Amennyiben a Magyar Helsinki Bizottságtól képzésre szóló felhívást, meghívást kap, kérem, hogy arról haladéktalanul tájékoztatni szíveskedjen. Tájékoztatom, hogy az OBH a bírák vagy igazságügyi alkalmazottak képzésén való részvételét nem támogatja. A képzés szakmai tartalmáról nem rendelkezünk információval, annak kialakításába a bírósági szervezet nem került bevonásra
- ezt a szöveget küldte körbe Pest megyei bírósági vezetőknek május közepén a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, Gerber Tamás, akit most január 15-tel nevezett ki Handó Tünde, az OBH elnöke.
A Helsinki Bizottság az elmúlt tíz évben számtalan szakmai képzést, workshopot tartott már bíróknak, ügyvédeknek, ügyészeknek, ezeken többször is képviseltette magát az Országos Bírósági Hivatal is. Maga Handó Tünde OBH-elnök nyilatkozott úgy korábban a Helsinki egyik, 2016-os képzéséről, hogy az "nem jelentett semmilyen veszélyt a bírói karra". A kormánypropaganda, és annak a Helsinkit támadó kirohanásai óta úgy néz ki, Handóék is mennek az árral.
Tavaly ősz óta egyre világosabb, hogy az együttműködési hajlandóság az OBH részéről meredeken zuhant, noha a témák szigorúan szakmaiak, a politikával távolról sem állnak kapcsoltban, tudtuk meg a Helsinkitől, pedig, ahogy Kádár András Kristóf, a szervezet társelnöke fogalmazott az Index kérdésére:
ahhoz, hogy a jogvédő munkát normálisan lehessen csinálni, kell a konstruktív párbeszéd a hatóságokkal, fontos a problémákat több oldalról körül járni, erre pedig konferenciákon, képzéseken, interjúk kapcsán van lehetőség. Például amikor a kirendelt védői rendszer hibáit próbáltuk orvosolni, szükségünk volt a rendőrség vagy a bíróságok meglátásaira, mert csak olyan változtatásokat érdemes javasolni, amelyek a rendszer valamennyi résztvevőjének szempontjait igyekeznek figyelembe venni. 2017 előtt ezzel nem volt semmi gond, de azóta egyre inkább megnehezült, illetve az utóbbi időben szinte teljesen ellehetetlenült ez a fajta kommunikáció
Januárban ugyan még volt egy konferencia a bírói függetlenségről, amin legalább a hallgatóság soraiba delegált az OBH embert, de mint a Helsinki Bizottságtól megtudtuk, az utóbbi időben több kérésüket is furcsa indokokkal utasította vissza a Handó vezette OBH. Az egyik téma egy uniós irányelv, amely egyebek mellett arról szól, hogy a vádlottakat olyan módon kell bíróság elé állítani, ami nem sérti az ártatlanság vélelmét (nem vasba verve kell például elővezetni). Ebben annyit kértek, hadd készítsenek 2-4 bíróval 35-45 perces interjúkat, de az OBH megtagadta; azzal az indokkal, hogy ez kiemelten fontos téma, ők is kutatni akarják majd.
A Helsinki Bizottság egy közérthetőségi projektet indított, itt arról van szó, hogy a jogi bikkfanyelvet hogyan lehet magyarra fordítani, hogyan lehet úgy beszélni,hogy a büntetőeljárás minden szereplője könnyen megértse, hogy pontosan miről szól az eljárás, kinek mik a jogai stb. Ebben nyilvánvalóan kiemelkedően fontos a bírók szerepe, és ezt felismerve maga az OBH a közérthetőség évének nyilvánította a 2017-es évet és konferenciasorozatot szervezett „Bíróság és Kommunikáció” címen.
Mint megtudtuk, a Helsinki Bizottság a projektjének megindulásáról 2018. szeptember 4-én tájékoztatta az OBH-t, jelezve, hogy annak célja egy közérthetőségi képzési program kidolgozása a büntetőeljárás szereplői számára.
Annak érdekében, hogy a bíróságokat a program kialakításának folyamatába megfelelően be lehessen vonni, a Bizottság azt kérte az OBH-tól, hogy tegye lehetővé, hogy munkatársai interjúkat készíthessenek a bírák képzésében jártas szakemberekkel. A megkeresés kifejezetten jelezte, hogy a felmérés és az interjúk során használandó kérdőívet a korábbi gyakorlatnak megfelelően az OBH-val és a Magyar Igazságügyi Akadémiával egyeztetve szeretnék véglegesíteni, akárcsak az interjúalanyok számát és személyét.
Az OBH ezt a megkeresést éppen a korábbi közérthetőségi erőfeszítéseire hivatkozva utasította el, írta nekünk a Helsinki, ugyanakkor az OBH két képviselője megjelent azon a 2019. január 28-i workshopon, amelynek célja "pontosan a képzési módszertan és tematika megalapozása volt":
nem helytálló tehát, hogy a bírósági szervezet „ne került volna bevonásra” a képzésszakmai tartalmának kialakításába. De természetesen nem lett volna akadálya annak sem, hogy az OBH jelentősebb szerepet kapjon a képzési tematika kialakításában, amennyiben a 2018. szeptemberi levél nyomán jelzi, hogy erre igénye van, illetve hogy ez a képzéseken való bírói részvétel feltétele
- írta a Helsinki.
Hozzátették, hogy a most júniusban megtartandó képzések ráadásul kísérleti jellegűek, céljuk a módszertan és szakmai tartalom tesztelése és – amennyiben szükséges – módosítása a tapasztalatok alapján.
Tehát a részvétellel a bírósági szervezetnek újabb lehetősége adódna arra, hogy érdemben hozzájáruljon a közérthetőséget és az ügyfelekkel való jobb kommunikációt célzó képzés kialakításához
- írták.
Apró érdekesség 2016-ból: a Helsinki akkor megtartott közérthetőségről szóló konferenciáján Handó Tünde még konkrétan felszólalt.
Levélben kérdeztük meg az Országos Bírósági Hivatalt is. Azt kérdeztük, meg tudják-e erősíteni a fenti levelet, illetve azt, amit a Helsinki velünk közölt, miszerint a tájékoztatást megkapták, az interjúkérelmeket elutasították, illetve két főt delegáltak a workshopra. De azt is kérdeztük, miért kerül a bírósági vezetőknek gyakorlatilag tiltásra a Helsinki szakmai képzése, illetve ők hogyan jellemeznék az OBH és a Helsinki Bizottság közti szakmai kapcsolatot, változott-e ez az utóbbi időszakban a korábbi évekhez képest.
Először telefonon kerestek az OBH-sajtótól, hogy válaszolnak, de türelmet kérnek hétfőig. Ehhez képest egy órával később jött ez a válasz:
Kérdéseikkel kérjük, forduljanak a programot szervező Helsinki Bizottsághoz. A bírósági szervezet egyébként évek óta kiemelt figyelmet fordít a közérthető kommunikációra. Ezért is lett a 2017-es év a "közérthetőség éve", ezért rendeztünk a témában hazai és nemzetközi konferenciát, számos képzést és programot.
Illetve ajánlottak néhány OBH-közleményt, amelyek a kommunikációs képzéseikről számolnak be.
A levelet körbeküldő törvényszéki elnökről, Gerber Tamásról egyébként legutóbb akkor írtunk, amikor egy értekezleten járásbírósági és bírósági igazgatási vezetőket a Magyar Bírói Egyesületből való kilépés megfontolására buzdított, illetve kiosztott nekik egy olyan listát, amin több tucat bíró neve és adószáma szerepelt, akik a bírói egyesület tagjai.
Gerber úgy nyilatkozott akkor, hogy ő csak "összegyűjtötte azoknak a neveit, akik tagok az egyesületben, és akik egyébként ezen az értekezleten jelen voltak", ehhez képest úgy tudjuk, az értekezleten 18-20 vezető vett részt, míg a listán legalább 50 egyesületi tag neve és adatai szerepeltek. Az Indexnek nyilatkozó bírók szerint itt elég egyértelmű volt a cél: a vezetők tudják meg név szerint, hogy kik tagok, és győzzék meg őket, hogy nem érdemes a MABIE-ben maradniuk. Gerber végül egy levélben kérte azoktól a bírósági vezetőktől, akiknek kiosztotta a listát, hogy semmisítsék meg azt.
"A magyar igazságszolgáltatást irányító OBH környékén szívesen vennék, ha minél többen kilépnének a Magyar Bírói Egyesültből, és a MABIE meggyengítése után esetleg egy új, lojálisabb érdekvédelmi szervezet létrehozása is felmerülhet" – nyilatkozta a 444-nek korábban egy bíró.