A fenntartó egyesület és a tanárok közötti konfliktus odáig fajult, hogy az elmúlt hetekben majdnem az összes pedagógus felmondott, és a szülők egy részével új iskolát alapítanak Kecskeméten. Tolvajozás, pereskedés, sztrájk, kirúgások és két végletesen kibékíthetetlen tábor a Mihály Kertje Kecskeméti Waldorf Iskolában. Utánajártunk, hogy jutottak el idáig.
Kiszúrta a feleségem autójának gumiját, amivel a gyermekeimet viszi iskolába. Husánggal fenyegetett meg, elvágta az elektromos vezetéket az otthonomban.
Mindezt egy harcias szülőről állítja a kecskeméti Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület elnöke, Lévai Zoltán, korábbi MDF-es politikus. Az általa vezetett szervezet a fenntartója a Mihály Kertje Kecskeméti Waldorf Iskolának, az egyesület az intézményt működtető három pillér egyike a szülők és a tanárok mellett (a Waldorf-iskolák működési struktúrájáról jobboldali keretesünkben olvashatnak).
A Waldorf-iskolák működésének három kulcsszereplője van: a fenntartó egyesület, a pedagógiai testület és a szülői szervezet. Ezek együttműködnek, az egyesület biztosítja a gazdasági, jogi működést, míg a tanárok felelnek az oktatói munkáért. A szülők az állami és egyházi iskoláknál jóval nagyobb mértékben részesei az intézmény mindennapi működésének, ők is beléphetnek a fenntartó egyesületbe, amelynek közgyűlésén szavazatok útján hoznak döntéseket, határozatokat. Az iskola tanárai is tagjai lehetnek a fenntartónak, sőt, a pedagógusok gyakran szülők is egyúttal, akiknek gyermekei az adott iskolába járnak. A fenntartó és a pedagógiai testület jogköreit és feladatait egy közös megállapodás határozza meg, amely magában foglalja, hogy a fenntartó nevezi ki az iskola igazgatóját a tanárok ajánlására, viszont a pedagógusok önállóan dönthetnek arról, milyen tanárt szeretnének felvenni az iskolába, vagy épp kit szeretnének elbocsátani.
Az iskola egy totális belháború kellős közepén van, a fenntartó, a szülők és a tanárok is harcolnak egymással, mostanra odáig jutott a dolog, hogy majdnem az összes tanár távozott.
Az iskola élete korábban sem volt vitáktól mentes, olyannyira, hogy négy éve néhány itt tanító pedagógus és szülő hosszas viták után egy új Waldorf-iskolát alapított Kecskemét egy másik részén.
Lévai azt meséli, az iskola történetében ez a negyedik olyan konfliktus, hogy a pedagógusok megpróbálják leváltani a fenntartó egyesület elnökségét. Mint mondja, az eddigi viták rendre úgy végződtek, hogy a fenntartó egyesületben ingyen dolgozó szülők távoztak, most nem így lett.
Egy személyre vezethető vissza az egész konfliktus, egy pedagógushoz, aki teljesen leuralta a pedagógiai testületet, és aki nem volt hozzá lojális, azt vagy elbocsátották a tanárok, vagy valamilyen más módon érték el, hogy távozzon
– fejtette ki Lévai az Indexnek, hogy szerinte ki áll az eddigi konfliktusok hátterében. Mint meséli, ez a tanár nyomatékosan megkérte az osztályába járó sajátos nevelési igényű (SNI-s) diák szüleit, hogy vigyék el a gyereket más iskolába, habár előtte tanítóként egyedül ő dönthetett arról, hogy felvegyék-e. Az eset miatt az iskolát tavaly áprilisban részlegesen elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság.
Ezután tavaly májusban a pedagógiai testület megpróbálta módosítani az alapító okiratot, melyben meghatározott speciális nevelésű igényű gyermekeket kizártak volna az oktatásból.
Szerettük volna átírni az alapító okiratban a gyógypedagógiai részt, reálisan felmérve, hogy milyen nehézségű gyerekeket tudunk vállalni
– fejti ki Balla Beáta tanár, az iskola volt igazgatója. Ezt a fenntartó egyesület nem fogadta el, és ettől kezdve egy végletekig szerteágazó belháború alakult ki.
Balla szerint elsősorban kommunikációs nehézségek voltak, az egyesület elnöksége nem volt nyitott az érveikre, hiába próbálták a vitát házon belül rendezni. Lévai ezzel szemben azt állítja, hogy az alapító okirat átírása nem szakmai alapon történt, hanem a pedagógusok addig csűrték-csavarták a szabályokat, amíg az egyik tanár gyermeke még befért a keretbe, egy másik SNI-s diákjuk viszont már nem.
A konfliktus kirobbantó másik ok Balla szerint azt volt, hogy a tanárok szerettek volna felvenni egy pedagógiai asszisztenst, amihez a fenntartó nem járult hozzá (személyi kérdésben ugyan a pedagógiai testület önállóan dönthet, viszont a fenntartó biztosítja a szükséges költségvetést, így a két testület erősen egymásra van utalva).
Miután egyértelművé vált, hogy nem tudunk együttműködni a fenntartóval, a pedagógiai testület tavaly augusztusban kimondta, hogy felbontja a fenntartó egyesülettel kötött együttműködési megállapodást.
„A szeptemberi nyílt szülői esten elmondtuk a szülőknek is, hogy mi a probléma, és itt léptek be ők, hogy segítsenek” – idézi fel Balla.
Varjas Gabriella néhány szülőtársával együtt elkezdte megszervezni a Szülői Kollégiumot, ahova minden osztály delegálhatott egy-egy tagot. „Az első nyílt fórumon felszólaltam, hogy milyen szomorú, hogy idáig fajult a konfliktus, és mi, szülők eddig nem is tudunk semmit a hátteréről” – meséli.
A kezdeményezők rövid időn belül aztán úgy érezték, az új szülői szervezet nem tud valódi érdekképviseletként, a fenntartótól függetlenül működni, mert pont azok a szülők léptek be, akik az egyesület tagjai vagy azok hozzátartozói. Így létrehoztak egy másik érdekképviseleti szervezetet, amelybe már csak azok a szülők jelentkeztek, akik a pedagógusok pártján állnak.
Fontos látni, hogy Ekkor már a szülők is két nagy táborra oszlottak. egy részük a lázadó tanárokat követi, másik részük viszont a fenntartó mellé állt.
Varjas azt állítja, hiába próbáltak meg több alkalommal is kérdéseket feltenni a fenntartó egyesületnek a közgyűlésen, nem kaptak válaszokat, szerinte átláthatatlan volt a gazdasági működés.
Lévai ezzel szemben azt nehezményezi, hogy a pedagógusok szeptember óta kizárólag a nyílt fórumokon voltak hajlandóak a fenntartóval kommunikálni, ahol valódi párbeszéd helyett őt sikkasztással vádolták, letolvajozták, és nem engedték válaszolni a kérdésekre. Azt mondja, a fenntartó egyesület több alkalommal is megpróbálta békés keretek között rendezni a konfliktust és megállapodni a pedagógusokkal, de a másik fél erre egyáltalán nem volt nyitott.
Az újonnan létrehozott szülői érdekképviselet tagjai és a pedagógusok nagy része eltökélte, hogy belép a fenntartó egyesületbe, hogy nagyobb beleszólásuk legyen az iskola működésébe, de a közgyűlés elutasította a jelentkezésüket. „Csak azért akartak belépni, hogy megbuktassák az elnökséget” – állítja az egyik szülő, aki az Indexnek nyilatkozva azért kért névtelenséget, mert fél, hogy a gyermekét atrocitás éri cikkünk megjelenése után.
Valójában az egész a pénzről és a hatalomról szól. Az lehetett a céljuk, hogy megszűnjön az egyesület, az ingatlanvagyont pedig egy újonnan létrehozott alapítványnak játsszák át. A pedagógusok meg akarták szüntetni az etikátlan tevékenységük feletti kontrollt.
Azt mondja, az egyesület elnökségét támadó pedagógusok és szülők addig uszították verbálisan a közösséget, hogy az egyik szülő tettlegességig jutott. Lévai ezt megerősítve azt állítja, hiába kérte többször is levélben és szóban az őket támadókat, hogy szüntessék meg az agresszív kommunikációt, halálos fenyegetéseket kapott – ahogy azt cikkünk elején is írtuk.
Balla Beáta és a szülők nem hallottak a fenyegetésekről (bár az egyesülettől ők is kaptak erről beszámoló levelet), így meglepetésként érte őket, amikor a következő, idén márciusi egyesületi közgyűlésen biztonsági szolgálat fogadta őket. Szerintük megijedt az egyesület, és minden eszközzel megpróbálta megakadályozni, hogy a szülők belépjenek. „Velem jött egy ügyvéd a közgyűlésre, hogy kívülállóként meghallgassa, mi folyik ott – meséli Krizsai József, a szülői érdekképviselet elnöke. – Kijelentette utána, hogy ezt a szervezeti felépítést demokratikus úton nem lehet megdönteni, meg kell kerülni.”
A szülők és a pedagógusok egy része az ügyvéd tanácsára megalapította az Angyalszív Gyermekeinkért Alapítványt. „Az volt a tervünk, hogy lemegy a tanév, a tanárok felmondanak, és szeptembertől egy másik intézményben folytatódik az oktatás – magyarázza Krizsai. – Váratlanul azonban felgyorsultak az események, valahogy az egyesület tudomására jutott, hogy mire készülünk, és ellentámadást indítottak.”
A fenntartói közgyűlés Március 24-én A pedagógiai testület megkérdezése nélkül leváltotta Balla Beátát az igazgatói posztjáról, helyére egy új embert neveztek ki, majd a következő nap felmondtak két pedagógusnak.
Egyikük az a pedagógus, aki Lévai Zoltán szerint a háttérből irányította a folyamatokat, és aki korábban elbocsátotta az SNI-s diákot. A felmondási papíron már az új igazgató, Farkas Zsuzsanna aláírása szerepelt, bár vele személyesen még nem találkoztak a tanárok.
Át kellett vágnunk a gordiuszi csomót, ezért valóban túlléptünk az egyesület jogkörein. Törvényszegéssel szembesültünk, amivel a tanári kollégium nem volt hajlandó foglalkozni, és ezért lépnünk kellett
– magyarázza Lévai az elbocsátások okait. Azt mondja, az iskolai adminisztrációban talált törvénytelenségek miatt feljelentést tesz.
A tanárok nagy része az elbocsátások után tiltakozásul betegszabadságot jelentett, és napokig nem ment be az iskolába.
Éjfélkor kaptuk az emailt az osztálytanítónktól, hogy másnap ne menjünk az iskolába, mert nem lesz oktatás
– meséli az egyik szülő.
Két tanár egy héttel később felmondott, többen – köztük Balla Beáta – pedig jelezték, hogy a tanév végén távoznak. „Teljesen széthullott a hetedikes lányom osztálya. Nem maradt tanár, a diákok egy része magántanulói státuszba jelentkezett, egy részük pedig egy másik Waldorf-iskolába ment át” – meséli egy másik, szintén névtelenséget kérő szülő.
A fenntartó egyesület ideiglenesen külsős tanárokkal oldotta meg a betegszabadságon lévő tanárok helyettesítését. Lévai Zoltán azt mondja, az elmúlt hetekben több olyan tanár is jelentkezett, hogy visszajönne az iskolába tanítani, akik az elbocsátott pedagógus miatt mentek el korábban.
Varjas Gabriella és még néhány szülő kivette az iskolából a gyerekét, és megszervezték, hogy a diákokat magántanulói státuszba vegye egy iskola, a felmondott pedagógusok vezetésével pedig egyikük otthonában folytatódott az oktatás. „A gyerekek rövid időn belül szuper körülmények között tanultak. Minden jól halad, már a vége felé tartanak a tárgyalások, hogy létrehozzunk egy új iskolát.
A legfontosabb az, hogy mihamarabb biztosítani tudjuk a pedagógusokat, a többi szülőt és a gyerekeket, hogy szeptembertől új intézményben normális körülmények között folytatódik az oktatás. Addigra meglesz az összes engedély is, és ha minden jól alakul, már idén Waldorf-iskolaként elindulunk egy másik helyen
– meséli eltökélten Varjas Gabriella.
A Magyar Waldorf Szövetség május elején tárgyalta a kecskeméti iskola ügyét az úgynevezett Iskolák Gyűlésén, ahol a Waldorf-iskolák pedagógusai vesznek részt. Az egyik szülő szerint itt az vált világossá, hogy hasonló működési problémák (a fenntartó és a pedagógusok közötti ellentét, amit a működési struktúra nem képes megoldani) más Waldorf-iskoláknál is jelentkeztek korábban, de sehol se jutott ilyen súlyos stádiumba a konfliktus.
Itt azt a határozatot hozták, hogy az iskola csak akkor tarthatja meg a Waldorf nevet, ha mindent visszaállít az eredeti állapotba, azaz Balla Beátát visszaveszik igazgatónak. A fenntartó egyesület fellebbezett a döntés miatt, és megkereste a németországi Waldorf-szövetséget, hogy segítsen közvetíteni köztük és a magyar szövetség között. Szerintük a törvény betartása fontosabb, mint a Waldorf által előírt működési szabályok, és ezért indokolt volt a márciusi beavatkozásuk, hogy leváltották Balla Beátát az igazgatói posztról és elbocsátottak két pedagógust.
Kerestük a Magyar Waldorf Szövetséget, hogy megtudjuk, hogyan áll jelenleg a folyamat, és mi az ő álláspontjuk a vitában, de azt válaszolták, hogy a hivatalos eljárás lezártáig nem áll módjukban nyilatkozatot adni.
Lévai Zoltán az Indexnek kijelentette, az iskola mindenképp működni fog a jövőben is, a Waldorf-módszert megtartják, a nevet viszont nem biztos, hogy viselhetik.
A hosszú csata a felnőttek között zajlik, de abban mindkét fél egyetért, hogy a gyerekek ugyanúgy látják, hallják, mi történik körülöttük, és ez nem tesz jót nekik.
Az egyik maradó pedagógus szerint a gyerekek úgy élik meg a történetet, ahogy a szülők és a tanárok közvetítik feléjük. „Én azt érzem, hogy hergelve vannak a gyerekek. Nem normális az, hogy egy tízéves kompletten elkezd utálni egy új tanárt, mert az osztálytanítója ezt mondja neki.”
„Komoly dilemma volt, hogy mivel tetszek jobbat az osztályomnak? Azzal, ha ott maradok, vagy ha eljövök? – mondja Balla. – Nem jó ez nekik, hiszen ugyanúgy végigharcolják, és fáj nekik. A minap megjegyezték egy vita kapcsán, hogy most nem voltunk jobbak a felnőtteknél.”