Többen mennek szavazni, mint eddig bármikor EP-választáson. A nap végére jó eséllyel a 40%-ot is átlépi a választási részvétel. A Fidesz örülhet egyelőre, mert a hagyományosan jobbos körzetekben aktívabbak a választók. Az 5% körül táncoló LMP és Momentum pedig szoronghat.
Nem nagy merészség arra fogadni, hogy a 2019-es magyarországi európai parlamenti választáson 40% felett lesz a részvételi arány. Az eddig közölt adatok szerint az aktivitás minden eddigit felülmúl:
13 óráig a magyarországi választópolgárok 24,01%-a voksolt (ez 1 890 587 fő), ez nagyjából 8 százalékponttal magasabb, mint öt éve.
De korábban sem láttunk ekkora aktivitást. Az eddigi csúcs 2004-ben, az első EP-választáson volt, ekkor 13 órakor 20 százalék ment el szavazni, a vége pedig 38,5 százalék lett. A korábbi választások adataiból és részvételi tendenciáiból következtethetünk tehát arra, hogy az idén a 40% fölé megy a részvétel.
Itt követheti percről percre a napi eseményeket >>>
A várható 40 százalékos részvétel persze elmarad a parlamenti választásokon látott aktivitástól, mégis mutatja, hogy a választók egy része ezúttal kiemelt fontosságúnak tartja a voksolást.
A pártok közül pedig leginkább a Fidesz adott komoly tétet a választóinak. Orbán Viktor egyenesen arról beszélt, hogy a keresztény civilizáció léte a tét, illetve az, hogy ezen a napsütéses vasárnapon dől el szerinte, hogy Európa bevándorlókontinens lesz és elveszik, vagy sem.
A Fidesz hívei az eddigi részvételi adatok alapján jól rezonáltak erre az üzenetre, és a részletesebb adatokat böngészve kijelenthetjük, hogy a kormánypártnak jól sikerül a mozgósítás.
Elég megnéznünk néhány olyan települést, ahol rendre elsöprő fideszes győzelem szokott születni a korábbi választásokon.
Ebben fővárosi, illetve kisebb és nagyobb települési adatok is szerepelnek, és mint látható, a 24,01%-ot szépen felülmúlja a részvétel. Hódmezővásárhelyt ugyan az ellenzéki Márki-Zay Péter vezeti, de a tavalyi parlamenti választáson láttuk, hogy mégiscsak fideszes városként érdemes elkönyvelnünk.
Beszédes, hogy a legfideszesebb választókerületben, Csornán 26,16% volt délután egy órakor a részvétel, pedig egy kisváros lakóit hagyományosan nehéz rávenni egy EP-választásra.
Nézzük a másik oldalt. Van ugyanis pár város és kerület, amelyekben az ellenzék meg tudta őrizni eddig a pozícióit, és inkább ellenzéki támogatottságúnak számítanak.
Látható, hogy az egyik balos Veszprém megyei kisváros, Ajka az országos átlagot se tudja hozni. A két, baloldali polgármester által vezetett megyei jogú város (Szeged, Botka László és Salgótarján, Fekete Zsolt) pedig éppen csak meghaladja az országos átlagot. A budapesti kerületek jobban teljesítenek, de itt hagyományosan magasabb szokott lenni a részvétel, és kérdés, mennyire tudja ellensúlyozni a máshonnan hiányzó adatokat.
Érdemes azt is megnézni, hogy mely megyékben a legmagasabb a részvétel. Itt Pest, Veszprém, Csongrád és Vas megye vezet (25-24%-os aránnyal), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 20% körüli adatokat látunk; Szabolcs megyében 19,39% ment el szavazni eddig.
Budapesten hagyományosa a legmagasabb a részvétel, de nem lépi át a 30 százalékot (29,06%, 381 628 fő), ami a Fidesznek jó hír, ugyanis a fővárosban valamivel gyengébb szokott lenni a kormánypárti szereplés. (Öt éve a mostaninál arányaiban nagyobb volt a különbség az országos és a fővárosi részvétel között, délután egykor előbbi 15,9 százalék, utóbbi 21,11 százalék volt.)
A 40 százalék feletti részvétel tehát a Fidesznek jó hír lehet, és ezzel párhuzamosan elég rossz hír azoknak a kisebb pártoknak, amelyeket 5% körül mértek a közvélemény-kutató cégek. A Momentumnak és az LMP-nek ugyanis éppen az lenne az érdeke, hogy a kevesebb szavazója nagyobb arányt képviseljen az összes választó között.
Márpedig ha nő a részvétel, értelemszerűen emelkedik az 5%-os küszöb határa.
Egy 40 százalékos részvétel például azt jelentené, hogy nagyjából 160-170 000 szavazat kell ahhoz, hogy egy párt elérje az 5%-os küszöböt. (Öt éve az LMP az alacsonyabb részvételnek köszönhetően 116 904 szavazattal jutott 5,04%-kal mandátumhoz).
Elképzelhető tehát, hogy éppen a magasabb részvétel lesz az LMP és/vagy a Momentum veszte, ami a Fidesznek azért jó hír, mert egy-egy párt kiesése több EP-mandátumot eredményezhet a Fidesznek. Vagyis ha valóban beigazolódik, hogy a Fidesz mozgósította nagy arányban a választóit, és a magasabb részvételi adatok a kisebb pártok kiesését eredményezi, nem kizárt, hogy a 14 mandátum is meglesz a Fidesznek (szélsőségesebb esetben a 15 is).
De persze van még pár óra a hétórás zárásig, és nem kizárt, hogy a nagyobb városok, főleg Budapest belehúz, és úgy emelkedik a részvétel – elsősorban az ellenzéki aktivitás miatt –, hogy ez ellensúlyozza majd az országos Fidesz-tarolást. A magas budapesti részvétel eddig rendre bejuttatott kisebb pártokat az EP-be (emlékezzünk, korábban az SZDSZ-t, legutóbb az Együttöt és alig ezer szavazattal az LMP-t). Kérdés, hogy most mennyire lesz kiemelkedő végül a budapesti részvétel, és persze hogy Budapesten a Fidesz vagy az ellenzék tudott-e jobban mozgósítani.