A Fidesz 50 százalék fölötti szavazataránnyal nyeri a vasárnapi EP-választást, ahol a részvétel 35-40% lesz. Ebben egyetértettek a legnevesebb magyar közvéleménykutatók. Ám a számok alapján nem tudták megmondani, ki lesz a második.
Ritka nagy egyetértés mutatkozott a legnagyobb hazai közvéleménykutatók között a Nézőpont Intézet szerdai rendezvényén. A dolog annyiban meglepő, hogy egy választás előtt a kutatók rendszerint azt igyekeznek bizonyítani, reklámozni, miért az ő méréseik a megbízhatóbbak.
Ám a most vasárnapi EP-választásnál csak abban lehetett nézeteltérés, hogy ki milyen erős Fidesz-fölényt jósol, ki végez a második helyen a 10 százalékos tartományban, és hogy a részvétel menyivel haladja meg az öt évvel ezelőtti 29%-ot.
A főbb kérdésekben ugyanis egyező állásponton van a Nézőpont, a Závecz Research, a Publicus, a Századvég és a Medián (ilyen sorrendben szólaltak fel). Ezek az állítások pedig a következők.
1. A Fidesz utcahosszal megnyeri ezt a választást. Nagy Dániel, Nézőpont Intézet kutatási igazgatója szerint 1,3-1,4 millió választót biztosan az urnához visz a Fidesz (1,7-1,8 millió fő a maximális), ez pedig az 50%ot meghaladó eredményt jelent. Závecz Tibor (ZRI) ezt annyiban megfejelte, hogy a kutatásai szerint 1,9 millió fideszes választó mondta biztosra a részvételét.
2. A Fidesz 50% feletti eredményt fog produkálni. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a legutóbbi mérésük szerint 55%-on állt a Fidesz a választani tudó biztos szavazók között. A korábbi kutatások és eredmények viszonya alapján, illetve a részvételt, valamint a választói túlzásokat belekalkulálva 52%-ot jósolt a kormánypártnak. Ez hibahatáron belül egyezett Pillók Péter (Századvég) előrejelzésével, aki a Századvég mérése alapján 51%-os Fidesz-fölényt saccolt.
3. A részvétel magasabb lesz, mint legutóbb, 35-40 százalék a legvalószínűbb. A nagy fideszes mozgósítás miatt, illetve mivel Orbán nagy tétet adott a választásnak valószínűsíthető, hogy többen mennek el, mint 2014-ben (29%). Minden kutató arra tippelt, hogy biztosan átlépi a 30%-ot, ott már voltak eltérések, hogy mennyivel. Nagy Dániel (Nézőpont) szerint 32-40% közé esik a részvétel, Hann Endre (Medián) 35%-40% körül, Závecz Tibor pedig 38-40% körül jelezte előre a részvételt. Pulai András, a Publicus ügyvezető igazgatója pedig elárulta, hogy legutóbb 47% ígérte a részvételét, de ennél azért kevesebbre számít ő is.
A Jobbik, az MSZP-Párbeszéd vagy a DK? Erről alakult igazán vita, ugyanis az összes kutatóintézet azt méri, hogy a Jobbik legyengült, a DK pedig felerősödött az MSZP-hez, vagyis mindhárom párt 10-12% körül mozog, és az utolsó pillanatos ikszek dönthetik el, mi lesz a végső sorrend. Érdemes rögzíteni az előrejelzéseket, aztán a választások után majd ránézünk.
A beszélgetésen szó esett még az 5 százalékos küszöb körül táncoló pártokról, a Momentumról és az LMP-ről is. A bejutás mindkét párt esetében kérdéses, de több kutató szerint a Momentumnak van inkább esélye képviselőt küldeni Strasbourgba. A Medián és a Századvég Momentum-előnyt mért (5-4, illetve 6-3 százalék), a ZRI viszont legutóbb az LMP-t mérte előbbre (itt 5-4 az LMP-nek).
Ezek a számok persze a hibahatáron belül vannak, és Pulai András megjegyzése szerint a mérést nehezíti, hogy a két párt "közlekedő edényként működik", oda-vissza mozognak ugyanis a szavazóik. Nagy Dániel szintén azt emelte ki, hogy az LMP és a Momentum "egymás szavazótáborából tud kiharapni". Kérdés mennyit, és hogy lesz-e nevető győztese ennek a csatának. Nagy ugyanis nem zárta ki, hogy végül az LMP és a Momentum is a bejutási küszöb alatt marad.