége lehet. Az irtást jelenleg végző konzorcium szerint ugyan természetes, hogy tavasszal megnő a rágcsálóészlelések száma, ám olyan esetről nem igazán hallhattunk a megelőző évtizedekből, hogy egy védett objektumban, így az éppen csak átadott, felújított metrószakasz egyik villanyszekrényéből potyogjon szénné égett patkánytetem. Ez azonban semmi: szinte nincs is olyan kerület, ahol ne láttak volna mostanában patkányt.
Több mint egy hét sem volt elég a válaszhoz, valamiért nagyon hallgat a Főpolgármesteri Hivatal arról, pontosan milyen „kistestű emlősállat” okozta azt a tüzet a március végén átadott, felújított 3-as metróvonalon, amely miatt április 10-én egy időre le is kellett állítani a forgalmat.
A fővároshoz azért fordultunk kérdésekkel, mert korábban nemigen lehetett hallani olyan esetről, hogy „kistestű emlős” miatt bénult volna meg a metróközlekedés. Ráadásul ez egy újonnan átadott szakasz, így duplán is szerettünk volna utánajárni, hogyan történhetett mindez.
Kétszer fordultunk levélben a BKV és a fővárosi, kiemelt védettségű objektumok felett tulajdonosi-felügyeleti jogot gyakorló Főpolgármesteri Hivatalhoz, de egyik levelünkre, így egyetlen kérdésünkre sem érkezett válasz.
Ugyanebben a témában a fővárosi kormányhivataltól is egy semmitmondó, az ominózus eset részleteit kerülő válaszlevelet kaptunk, holott nemcsak a metrótűz, hanem a jelenlegi budapesti patkányhelyzet, azaz az állat úgynevezett előfordulási arányát érintő, szakhatósági felügyeleti adatok után is érdeklődtünk az illetékesektől. A szakszerű tájékoztatás helyett annyit írtak: „Budapest Főváros Kormányhivatala figyelemmel kíséri a fővárosban folyó irtási és megelőző tevékenységek hatékonyságát.
A kormányhivatalhoz érkezett bejelentések számában hónapok óta nincs növekedés.
A rágcsálóirtást a fővárosban az RNBH Konzorcium végzi Budapest Főváros Önkormányzata megbízásából” – írták.
Utóbbi persze közismert tény, csakhogy a megbízott konzorcium a kormányhivataléval ellentétes választ adott, amikor ugyanezekkel a kérdésükkel még a múlt héten őket is megkerestük.
Az önkormányzati megbízású patkányirtóknak először is nincs információjuk arról, hogy a metrótűzben érintett emlősállat patkány lett volna. Ebből következtethetnénk arra, hogy nem az volt (senki nem hajlandó sem elárulni, sem megcáfolni), de arra is, hogy bár patkány volt, a főváros, avagy a BKV ennek ellenére sem rendelt rendkívüli vizsgálatot és irtást a felújított metróvonal területére. Idevágó kérdéseinkre a konzorcium (ahogyan a Tarlós István vezette Főpolgármesteri Hivatal) már szintén nem válaszolt.
Viszont az RNBH Konzorciumtól érkező válasz alapján megtudtuk, hogy
a (rágcsáló)bejelentések az elmúlt időszakban kis mértékben megszaporodtak, ez a tavaszi időszakban természetes folyamat.
Magyarán a patkányirtók cáfolják a kormányhivatalt, szerintük igenis nőtt patkányészlelés és -bejelentés mértéke a fővárosban, ami ráadásul nem csoda, hiszen tavasz van. Csakhogy a patkányok előfordulása nem az elmúlt hetekben, hanem valójában már tavaly nyár végén, ősszel megnövekedett, és ha a mostani bejelentéssűrűsödést ehhez kell viszonyítani, az nem jó hír. De ha télen csökkent a bejelentésszám, akkor is tény, hogy az utóbbi hetekben egymást érik a patkányokról beszámoló Facebook-bejegyzések és panaszok.
Egy nőstény patkány háromhavonta válik termékennyé, és egyszerre akár 10-16 utódot is a világra hozhat. Egy patkánypárnak egy év alatt akár 800 utódja lehet az utódok utódjaival együtt, abban az esetben, ha ideálisak – vagy mondhatjuk úgy is, családbarátiak – a körülmények ehhez.
Az élettér azonban nem mindig ideális, ekkor a szaporodás egy önszabályzó mechanizmus alapján történik. Ha kevés a hely, akkor eleve kevesebbet szül a patkányanya, és ha még így is sokan vannak egy helyre, akkor kitör a kannibalizmus, és az egyedek felfalják az újszülöttfölösleget. Vagy éppen egyre nagyobb teret hódítanak el, és laknak be.
A patkányélettani vizsgálatoktól eltekintve a PATKÁNYKÉRDÉST a szakszerű irtás elmaradása és a rengeteg építőipari beruházás hozhatta felszínre.
A budai Várban 1713. június 11-én avatták fel a Szentháromság-szobrot, hogy Isten oltalmát kérjék a patkányokkal és a pestissel szemben. Bár az emlékműállítással egy időben valóban eltűntek a rágcsálók és velük együtt a járvány is a feljegyzések szerint, valójában Budapesten a nagy – 1971-ben indult – patkánymentesítés előtt minden harmadik lakásra jutott – legalább – egy rágcsáló. A város rekordösszegű, akkor 182 millió forintos patkánymentesítést – idegen szóval deratizációt – indított. A folyamat majdnem két évig tartott, az irtást ugyanis lassan ható mérgekkel kellett végezni, már csak azért is, mert a patkány óvatos állat: nem eszik abból, ami a fajtársai halálát okozza. 1971-ben Buda és a Duna-szigetek, 1972-ben pedig Pest kerületei kerültek sorra házról házra, a lépcsőházakban és a csatornákban egyszerre támadva, kétfrontos háborút vívva a rágcsálók ellen. Így lett Budapest a világ egyetlen, lényegében patkánymentes fővárosa.
Teljesen soha, sehol nem lehet kiirtani a patkányokat, mert különböző szállítmányozási útvonalakon mindig érkezik utánpótlás. Az 1972 óta folytatott rendszeres megelőzés és mentesítés eredményeként azonban 1974-ben már csak 1000 tényleges patkány-előfordulási helyet regisztráltak a fővárosban, ami 1990-re lecsökkent évi 200-ra, és azóta nagyjából ennyi is maradt – 2018-ig. Ez nemzetközileg is kimagasló eredménynek számít, nem is véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998 őszén megjelent, a patkányokkal foglalkozó kiadványában a budapesti patkánymentesítést a világon a legjobban szervezett hosszú távú patkányellenes programként jellemezte.
A probléma tavaly nyárig szinte ismeretlen volt a fiatalabb budapesti generációknak, nagyszüleink azonban még jól emlékezhetnek arra, milyen, amikor a család a mindennapos patkányirtással vagy épp patkányüldözéssel, csapdázással van elfoglalva. Aztán 47 éven át, egy sikeres, hatalmas budapesti patkányirtást követően a magyar főváros világviszonylatban egyedülálló módon patkánymentesen volt képes üzemelni. Nemzetközileg elfogadott szakmai norma szerint ugyanis, amelyik nagyvárosban nincs vagy gyenge a patkányirtás, ott általában egy lakosra egy patkány jut – legalábbis a mérsékelt égövben. A mediterrán városokban ez az átlagos arány 2 patkány/fő, az Egyenlítőhöz közelítve pedig (például Indiában vagy a Fülöp-szigeteken) felszalad 10 patkány/főre.
Míg a 1960-as évek végén legalább két-, de inkább hárommillió patkány volt Budapest területén, 1971 óta 0,01 patkány/fő volt ez az arány.
Egészen 2018 nyaráig.
Budapest, 2019:
Ezek mind olyan helyek, ahol az ismeretségi körünk, kollégáink, illetve olvasóink patkányt láttak az elmúlt egy, másfél hónapban. Az ismeretségi körben és az Index szerkesztősében végzett gyorsfelmérés alapján is rengeteg, újabb és újabb helyen tűntek fel a patkányok.
Jászai Mari téren a kikötőknél, a turisztok szállnak fel/le a városnéző hajókra, a lépcsőkön a lábuk alatt pedig aranyosan futkosnak a patkányok. Ott laknak, szépen bepecózva a lépcső rései alá
– szólt például a beszámoló, amely szerint a Margit híd másik, azaz budai hídfője sem mentes a kolóniáktól. De a kiemeltnek nevezett budai kerületek szinte mindegyikéből, több pontról érkezett jelentés arról, hogy már nappal is patkányok grasszálnak az utcákon, elsősorban a kukák és szeméthalmok, sok esetben a közterületi növényzet környékén:
Konkrétan egy hete a Mammut mellett a Retek utcában futott át előttem az úton egy cuki kis patkány. Nagyon ügyesen elbújt a Starbucks oldalában a járdán lévő rács alá. Nagyon cuki volt
– jelentette egy kollégánk, egy másik pedig arról számolt be, hogy kifejezetten agresszív, nem csak „cuki” egyedek is vannak a budapesti patkánykolóniákban, ő egy ilyen példánnyal a Nagykörúton, az Arriba Taquería teraszán „futott össze".
Több bejelentést kaptunk a Király utcában és a bulinegyed környékén az elmúlt hetekben ismét tömegével feltűnő patkányokról is, és idevágó panaszokat találtunk – más kerületek mellett – a Járókelő.hu bejelentőoldalán is.
A bejelentések és a nyomok alapján az I.-II., a VI.-VII., és a XI. kerületben leggyakoribb a patkánymegjelenés, magyarán ezeken a helyeken hivatalosan is sok a patkány.
Valószínűleg közbeszólt a politika, így egy jól működő, a világon egyedülálló rendszert sikerült lerombolni. A Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. 1971 óta irtotta a patkányokat a fővároshoz tartozó 525 négyzetkilométeren, azon belül több mint 220 ezer objektumban, valamint az azokhoz tartozó csatornahálózatban. 47, sikeresnek tekinthető év után a legutóbbi közbeszerzési eljárást egy kisebb cégekből álló, korában ismeretlen konzorcium nyerte el.
A tavalyi tenderre három ajánlat érkezett, többek között pályáztak a bábolnások is, de nem ők győztek. Az RNBH Konzorcium vitte el a munkát, amely egy négytagú cégcsoport, benne van a Rovért Kft., a Növényvédő és Kártevőirtó Kft., a Bogármérnökség Kft. és a Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. A munkát a fővárosi önkormányzat nettó 1,3 milliárd forintra becsülte, de ez a négyes kicsit több mint egymilliárdért is elvállalta. A Bábolna évi 253 millió forintot (=1,265 milliárd) kért volna.
A tender érdekessége volt, hogy bár budapesti munkavégzésről van szó, a nyertes konzorcium tagjai mind vidéki cégek, ráadásul egyik sem specifikusan patkányirtással, hanem például szúnyoggyérítéssel, növényvédelemmel és kártevő-mentesítéssel, főként rovarirtással foglalkozik.
Az RNBH azóta sem árult el sokkal többet a budapesti tevékenységéről, honlapja például semmilyen fővárosi prevenciós vagy egyéb információval nem látja el a lakosságot, kizárólag a patkánybejelentő – egyébként nagyon is fontos – telefonszám és emailcím található meg rajta.
A Bábolna Bio megtámadta a döntést, a jogorvoslati eljárás még zajlik, a szerződést közben megkötötték az új nyertessel.
Tavaly nyáron azonban nem ment zökkenőmentesen az átadás-átvétel, és valamiért, máig senki sem magyarázta el, hogy valójában miért, kimaradt háromhétnyi patkányirtás egy szapora szezonban.
A Bábolna Bio szerződése június végén járt le, ellenben az RNBH Konzorcium csak július 23-tól végzi az irtási munkákat. A szolgáltatás ellátatlansága miatt több mint 430 bejelentés érkezett a fővárosi önkormányzathoz ebben a 23 napban; ez másfélszerese volt a korábbi irtási időszakban beérkezett panaszok számának.
A fővárosi kormányhivatal járványügyi osztályának korábbi tájékoztatása szerint „a helyzet kezd tarthatatlanná válni” három hét alatt (!), így mire az RNBH munkába állt, meg is lett az eredmény: városszerte elszaporodtak a patkányok.
Egyetlen patkány évente 12 kilogramm élelmiszert fogyaszt el, ha pedig nem talál magának megfelelő finomságokat, megrág mindent, amit csak ér. Az 1971-72-es nagy budapesti patkányirtás előtt,1970-ben a fővárosi – akkor még – Köjál átfogó vizsgálata kétmillióra becsülte a budapesti patkányok számát, átlagosan az épületek 32,8 százaléka számított fertőzöttnek, de a belvárosban ez az arány száz százalék volt. A teljes populáció évente több mint 20 ezer tonnányi élelemmel rövidítette meg a háztartásokat, nem beszélve a középületekben és közművekben okozott károkról. A rágcsálók okozta kárt 1970-ben (!) évi 3-400 millió forintra becsülték. Gyakoriak voltak az útbeszakadások, a patkányok ugyanis átrágták a csatornák oldalát, az áttörő víz pedig kimosta a talajt az út alól, de a rágcsálók gyakorta dézsmálták meg az élelmiszerüzemek, vágóhidak, vegyi üzemek, pályaudvarok, malmok árukészletén túl azok infrastrukturális elemeit is. A közműveket is pusztították, annak idején például szétrágták a telefonkábeleket, így könnyen felmérhető, micsoda kárt képesek okozni Budapesten, amennyiben valóban és visszafordíthatatlanul megszaporodnak.
Ősszel, a hivatalos tájékoztatás szerint a legfertőzöttebb belvárosi területeken 1 százalék körülire nőtt a patkány-előfordulás aránya, a cél pedig már októberben az volt, hogy 0,02-re szorítsák vissza, amennyin korábban, 2018 elején állt. Az 1 százalék körüli fertőzöttség is azt jelenti, hogy havonta Budapestről ezernél jóval több értesítést kaptak az irtók, amire 47 éve nem volt példa, a Bábolna idejében ugyanis „patkányfertőzöttségről” nem lehetett beszélni – noha ezért hónapról hónapra meg is tették a szükséges óvintézkedéseket, egészen 2018 elejéig.
Ráadásul az előző cég még 24 órán belül köteles volt megjelenni és irtani – ha lakossági, ha hivatalos bejelentést kapott, információink szerint azonban az RNBH telefonos bejelentőszolgálatán mostanában már nem is vállalnak 24 órán belüli kiérkezést.
Az igencsak éles őszi-téli helyzet miatt decemberben Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére, nyilván a botrány elkerülése miatt a fővárosi közgyűlés egy rapid döntéssel rendelkezett arról, hogy 2019-ben 650 millió forinttal megemelik a patkánymentesítésre szánt évi 260 millió forintos keretet. Pontosabban
ahhoz, hogy a fővárosban elvárt patkánymentes állapot fenntartásához szükséges intenzív kezelést a helyzet romlása esetén a jövőben bármikor azonnal meg lehessen kezdeni, a feladathoz kötött többletforrást szükséges biztosítani, amely a 2019. évre bruttó 647 millió 700 ezer forintos keretösszeget jelent.
Akkor azt is állították: ha a téli hónapokban sikerül megkezdeni az intenzív kezelést, úgy 9-12 hónap elegendő lehet a megfelelő szint eléréséhez, ami amúgy évtizedeken keresztül megvolt. Mindezt csak 2019-ben a Bábolna által kért összeg négyszereséért, miközben a régi céget hivatalosan éppen azért cserélték le, mert az új konzorcium aláígért.
A pluszforrással ugyanis 2019-ben 910 millió forintba kerülne az a patkánymentesség fenntartása, amit korábban ennek kevesebb mint harmadából minden évben megoldott a Bábolna.
Ráadásul ez az összeg sem feltétlenül elég a patkányszám visszaszorításához. Patkány- és rágcsálóirtással foglalkozó forrásaink ugyanis állítják, az utóbbi hónapokban nem történt Budapesten semmiféle prevenciós intézkedés, sőt egyelőre a keretösszeg felhasználásának, az új konzorciummal kötött további szerződésnek – vagy nyilvános szerződésmódosításnak – sem leltük nyomát. Magyarán a télen beígért átfogó, nagy volumenű prevenció és patkánymentesítés vélhetően a jelek szerint nem kezdődött meg.
És kérdés az is, hogy ha a napokban az éppen fővárosi közleményben említett, kistestű emlősállat egy patkány volt, amely a Gyöngyösi utcai metrómegálló üzemi területén elhelyezkedő elektromos szekrénybe költözött, ezzel elektromos tüzet okozva, akkor megrendelték-e a kiemelt védettségű objektum ellenőrzését és a sürgős patkányirtást.
Az önkormányzatoknak kötelező feladatai közé tartozik a települési környezet-egészségügy, azaz a köztisztaság, a települési környezet tisztaságának biztosítása, a rovar- és rágcsálóirtás. A fővárosi önkormányzat is felelősséggel tartozik ezért, ahogyan azért is, ha egy „patkánybomba”, azaz a magyar fővárosban több százezres patkánypopuláció jön létre annak ellenére, hogy csak erre az évre 650 millió forintos pluszforrást biztosítottak ennek elkerülésére.
Ennek ellenére a Főpolgármesteri Hivatalnál nem válaszoltak azokra a kérdéseinkre sem, amelyek a konzorcium megbízását érintették. Például arra, hogy ha a cégcsoportnak – amint az a tenderkiírásban szerepelt – vállalnia kellett, hogy egy meghatározott érték alatt tartja a patkányszámot Budapesten, és ez nem sikerült, akkor miért fizették ki az el nem végzett munkát. A Bábolna Bio ugyanis a havi díját csak akkor kapta meg, ha a kormányhivatal mérései alapján a patkányszám nem haladta meg ezt az értéket.
Ezért érdekes a fővárosi kormányhivatal semmitmondó válasza is, hiszen ott nem bejelentéseket, sőt még csak nem is „patkányszámot” kellene hogy mérjenek, hanem a fertőzött objektumokat – méghozzá kerületenként. Ennek ellenére a vonatkozó adatokat nem árulták el.
Érdekesség továbbá, hogy sem a patkányok számáról, ahogyan az észlelő bejelentések és a valódiság számáról, sem pedig a preventív intézkedésekről nem kaptunk tájékoztatást az illetékesektől. Első kérdéseinkre ugyanis Reisinger Mátyás, az RNBH Konzorcium nevében még néhány órán belül elküldte – fentebb idézett – válaszait, ám amikor a pontosabb adatokat, illetve a patkányirtásért felelős cég erőfeszítéseinek részleteit firtattuk, többé nem érkezett válasz. Reisinger első levelében több kérdésünkre vonatkozóan annyit írt:
Az alapszerződésen felüli intézkedések kapcsán kérjük forduljon a Főpolgármesteri Hivatalhoz.
Ahol ugye semmiféle választ nem adnak. A hallgatást pedig tetézik a néhány napja Oláh Lajos DK-s parlamenti képviselő Facebook-oldalára felkerült adatok, amelyek alapján minden hónapban többszöröse volt az elmúlt időszakban a patkányészlelések száma annak, mint amennyi bejelentés a Bábolna Bióhoz befutott korábban.
mindezek alapján az idei első három hónapban már csaknem annyi bejelentés érkezett, mint amennyi a Bábolna Bióhoz egy év alatt szokott
Ráadásul a téli hónapok még nyugalmi időszaknak számítanak a patkányoknál, így a nagyarányú növekedést áprilistól lehet várni. Még úgy is, hogy a téli adat is többszöröse a Bábolna Bio legmagasabb nyári adatának.
Ezzel szemben a múlt héten Tarlós István kampánytémának nevezte a patkánykérdést, és az Index kérdésére azt állította, a plusz 650 milliós forrásnak és a nagyarányú irtásnak köszönhetően a havi bejelentések száma mára 350-re csökkent. Érdekes, hogy a főpolgármester által ismert adatok többszöröséről tudnak a patkányirtók.
Ön látott lakása környékén mostanában patkányt? Esetleg le is fotózta vagy videózta? Akkor a fényképet vagy videót küldje el nekünk erre a címre, köszönjük!