Vasárnap a Fidesz 1,77 millió szavazót vitt el az urnákhoz, amit lehet soknak gondolni amiatt, hogy egy kvázi tét nélküli szavazáson is van ekkora támogatottsága a pártnak, és lehet kevésnek is amiatt, hogy egy éve még 2,8 milliós tömeget mozdítottak meg.
A fő kérdés azonban, hogy ki az az egymillió ember, akit nem tudott fellelkesíteni Orbán Viktor bevándorlásellenes programja, és kik azok a fideszesek, akik minden körülmények közt, kisebb tét mellett is ott vannak az urnáknál.
Megnéztük tehát, hogy a 2018-as szavazatszámhoz képest most milyen arányban tudott mozgósítani a Fidesz egyes településeken. A következőkben, amikor százalékokat emlegetünk, akkor az mindig a mostani szavazatszám aránya a 2018-ashoz. Ha ez mondjuk 80, akkor az azt jelenti, hogy a tavalyi 100 szavazóból 80-at tudott behúzni a Fidesz.
A kistelepüléseket, azaz községeket kivettük az egyenletből, mert ott 4-5 embernyi változás is nagy százalékos ingadozást tud okozni, így a városokra és fővárosi kerületekre koncentráltunk.
A csúcstartó Balatonföldvár és Hévíz lett, ezen a két településen nemhogy visszaesett, minimálisan még nőtt is a Fideszre leadott szavazatok száma 2018-hoz képest, miközben a negatív rekorder Nagyecseden és Tiszavasváriban kevesebb mint feleannyi fideszes ment el szavazni, mint a 2018-as parlamenti választásokon.
Ha valaki mintázatot vél látni a fenti 2-2 településben (gazdagok vs. szegények), akkor az nem véletlen.
A 370 magyarországi várost és fővárosi kerületet végignézve jól látszik, hogy a jómódú - többségében eleve igencsak Fideszes - helyeken tudta megtartani a bázisát a kormánypárt, és ugyanez fordítva is igaz, ahol lehetnek gondok a megélhetéssel, ott eléggé elpártoltak tőlük. Nézzük az első tízes listát, a 10.-től az elsőig:
Ebből a leggyengébb V. kerület is 91 százalékon teljesített. És jöjjön akkor a másik oldal (a leggyengébb eredménytől, 45 százaléktól indulva, egészen 51-ig):
Ha csak Pest megyét nézzük, akkor is hasonlóan szemléletes a lista két végpontja: az elején Piliscsaba, Szentendre, Budaörs, Pilisvörösvár 80 százalék felett, miközben ugyanebből a megyéből Örkény, Tura, Tápiószele 57 százalékkal zárja a fideszes sikerlistát.
Ha a fővárosi kerületeket nézzük, akkor is hasonlóan sokatmondó a lista eleje az V. kerület, XII., II., I. kerület sorrenddel, ezekben mind 86 százalék feletti volt a Fidesz mozgósítási sikere tavalyhoz képest. Eközben a XX., XV., XIV., XXI. kerületekben 75 alatti az arány.
Nézzük a megyei jogú városokat. Ott nincs ennyire szépen látható minta, Sopron szerepelt a legjobban 79 százalékkal, érdekes módon Miskolc is jól szerepelt 77 százalékkal, majd Kaposvár, Pécs, Érd és Veszprém következik 74-75 százalékokkal. A másik oldalon Kecskeméten, Salgótarjánban, Nagykanizsán és Békéscsabán lett volna mit javítania még a Fidesznek (mind 66-67 százalékon teljesített).
Végül érdekességképp néhány falusi rekord: a legtragikusabban Szendrőládon szerepelt a Fidesz, a 2018-as szavazóinak háromnegyedét elvesztette, 551 helyett 140-et kaptak. A 40 százalékban romák lakta falu ebben a rekorderekről szóló cikkünkben is szerepel. 11 falu van egyébként, ahol a tavalyi harmadát sem tudta mozgósítani a Fidesz, mind elmaradott falu, mégpedig Szendrőlád, Rinyaújnép, Alsószentmárton, Rinyaszentkirály, Tarnaörs, Székely, Borsodbóta, Szemere, Somogyaracs, Cserdi és Kocsola.
És hiába szavazott szinte mindenki a Fideszre, 2018-hoz képest néhány kivétellel jóval kevesebb szavazója volt a kormánypártnak azokban a legszegényebb falvakban is, amelyekről a G7 írt. (Lúzsok 68, Pálmajor 53, Fáj 56, Tornanádaska 101, Csenyéte 59, Felsőregmec 58, Pusztaradvány 47, Piskó 83, Lak 80, Siklósnagyfalu 50 százalékos mozgósítás.)
A másik oldalon a Vas megyei Kiszsidány van, 9 helyett most 27 szavazatot kapott a Fidesz, ami 300 százaléknyi eredmény tavalyhoz képest.