A Fővárosi Törvényszék pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség azzal vádolta az elsőrendű vádlottat, hogy az ÁEK vezetőjeként 2007-2008-ban indokolatlanul szerződött egy céggel, amelynek feladata bér- és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tanácsadás lett volna, valamint indokolatlanul kötött szerződést egy főorvossal, mivel az intézmény dolgozói is elvégezhették volna az általa ellátandó feladatokat. Az ÁEK így mintegy öt és félmillió forintot fizetett ki a háttérjogszabályokkal ellentétes, fiktív szerződések alapján.

Emlékeztettek: az ügyben korábban már született - bűnösséget megállapító - elsőfokú ítélet, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 októberében hatályon kívül helyezett. A megismételt eljárásban a bíróság újra lefolytatta a bizonyítási eljárást és arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak nem követtek el bűncselekményt. 

Az okirati bizonyítékok és tanúvallomások alapján megállapították, hogy az ÁEK-nek nem volt olyan szervezeti egysége, amely el tudta volna látni azokat a feladatokat, amelyekkel az elsőrendű vádlott megbízta a másodrendű vádlott által képviselt céget, illetve amelyek elvégzésére közalkalmazotti jogviszonyt létesített a harmadrendű vádlottal. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy a másodrendű vádlott által képviselt cég és a harmadrendű vádlott teljesítette megbízását, így jogszerűen fizették ki őket.

A céggel kötött megbízási szerződésre vonatkozó vádpontról a bíróság megjegyezte azt is, hogy az elsőrendű vádlott nem volt az ÁEK vagyonkezelője - mivel ezt a hatáskört egy kabinetfőnöki döntés értelmében a gazdasági igazgató gyakorolta -, így nem követhette el a hűtlen kezelés bűntettét. Munkáltatóként azonban jogszerűen létesíthetett közszolgálati jogviszonyt.

Tekintettel arra, hogy az elsőrendű vádlott nem valósított meg bűncselekményt, az ügyben a bűnsegédeiként szereplő másod- és harmadrendű vádlottat is felmentette a bíróság.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.