Hosszú folyamat volt, míg eljutottunk a jelöltségéig, amit én is nagyon akartam. Az elnökség döntött az ügyben, és – játsszunk nyílt lapokkal – egy ellenszavazattal és egy tartózkodással, nagy többséggel mondott rá igent

− ezt Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban felesége, Dobrev Klára jelöltségéről. A Dobrev vezette EP-lista végül a Fidesz után a második legtöbb szavazatot kapta, a párt történetének legjobb eredményét, 16 százalékot produkálva ezzel. Négy képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe.

Megkérdeztük a pártot, hogy megtudhatjuk-e, ki volt a nemmel szavazó. Ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy a politikus miért döntött így, illetve hogy látva a vasárnapi eredményt – ami a DK saját bevallása szerint is részben Dobrevnek köszönhető –, megbánta-e azóta, de a párt végül nem adott róla információt. Azt írták, nem szokták kiadni a belső ügyeiket.

Sok döntés előtt van az elnökségben vita, és nem mindig szavaz meg mindenki mindent. De aki kisebbségben marad, utána képviseli a többségi álláspontot, ahogy az normális. Került már az elnök is kisebbségbe. A kisebbség tiszteletben tartja többség álláspontját, és képviseli azt, de a többség természetesnek tekinti, hogy van kisebbségi vélemény, és vigyáz azokra, akik kisebbségben maradnak. És soha nem adjuk ki a nevüket. Csak így maradhat szabad a vita

– írták. Dobrev jelöltségéről egyébként február 22-én döntöttek hivatalosan, itt tudja megnézni, kik szavaztak (elnök, alelnökök, elnökségi tagok).

Az interjúban persze nemcsak erről van szó, hanem többek között arról is, melyik frakciót fogják választani Gyurcsányék, hová fognak beülni az Európai Parlamentben: maradnak a szociáldemokrata S&D frakcióban, vagy átmennek a Macronnal is kiegészülő liberális ALDE/Renaissance frakcióhoz. Bár az Europe Elects egy napja már tényként írt arról, hogy a DK elhagyja a szociáldemokratákat, és a liberális frakciót választja, a párt tagadta, hogy már döntés született. A 24.hu-nak Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: „A DK elnökségétől arra kértünk felhatalmazást, hogy mindkét frakcióval tárgyalhassunk. Megtesszük, aztán az elnökséggel döntünk arról, melyikhez csatlakozunk.”

A párt eddig a szociáldemokrata S&D frakció tagja volt, ahogy az MSZP is. A lap rákérdezett, hogyan lehet, hogy a frakció csúcsjelöltje, Timmermans ennek ellenére nem támogatta a DK kampányát, hanem személyesen kétszer is az MSZP-nek kampányolt. Gyurcsány szerint talán az lehetett, hogy elfogadta a szocialisták értékelését, miszerint az MSZP és a DK versengő pártok, de az MSZP a nagyobb.

A lap arra is rámutat, hogy Guy Verhofstadt, a liberálisok belga frakcióvezetője pedig a Momentum kampányát támogatta meg személyesen. Gyurcsány erre azt mondja, Verhofstadttal egy időben voltak miniszterelnökök, régi, nagyon jó emberi viszonya van vele, és amikor kint járt Brüsszelben, mindig mindkét frakcióvezetővel tárgyalt.

A kérdésre, hogy számít-e majd a döntésnél, hogy melyik magyar párttal lesznek egy frakcióban (MSZP vagy Momentum), Gyurcsány azt mondja, egyáltalán nem, mivel „az EP-ben még frakciófegyelem sincs. Azért nem jók a magyar analógiák az európai politika értelmezéséhez, mert ott semmi ilyesmi nem működik.”

További részletek a teljes interjúban itt.