Egy VIII. kerületi egészségügyi intézmény, játszóterek, közlekedési csomópontok, stratégiai jelentőségű helyszínek és bizony magánlakások, társasházak. Másfél nap alatt több mint 130 bejelentés érkezett budapesti patkányészlelésekről az Indexhez, ezek közül a legfrissebbeket térképre tettük, hogy bemutassuk, hol, mennyire patkányosodott el a főváros. Tarlós István és a fideszes városvezetés, továbbá az irtással megbízott konzorcium bagatellizálná a problémát, ám egyre jobban belegabalyodnak a hazugságokba.
Egy olvasónknál az V. kerületi társasház emeleti lakásában tűnt fel egy patkány, szétrágva a konyhabútor alatt futó vízvezetékeket és egyéb kábeleket. A kárt a biztosító nem térítette meg, mondván, az önkormányzat feladata a rágcsálóirtás. De kaptunk olyan panaszos levelet is, mely szerint a II. kerületben egy társasházban az állat felmászott a WC lefolyócsövén, és a nyitott WC-tetőn kimászott a kagylóból, egyenesen a konyhába. Mivel vasárnap volt, az otthon lévők privát céget hívtak azonnali segítségért, a kárral és az irtással együtt mintegy 100 ezer forintos kárt szenvedve a rágcsálótól.
Volt olyan olvasónk, aki egy VIII. kerületi egészségügyi intézményben (a helyszín pontossága érdekében az esetet ellenőrizzük – a szerk.), azaz
vélhetően egy BELGYÓGYÁSZATI KLINIKÁN FOTÓZOTT LE PATKÁNYT, ÉS KÜLDTE EL A KÉPET AZ INDEXNEK.
Összességében 24 óra alatt több mint 130 levelet kaptunk a fővárosból. Fotóval és anélkül is kaptunk bejelentéseket a Városliget környékéről, zöldövezeti játszóterek környékéről, elsősorban a Feneketlen-tónál és a a II. kerület Széll Kálmán tér – Millenáris park tengelyen, továbbá a belső belvárosi kerületekben, sok esetben fényes nappal is kifejezetten az emberek közelébe merészkedő patkánypopulációról.
Tucatnyi fotót és bejelentést kaptunk utcán látható patkánytetemekről is, kiemelt védettségű objektumok, azaz főként a tömegközlekedési helyszínek, metróaluljárók, vonatsínek körül ólálkodó patkányokról is sokan panaszkodtak.
Amióta az első emeleti erkély ablakon benézett egy igen méretes patkány, valamint 15 percig tornázott a redőnyön csimpaszkodva, azóta nem merünk szellőztetni, csak egy nagy lapáttal a kezünkben
– írta egy másik, zuglói olvasónk, képet is mellékelve az állatról.
Sokan panaszkodtak arra, hogy a patkányirtó konzorciumot nem érték el, vagy éppen nem kaptak választ hívásukra, levelükre. Akikhez viszont kimentek a szakemberek, azok nem panaszkodtak az elvégzett munkára.
Eközben Tarlós István egy követhetetlen, valótlanságokkal terhelt kommunikációba kezdett. A főpolgármester csütörtök délelőtt már maga is elismerte, hogy megnőtt a patkánypopuláció Budapesten, szerinte ezzel szemben mégis csökkent a bejelentések száma. Erre hivatkozott április 18-án is az Index kérdésére, amikor azt állította , hogy „a plusz 650 milliós forrásnak és a nagyarányú irtásnak köszönhetően a havi bejelentések száma mára 350-re csökkent”.
Valójában azonban a márciusi, utolsó ismert bejelentésszám is 698 volt, derült ki azóta az irtást végző konzorcium adataiból.
Ráadásul időközben az is kiderült, hogy nem kezdődött meg az irtás és védekezés decemberben az akkor erre biztosított pluszpénzből.
Csütörtök reggelre Tarlós újabb verzióval állt elő: szerinte december óta felkészültek arra, hogy elvégezzék a téli (!) prevenciós irtást. Az ATV műsorában Budapest főpolgármestere kijelentette: közegészségügyi járványveszéllyel nem kell számolni, és butaságnak nevezte, hogy Budapest valaha is patkánymentes lett volna.
Nagyváros patkány nélkül nem létezik, Budapest az életben nem volt patkánymentes, és nem is lesz a nagy alagút- és a csatornahálózat, a pályaudvarok és az illegális szemétlerakó helyek miatt
– mondta.
Ez a kommunikációs taktikája azonban már ott megbukott, hogy a Főpolgármesteri Hivatal „A főváros patkánymentes állapotának a fenntartása” címmel írta ki és folytatta le a közbeszerzési eljárást 2018-ban.
tavaly ősz óta azonban nem tudja produkálni az ehhez szükséges adatokat a főváros vezetése és a Tarlós istván által megbízott patkányirtó.
(Hogy a patkánymentességet, illetve a fertőzöttség értékeit hogyan mérik, és hogyan minősülhet patkánymentesnek vagy éppen fertőzöttnek a város, arról keretes írásunkban írtunk bővebben.) Tarlós István azonban nemcsak a patkánymentesség kérdéskörében ferdítette el az igazságot, hanem arról is megfeledkezett, hogy decemberben éppen a patkányirtási feladatok sürgősségére hivatkozva rendeltek azonnali 650 millió forintos keretet az irtást végző cég számára. Hogy az idevágó szerződésmódosítással, így az irtás megrendelésével és megkezdésével miért vártak öt hónapot, arra nincs válasz.
szakemberek szerint jelenleg nincs a fővárosban patkánymentesnek tekinthető környék, és még csak most jönnek a meleg hónapok, amikor még inkább elszaporodhatnak a kártevő rágcsálók.
Már csak ezért is kérhette fel maga Tarlós István április 23-án a helyettesét az azonnali intézkedésre. Így kerülhetett az Index által szerdán bemutatott főpolgármester-helyettesi, azaz Szeneczey Balázs által jegyzett, titkosnak szánt előterjesztésbe szó szerint az, hogy az országos tisztifőorvos megerősítette a Főpolgármesteri Hivatalnak:
A fertőzöttség mértéke jelentősen meghaladja az elvárt mentes állapot mértékét.
Éppen Tarlósék szorgalmazzák azt, hogy rendkívüli intézkedés keretében „a legfertőzöttebb területeken”, ami alatt a dokumentum az I., V., VI., VII., VIII., IX., XIII., XIV., XIX., XX. kerületeket nevezte meg, azonnali, kiterjedt patkányirtás kezdődjön. A főpolgármester helyettesének indoklása szerint már pedig:
Az intenzív irtási feladat elmaradása oly mértékű közegészségügyi kockázatot jelent, amely a szerződésmódosítást elengedhetetlenné teszi.
Ferencváros fideszes polgármestere „rendkívüli jelentőségű” előterjesztésnek nevezte az általuk szorgalmazott szerződésmódosítást, amely nyomán „a főváros legfertőzöttebb, veszélyeztetett kerületeinek célzott, szisztematikus kezelését látná el a patkányirtásért felelős cég”, valamint kezelnék a „gócgyanús helyeket”, így pályaudvarokat, nagy forgalmú köztereket, továbbá az elkövetkező hónapokban „célzott rezisztenciamonitoring” lenne.
Van ezzel azonban némi probléma: az Index birtokában lévő patkányirtási szerződés szerint ugyanis az irtással 2018 nyara óta megbízott cégcsoport eredeti, most módosítani tervezett megbízásában ezek a feladatok már eddig is szerepeltek. Ráadásul a nyilvános fővárosi közbeszerzési kiírásban is elvárásként szerepeltek a most Tarlós, Bácskai és a patkányirtó konzorcium által sürgősként felsorolt munkák, így
A patkányfertőzöttség megállapítására két adatot lehet használni. Az egyik a patkánymentesség-fenntartással megbízott szolgáltatóhoz beérkezett bejelentések száma. A konzorcium vezetője a nyilatkozataiban ennek a jelentős emelkedéséről beszél, ám azt, hogy ezek közül mennyi bizonyult valósnak, szintén a szolgáltató tudhatja, amennyiben a méreg elhelyezését követően utóellenőrzést végez, amely során kiderülhet, hogy volt-e a méregből fogyás. A tényleges patkányeset mindig kisebb, mint a bejelentések száma, de csak megfelelő utóellenőrzéssel lehet megállapítani, hogy mennyi.
A patkányfertőzöttség mérésére vonatkozó másik adat a kormányhivatal által hónapról hónapra elvégzett hivatalos ellenőrzés eredménye. A kormányhivatal sohasem Budapest egész területét ellenőrzi, hanem havonta egy, általa kiválasztott kerületet, és folyamatosan más-más kerületet vizsgál.
Az ellenőrzés során az adott kerület objektumszámához viszonyítva határozzák meg a patkányfertőzött objektumok számát. Azért objektumról és nem épületről beszélnek, mert az objektumhoz hozzátartozik a csatornahálózatuk is, valamint bizonyos nagyság fölött egy épület már több objektumnak számít.
Minden egyes kerületben meg van adva, hogy hány fertőzött objektum az engedélyezett maximum. Ez természetesen kerületnagyságonként változó, mindegyikre igaz, hogy nem lehet nagyobb 1 vagy 2 ezreléknél. A Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési kiírásában (és a megkötött szerződésben is) még az állt: a patkánymentes állapot fenntartásánál a havonkénti patkány-előfordulás gyakoriság nem haladhatja meg az 1 ezrelékes határértéket, illetve meghatározott kisebb területeken a 2 ezrelékes határértéket.
A patkánymentes állapot egy Budapest méretű városnál nagyjából azt jelenti, hogy csupán néhány ezer patkány él.
Valójában ez utóbbi mutató tekinthető a hivatalos patkányfertőzöttségi adatnak: azaz hogy a „mentes-e” a főváros, vagy sem, az a kérdés. A Bábolna Bio megbízása idején – noha az új patkányirtók vezetője gyakorlatilag azzal a váddal állt elő, hogy meghamisították az idevágó adatokat – információink szerint a szakhatóság egyetlen egyszer sem jelezte hivatalosan, hogy a megengedett érték fölött lenne a mérések eredménye, azaz ez az arányszám.
Most azonban, mint az Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes előterjesztéséből kiderült, a kormányhivatal szakhatósági szerve 2018. október 28-án hivatalos jelzést adott a Főpolgármesteri Hivatalnak arról: a megengedett, és szerződésben vállalt határérték felett van a patkányszám Budapesten. Ez pedig mostanra, szintén az előterjesztés szerint, a veszélyes közegészségügyi értékeket is mutatja, tehát jóval a patkánymentes arány felett lehet. Idevágó kérdéseinkre azonban, mint azt korábban megírtuk, az illetékesek semmilyen választ sem adtak.
Idén március utolsó napjáig egyébként összesen már 1771 alkalommal tettek bejelentést patkány miatt a fővárosban az irtó cég saját adatai szerint, és a Civil Rádió adásában Reisinger Mátyás, a konzorcium vezetője ezeket a számokat ismét megerősítette. Noha az Indexnek nem, Oláh Lajos parlamenti képviselőnek a napokban kiadták a tételes bejelentési adatokat, amelyek minden egyes hónapban többnek bizonyultak annál, mint ahány bejelentés annak idején a Bábolnához befutott.
Az idei első három hónap 1771-es értékéhez képest a Bábolna Biónál a valósnak bizonyuló patkánybejelentések száma évente volt 1500-2000 az elmúlt időszakban.
A konzorciumhoz csak tavaly októberben több mint 1800 bejelentés érkezett, és még télen is 500 körüli, idén márciusban pedig már újra csaknem 700. A budapesti patkányirtást 47 éven át végző cég az Index számára összeállított összehasonlító adatsora alapján
egy évvel azelőtt még havonta 69 százalékkal kevesebb patkányról tettek bejelentést a fővárosi lakosok, és e bejelentések töredékében bizonyult valódinak a patkányok jelenléte.
Az RNBH Konzorcium nevében Reisinger Mátyás az Inforádiónak nyilatkozva azt állította: 2012-re vezethető vissza a patkányok számának folyamatos emelkedése, csak ezt nem kommunikálták. Szerinte azóta folyamatosan nőtt a patkánypopuláció Budapesten, így tavaly júniusban ők a feladat átvételekor azzal szembesültek, hogy a tízszer annyi patkány van a fővárosban, mint amire ők felkészültek.
Reisinger szerint nekik a kiemelt jelentőségű objektumokban végzett prevenciót csak akkor kellett volna elvégezniük,
ha az előző szolgáltató által elvégzett munka után a megfelelő szinten lett volna a patkánypopuláció, ám mivel ennél lényegesen magasabb volt, a patkányok elszaporodása észlelhető volt – és lesz is, ha az intenzív irtás nem kezdődik el.
Magyarán a konzorcium vezetője beismerte: a bejelentések kezelésén túl a szerződésben vállalt preventív szolgáltatást nem végezték el, mert a meglévő erőforrásaikat lekötötte a bejelentések kezelése.
Azt, hogy a szolgáltatás átvételekor a budapesti patkánypopuláció többszöröse volt az eredetileg kommunikáltnak, semmilyen adattal nem támasztotta alá. A patkánypopuláció méretét ugyanis a kormányhivatal hivatalos mérése állapította meg 2019. március végéig. Reisinger a kijelentésével azt sugallta, hogy a hivatal meghamisította az adatokat, és a valós patkánypopulációnál többszörösen kisebb értéket állapított meg. A Bábolna Bio idejében a kormányhivatal 2018 júniusáig minden hónapban azt állapította meg, hogy a patkányfertőzöttség a szerződésében vállalt szint alatt volt, így Budapest patkánymentesnek volt tekinthető.
Ugyanakkor Tarlós István és a patkányirtók munkáját segítendő tovább gyűjtjük a patkányészleléseket. Ön látott lakása környékén mostanában – 2019-ben vagy kifejezetten az elmúlt napokban, hetekben – patkányt? Esetleg le is fotózta vagy videózta? Akkor a fényképet vagy videót küldje el nekünk erre a címre, köszönjük!
(Borítókép: Olvasói fotó / Index)