Orbán Viktor EU-s elfoglaltságai miatt a heti rendes interjú elmaradt a kormányfővel a Kossuth rádióban, de Szijjártó Péter külügyminiszter a közszolgálati rádió rendelkezésére állt, hogy megvitassák a legfontosabb kérdéseket, a legnagyobb csavarokat jelentő legújabb politikai eseményeket.

Ezek egyike Orbán Viktor nyilatkozata, amely lényegében a Fidesz Európai Néppárttal (EPP) való végleges szakításaként értelmezhető, miután – ellentétben korábbi nyilatkozataival – a magyar kormányfő szerint az EPP jelöltje, Manfred Weber alkalmatlan az Európai Bizottság vezetésére.

Mi az oka annak, hogy a korábbi, kifejezetten pozitív nyilatkozatok ellenére Orbán Viktor ezzel teljesen ellentétes nyilatkozatot tett Weberről? – kérdezhette volna a műsor házigazdája, de erre nem jutott idő, mert a közepébe csapva a január 1-je óta páratlanul jó brazil–magyar kapcsolatokat kezdték el kivesézni.

Eszerint az új elnök Balsonaro megválasztása lehetővé tette az együttműködést, mert a brazil elnök „a világpolitikai kérdéseket hasonlóan látja, mint a magyar miniszterelnök. Cselekedeteit nem aszerint irányítja, hogy arról a nemzetközi liberális média mit fog majd megírni.” Politikai, gazdasági döntéseit nemzeti érdek határozza meg, keresztényi értékeket fontosnak tartó, patrióta politikát folytat – tudhatták meg a hallgatók.

Az első alkalommal Magyarországon járt brazil külügyminiszterrel megbeszélve megerősítést nyert, hogy a migráció kérdésében a két ország azonos nézeteket vall. „Az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben migrációs álláspontunkat, tevékenységeinket koordinálni fogjuk“ – biztosította a nyilvánosságot Szijjártó Péter.

Brazíliából Libanonra tért a beszélgetés, egy újabb ottani keresztény templom felújítása kapcsán.  „A segítséget vigyük oda, ahol baj van” – mondta Szijjártó, megjegyezve, hogy már 29 millió dollár segélyt adott Magyarország a keresztény közösségeknek a Közel-Keleten.

450 millió forintból újítanak fel minorita templomokat a 12–13. századból. „Eddig 35 ezer keresztény hazatérését, otthonmaradását támogattuk, ahelyett, hogy abban segítettünk volna, a terrorista szervezetekkel összhangban hogy eljöjjenek onnan ezek a keresztények, és felszámolják az ottani közösségeiket.”

A beszélgetést átvezették a magyar gazdasági sikerekre:  „Közép-Európa átvette a növekedési motor szerepét a kontinensen, a V4 növekedése meghaladja a növekedési átlag dupláját, a befektetési környezet egyre vonzóbb.”

Tavaly 1380 milliárd forintnyi beruházás jött, Magyarország a világ tíz legvonzóbb befektetési célpontja lett – mondta Szijjártó.

A műsorvezető azonban árnyalta a sikerekkel teli képet: „Szokták mondani, akik irigylik ezeket az eredményeket, hogy biztos nagyon leengedte Magyarország a társasági adó mértékét.” De nem hagyta meg a védekezés lehetőségét sem a külügyi és külgazdasági miniszternek, mert ő maga gyorsan hozzátette: a többi szomszédos ország nem engedte le, és mégis, az egész térségre igaz a növekedés. (Bár ezzel óvatlanul megkérdőjelezte a társasági adó alacsony kulcsának indokoltságát.)

Szijjártó azonban nem sétált bele a csapdába és közölte: Adót csak pénzügyi és költségvetési szempontból fegyelmezett országban lehet csökkenteni. Márpedig ez, együtt a kormányban rejlő szellemi potenciállal és a nagy társadalmi támogatottsággal, fennáll.

Ezután azonban már végképp nem kerülhette meg, hogy az EP-választások kapcsán az Európai Bizottság elnöki posztjáról jelölt személyről beszéljenek. Igaz, nem Weberről, hanem Frans Timmermansról, aki az Európai Szocialisták Pártjának (PES) jelöltje.

„Timmermans mikroszkóppal is nehezen észrevehető pártot képvisel. Otthon zéró támogatottsággal rendelkezik, ő akarja megmondani, milyen irányba menjen Európa” – mondta Szijjártó, remélve, hogy  sikerül megóvnunk Európát attól, hogy ilyen emberektől függjön a kontinens irányvonala.

Szijjártó szerint az Európai Bizottság alelnökét személyes felelősség terheli azért, mert másfél millió bevándorló érkezett az EU-ba, romlott a biztonsági helyzet, csökkent az EU versenyképessége.

Végül jutott idő a frusztrált nemzetközi médiára is a jövő héten esedékes Trump-Orbán-találkozó kapcsán. Ehhez a labdát a műsorvezető dobta fel:

„A CNN és a Washington Post egymásra licitálva emeli a tétet, Kim Dzsongun diktátorsága kutyafüle Orbán diktátorságához képest.”

Szijjártó a felvezetésre kénytelen volt elismerni: „Ezek a médiumok frusztráltak”, hiszen nem Trumpot akarták elnöknek, mindent elkövettek hogy ellehetetlenítsék, orosz vádakkal és több, „később lufinak bizonyult üggyel”. (Igaz, ezek az ügyek nem zárultak le, a Mueller-jelentés után továbbra is aktuálisak az erről szóló bizottsági meghallgatások is.)

De nem csak Trumpnak kellett a liberális médiumok keltette nehézségekkel szembenéznie: „hazugságokat írtak Magyarországról, ennek dacára rekordtámogatást élvez” a magyar kormány, „ez frusztrálja a sajtót, de nem ők a referenciapontunk”.

Nekünk a nemzeti érdekre kell koncentrálnunk, ezt teszi Trump is – összegzett a külügyi és külgazdasági miniszter. „Az álhírgyárak majd valahogy ellesznek ezzel.”