„A Fővárosi Önkormányzat megvédi Budapest lakosságát az állítólagos inváziótól” – közölte Tarlós István. A főpolgármester tehát nem hiszi el, hogy rendkívüli patkányhelyzet van, de a rendkívüli patkányhelyzetet egy rendkívüli patkányirtással kezelné, rendkívüli, 300 milliós keretből. Nem félreértés, erről a logikai bukfencről adott ki ötpontos közleményt Tarlós István.

Miközben ugyanis van több jogos kérdés a fővárosi parkolási maffia körül, Tarlós szerint „ezek homályba terelését célzó, riogató, 'rágcsáló-ügyre' történő tematizálási kísérlet kommunikációja hatásvadászattá terebélyesedett.”

Tarlós szerint „politikai síkra erőltetett, elhallgatásokkal, túlzó félremagyarázásokkal vegyített” a patkányvita, amit a maga részéről lezártnak tekint azzal, hogy „a Fővárosi Önkormányzat megvédi Budapest lakosságát az állítólagos inváziótól”.

Nagy kérdés persze, hogy mégis mitől védi meg a főpolgármester a budapesti polgárokat, ha szerinte nincsenek is patkányok, és az azok észleléséről szóló állampolgári jelzések hamisak, mintha csak állatkerti vadakról szólnának.

Ennek ellenére Tarlós ötpontos „gondolatmenettel” igyekezett nyugtatni a kedélyeket, szerinte ugyanis ezek a tények. A főpolgármester állításait a Főpolgármesteri Hivatal, a Fővárosi Közgyűlés, a patkányirtást végző RNBH Konzorcium saját, korábbi állításaival, előterjesztéseivel és adataival összevetve tesszük közzé.

1. Tarlós: „A rágcsálóirtást végző céget pályáztatás alapján nem a Fővárosi Közgyűlés, hanem az illetékes bizottság választotta ki. Az a bizottság, amelyiknek tagja Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, aki nem szavazott a bizottsági döntés ellen. Az egész anyagot a Közgyűlés nem is látta, a bizottság nem jelezte, hogy testület elé vinné a saját határozatát.”

Valóság: Akárki is választotta ki a rágcsálóirtót, az idevágó közbeszerzési kiírást a Főpolgármesteri Hivatal jegyezte, így tavaly az RNBH Konzorciummal is a Fővárosi Önkormányzat között írták alá a szerződést. Márpedig az Index birtokában lévő dokumentumot Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes jegyezte a főváros részéről, a mostani, szerződésmódosítási előterjesztésen pedig szintén az ő aláírása szerepel.

Így Tarlós Istvánnak és közvetlen helyettesének pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy milyen feltételekkel, milyen feladatok elvégzésére, milyen referenciákkal, személyi állománnyal szerződtettek egy céget, avagy cégcsoportot, továbbá a rágcsálóirtás felelőssége is az önkormányzatot terheli.

2. Tarlós: „A hivatalos bejelentések (panaszok) száma a rágcsálók észlelésében csúcsértékét 2018 augusztusában érte el, ma annak az egyharmada.”

Valóság: A patkányirtással megbízott konzorcium két hete arról tájékoztatta az Indexet, hogy nő a bejelentések száma, noha ez szerintük és más szakemberek szerint is természetes, hiszen tavasz van. Az április havi adatokról nincs információnk, azokat a konzorcium még nem tette közzé, ellenben a legutóbbi, márciusi bejelentésszám csaknem hétszázra rúgott, ami éppen a duplája annak, amennyi 2018 márciusában volt.

Ezzel szemben ráadásul maga Tarlós István április 18-án az Index kérdésére még azt állította, hogy „a plusz 650 milliós forrásnak és a nagyarányú irtásnak köszönhetően a havi bejelentések száma mára 350-re csökkent”. Ezután derült ki, hogy a 650 millió forintos pluszforrásból máig meg sem kezdődött az irtás, a bejelentésszám pedig köszönőviszonyban sincs a főpolgármester által közölttel, hiszen az egyetlen hónap alatt 698 volt. Szakértők szerint ráadásul az, hogy a téli, kora tavaszi hónapokban alacsonyabb volt a bejelentésszám, természetes, hiszen a jó idő fogja előhozni és az állampolgárok által érzékelhetővé tenni a valós problémát.

A bejelentések számra ráadásul köszönőviszonyban sincs a valós patkánypopulációval, ennek mértékéről pedig egyetlen illetékes sem ad felvilágosítást. Minderről bővebben írtunk ebben a cikkünkben.

3. Tarlós: „2018 őszén prognosztizálta a Nemzeti Népegészségügyi Központ a populáció várható, rendhagyó szaporodását, ezért a Közgyűlés a javasolt intenzív többlet irtás fedezetéül további 650 millió forint többlet keretösszeget biztosított, amit egyébként Karácsony úr (de az MSZP és DK szintén) nem szavazott meg.”

Valóság: Tarlós István már említett helyettesének, Szeneczey Balázsnak a decemberi előterjesztése szó szerint azt tartalmazta:

Ahhoz, hogy a fővárosban elvárt patkánymentes állapot fenntartásához szükséges intenzív kezelést a helyzet romlása esetén a jövőben bármikor azonnal meg lehessen kezdeni, a feladathoz kötött többletforrást szükséges biztosítani, amely a 2019. évre bruttó 647 millió 700 ezer forintos keretösszeget jelent.

A közgyűlési döntést sürgetve azt is állították: ha a téli hónapokban sikerül megkezdeni az intenzív kezelést, úgy 9-12 hónap elegendő lehet a megfelelő szint eléréséhez, ami amúgy évtizedeken keresztül megvolt. Csakhogy, mint arról már első cikkünkben is írtunk, a télen beígért átfogó, nagy volumenű prevenció és patkánymentesítés nem kezdődött meg.

Ezután szintén Szeneczey Balázs mostani, azaz az Index első cikkének megjelenésekor, április 23-án kelt, a 300 milliót patkányirtáshoz biztosított pluszt rendelő előterjesztése pedig szó szerint tartalmazza azt, hogy a patkányfertőzöttség mértéke jelentősen meghaladja az elvárt mentes állapot mértékét, amit már tavaly ősszel, egészen konkrétan 2018. október 24-én jelzett az illetékes kormányhivatal, pontosabban annak közegészségügyi hatósága.

A sürgős irtás ennek ellenére nem kezdődött meg, hiszen Reisinger Mátyás, az RNBH Konzorcium vezetője múlt héten azzal állt elő, hogy nekik a kiemelt jelentőségű objektumokban végzett prevenciót csak akkor kellett volna elvégezniük, ha az előző szolgáltató által elvégzett munka után a megfelelő szinten lett volna a patkánypopuláció, ám mivel ennél lényegesen magasabb volt, a patkányok elszaporodása észlelhető volt – és lesz is, ha az intenzív irtás nem kezdődik el.

Tarlós és helyettese most mégis azt javasolják a fővárosi önkormányzat illetékes közbeszerzési bizottságának, hogy adjanak többletpénzt ennek a cégnek. Annak, amely a bejelentések kezelésén túl a szerződésben vállalt preventív szolgáltatást nem végezte el, mert a meglévő erőforrásaikat lekötötte a tavaly őszre megnövekedett számú bejelentések kezelése.

Azt, hogy a szolgáltatás átvételekor – tehát amikor a korábban 47 évig irtó Bábolna Bio átadta a feladatot az RNBH Konzorciumnak – a budapesti patkánypopuláció többszöröse volt az eredetileg kommunikáltnak, senki semmilyen adattal nem támasztotta alá. A patkánypopuláció méretét ugyanis a kormányhivatal hivatalos mérése állapította meg 2019. március végéig, de onnan október 28. előtt sosem adtak vészjelzést. Akkor azonban, mint azt maga Szeneczey Balázs írta, adtak, éppen erre hivatkozva rendeltek sürgősséggel plusz 650 millió forintot a cég munkájára.

Annak, hogy 5 hónapon át nem rendelték meg a rendkívüli irtást, vélhetően éppen az volt az oka, hogy tisztában voltak azzal, a patkánymentes szint alá szorítása az eredeti szerződés szerint is kötelessége lett volna a konzorciumnak, ahogyan az évi, mintegy 205 milliós díjazása fejében a prevenciós munkákat is el kellene látnia.

Szakértők szerint mostanra a baj még sokkal nagyobb lehet, hiszen már tavaly decemberben úgy prognosztizálták, hogy egy azonnali, rendkívüli patkányirtással 11-12 hónap alatt lehet elérni a korábbi, patkánymentes állapotot a fővárosban. Az újabb öt hónap időveszteség a patkányok végzetes elszaporodását jelentheti, így a 300 millió forint bevonására nagyon is szükség lehet, mindez ugyanakkor azt eredményezi: Budapesten jóval több patkány rohangál csaknem tripla áron.

4. Tarlós: „A Főváros a Nemzeti Népegészségügyi Központ segítségével 2019 tavaszára kidolgozta a többleteljárás módszerét. Ezért a 2019. áprilisi bizottsági ülésen az ezzel összefüggő szerződés módosítást (!) kellett volna jóváhagyni, hogy a 650 millió Ft-ból fizethető legyen a többlettevékenység. Annak ellenére, hogy a bizottság határozatképes volt, Karácsony úr (aki 2019-ben április 22-ig egyetlen bizottsági ülésen sem vett részt) a témát levetette napirendről. Ezzel az intenzív többletirtás – bár rövid, de értelmetlen – késedelmet szenvedett.”

Valóság: Nem lehet igaz, hogy tavaszra dolgozták ki a többletirtás módszerét, erről a decemberi közgyűlési döntés nem szólt, ráadásul maga Tarlós két hete még azt állította, hogy már fel is használták a pluszpénzt a roppant hatékony irtásra.

Szakmailag is értelmezhetetlen a kijelentés, állítják forrásaink, hiszen Budapesten 47 éven át úgy zajlott a prevenciós patkányirtás, hogy azokon a helyeken, ahol a korábbi években különösen sok patkányról érkezett bejelentés, speciális, a nedvességnek ellenálló irtószert helyezett ki az illetékes kártevőirtó társaság. Ilyen helyek például a csatornarendszer tisztítóaknái, valamint minden szabad víznyelő. Emellett rendelet írja elő, hogy többek között az iskolák, piacok, pályaudvarok, kórházak, éttermek, vágóhidak tulajdonosai is évente legalább kétszer kötelesek rágcsálóirtást végeztetni.

A konzorcium vezetője azonban a múlt héten elismerte, hogy tavaly június óta nem végezték el a prevenciós patkányirtást, amely a szerződésükben egyébként szerepelt. Ennek következményei egyelőre beláthatatlanok.

5. Tarlós: „A Nemzeti Népegészségügyi Központ máris bejelentette, hogy ma sincs semmiféle közegészségügyi járványveszély. Rádióban, televízióban is elhangzott. A hivatalos statisztika alakulásáról javaslom, a jövőben a pályázaton nyertes cégtől szakmai alapon tájékozódni, és jelentősebb változás esetén tájékoztatni a közvéleményt.”

Valóság: Az Index által múlt szerdán bemutatott főpolgármester-helyettesi, azaz Szeneczey Balázs által jegyzett, eredetileg titkosnak szánt előterjesztésben szó szerint az állt, hogy az országos tisztifőorvos megerősítette a Főpolgármesteri Hivatalnak:

A fertőzöttség mértéke jelentősen meghaladja az elvárt mentes állapot mértékét.

Éppen ezért pont Tarlósék szorgalmazzák azt, hogy rendkívüli intézkedés keretében „a legfertőzöttebb területeken” – ami alatt a dokumentum az I., V., VI., VII., VIII., IX., XIII., XIV., XIX., XX. kerületeket nevezte meg –azonnali, kiterjedt patkányirtás kezdődjön.

A főpolgármester helyettesének indoklása szerint márpedig az volt:

Az intenzív irtási feladat elmaradása oly mértékű közegészségügyi kockázatot jelent, amely a szerződésmódosítást elengedhetetlenné teszi.

Ráadásul Tarlós közleményével szemben a pályázaton nyertes cég adatai nemcsak azt támasztják alá, hogy a bejelentések száma legalább 79 százalékkal emelkedett a megelőző év (2017/18) azonos időszakához viszonyítva, de miközben a konzorcium vezetője egy másik nyilatkozatában arról beszélt, hogy tízéves viszonylatban mostanra tízszeresére (!) nőtt a budapesti patkánypopuláció, a főpolgármester és a fővárosi kormányhivatal arról hallgat, hogy a valós, hatósági adatokat – amelyek nem a bejelentések, hanem Budapest valós patkányfertőzöttségének arányszámait jelentenék hónapról hónapra – már első cikkünk előtt elkértük. És azóta sem kaptuk meg ezeket.

Mindeközben az Index szerkesztőségéhez alig néhány nap alatt már 180-nál is több – különböző helyszínű – patkányészlelésről szóló bejelentés érkezett, egészen hátborzongató történetek kíséretében. A patkánylelő helyszínekről egy – hamarosan újabb adatokkal bővülő – térképet is készítettünk, amelyet olvasóink fotói és videói is tetéztek. Ez a lista pedig nem egy „állítólagos inváziót”, hanem valódi fővárosi problémát mutat.

(Borítókép: „Boros Mátyás utca és a Nagy Lajos Király útja kereszteződésében az étterem felőli oldalon pont a zebra mellett ma egy megtermett varjú csipegetett éppen reggeli lakomájából.” Olvasónk 2019. április 29-én küldte a képet. Fotó: Olvasói fotó / Index)