12 pontban szedte össze a Helsinki Bizottság a Magyarországról kitoloncolt afgánok történetét, amellyel kapcsolatban a szervezet szerint a sajtóban több pontatlanság is megjelent a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) közleménye alapján.
A Helsinki Bizottság világossá tette, hogy mind a 11 kitoloncolt ember – négy felnőtt és hét gyerek –, mind az egyelőre Magyarországon maradt ötfős család – egy anya, egy nagykorú és három kiskorú gyermeke – jogi képviseletét továbbra is ellátja.
„Mindhárom afgán család hónapokat várt Szerbiában, hogy a magyar hatóságok engedélyével decemberben, januárban beléphessen a röszkei tranzitzónába és ott beadhassa a menedékkérelmét” – írta a Helsinki Bizottság, hangsúlyozva, hogy legális menedékkérőkről van szó.
Érdemben azonban a BMH nem vizsgálta kérelmüket – vélhetően azzal érvelve, hogy már biztonságos országokon is áthaladtak. A magyar fél szerint ilyen Szerbia, ám az EU szerint ennek Szerbia nem felelt meg.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a tavaly augusztus óta érvényben lévő hazai szabályozás miatt a magyar állammal szemben. És az Európai Unió Bíróságának azért is meg kell vizsgálnia az új elfogadhatatlansági szabályt, mert hazai bírók észlelték, hogy a Magyarország által is elfogadott uniós szabályozással ellentétben áll, és a luxembourgi bírósághoz fordultak.
A családok felnőtt tagjai napokon át nem kaptak ételt, hogy ezzel is arra kényszerítsék őket, hogy önként távozzanak Szerbia felé. A gyakorlattal a Helsinki Bizottság közbeavatkozása nyomán hagytak fel a hatóságok.
A családok ügyvédjét nem értesítették a hatóságok, amikor a másnapi kitoloncolásukról döntöttek. Nemcsak a kihirdetés volt szabálytalan, de a döntés tartalma is, amely szerint Afganisztánig vinnék őket vissza repülővel – nem vizsgálva, hogy ott milyen veszélynek teszik ki őket. (A magyar bíróság is csak a szerbiai kitoloncolást hagyta jóvá.) Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyik család esetében közbelépett, a másik két család kitoloncolása azonban folyamatban maradt.
Kedden azonban az Afganisztán felé irányuló kitoloncolás mégis elmaradt, miután az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) hivatalos kéréssel fordult a kormányhoz.
Ezután azonban a két családot rabomobilra tették és a kerítés túloldalára küldték őket éjszaka, másfél kilométerre a tranzitzónától.
A Helsinki Bizottság szerint ezzel határincidenst is elkövettek a hatóságok, mert a kerítés túloldalára kerülteket Szerbia területére kényszerítette.
Formálisan azonban nem, hiszen a kerítés nem a két ország határán húzódik, hanem magyar területen, a kerítés túloldalán 2-5 méteres sáv szintén magyar terület. Igaz, a családnak a kerítés túloldalán értelemszerűen nincs más lehetősége, mint Szerbia területére lépni. Szerbia viszont hivatalosan 2015 óta nem vesz át senkit a Magyarországról kitoloncoltak közül. A két család esetében az UNHCR segítségével a két család legalább tetőt kapott a feje fölé Szerbiában, jogi ügyük azonban ezzel nem zárult le – hangsúlyozta a Helsinki Bizottság.