Évekig tervezték, az alaptörvényt is módosították, mégis egy pillanat alatt lefújták a közigazgatási bírósági rendszer felállítását. Ritkán látni, hogy Orbán a nemzetközi kritikák miatt meghátrál. Az EP-választás után azonban láthatóan kénytelen volt feladni vagy legalábbis elnapolni egy fontos tervének megvalósítását.
Régen tett ennyire váratlan bejelentést a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Gulyás Gergely a kormány intézkedéseiről beszámolva bejelentette, hogy a kormány határozatlan időre – lehet, hogy örökre – elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését.
Gulyás azzal indokolta a 180 fokos fordulatot, hogy úgy látják,
az elképzelés európai és nemzetközi vita középpontjában áll.
A kormány márpedig nem akarja kitenni magát annak, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak ellene, mint Lengyelország ellen, magyarázta Gulyás.
A kormány nyitott az erről folytatott vitára, de míg ezek le nem zárulnak, a rendszert biztosan nem vezetik be. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást nagyon gyorsan, már délután benyújtják a parlamentnek. A köztársasági elnököt pedig arra kérik, hogy a közigazgatási felsőbíróság élére már ne is jelöljön elnököt.
"Jó, ha mindenki tudja, kritikák a kezdetektől fogva léteztek, azokat a kormány eddig is ismerte" - hívta fel a figyelmet a Helsinki Bizottság. Egy éve éppen a szervezet jelezte, hogy "valójában az önálló közigazgatási bíróságok felállításának nincsen semmi elfogadható indoka. Ha csak az nem, hogy a kormányerő – mint ennek számos látványos jelét adta – elégedetlen a bíróságokkal meg az ítélkezés függetlenségével, és a 2018 választások után ki kívánja használni az újabb kétharmados parlamenti többségét, és maga alá akarja gyűrni a bíróságokat."
"A Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon felszólalt a bírói függetlenséget veszélyeztető szabályokról. Sokat tettünk azért, hogy a jogász szakmát és a polgárokat is felrázzuk" - írták. "A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, továbbra sincs semmi szükség a bírósági rendszer megkettőzésére. Arra pedig végképp nincs szükség, hogy egy olyat hozzanak létre, ahol nem érvényesülhet a bíráskodás függetlensége" - írta a szervezet.
Elég feltűnő, hogy Gulyás Gergelynek a törvényt övező európai és nemzetközi vitáról szóló kijelentésével ellentétben a közigazgatási bíróságok felállítása az elmúlt hetekben, különösen az április módosítás óta egyáltalán nem volt napirenden: nemigen találni olyan külföldi fórumot vagy szakmai, politikusi megnyilvánulást, ami ezzel kapcsolatban bármilyen új szempontot vetett volna fel.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović pár napja publikálta a jelentését a magyar emberi jogi helyzetről. Mijatović a bírói függetlenség mellett például a civil szervezetek helyzetét és a menekültügyi szabályozást is súlyosan kritizálta: ha a kormány valóban az ő bírálatára reagálna, a korrekció ezeket a területeket is érintené.
Április végén az Európai Bizottság (EB) is a magyar igazságszolgáltatás romló megítéléséről közölt adatokat. Vera Jourova, az EB jogérvényesülésért felelős biztosa ekkor megismételte, hogy a közigazgatási bíróságok felállítása a Bizottság szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét. Ezek a kijelentések pontosan azok, amiket Orbán Viktor évek óta a valóságra vak brüsszeli (strasbourgi) buborékból érkező euroblablaként söpör le az asztalról.
Ez a drasztikus húzás, amellyel egy csapásra megsemmisítik Trócsányi László igazságügyi miniszter évek óta dédelgetett koncepcióját, több szempontból is nagyon meglepő.
A közigazgatási bíróság létrehozása, a rendesbíróságokról történő leválasztása régi, hosszú távon fontos, stratégiai célja Orbán Viktornak. Politikai szempontból azért lényeges ez a rendszer, mert így egy új fórumon döntenének az államigazgatási döntésekről, jogvitákról – nem a mostani bíróságokon. És ha az új bírósági rendszerre nagyobb a hatása a miniszternek (például a bírók kiválasztásáról de facto ő dönt), értelemszerűen kedvezőbb a helyzet a mindenkori kormánynak, mint a mostani. Márpedig a tervek szerint az új közigazgatási bíróság döntött volna például a közbeszerzési, adó- vagy energiaügyekben, itt mondták volna ki a végső szót a tüntetésekről, továbbá – legalábbis a háttér-információkból úgy tűnt – a választási ügyekről és a közérdekű adatok kiadásáról is.
A dolog jelentőségét érzékelteti, hogy az előző ciklusban csak azért nem sikerült megvalósítani, mert a Fidesz–KDNP elvesztette a kétharmadát. Aztán a tavalyi kétharmados választási győzelem után villámgyorsan leporolták az aktákat, módosították az alaptörvényt, és döntöttek: 2020-ban felállnak az új közigazgatási bíróságok.
Az Igazságügyi Minisztériumban – a sorra érkező belföldi, ellenzéki és jogi szakmai kritikák, illetve a külföldről kapott nem kevés ellenvetés ellenére – elkezdték kidolgozni a részletszabályokat. Az ellenzék egyenesen „Fidesz-bíróságnak” nevezte a rendszert a miniszter nagy befolyása miatt, ám tavaly év végén – a botrányba fulladt túlóratörvényes ülésen – simán elfogadta az erről szóló törvényt a kétharmad.
Tavasszal a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta a kritikáját. Hogy ennek hatását a Fidesz tompítsa, előtte pár nappal benyújtottak fideszes képviselők (köztük Gulyás Gergely miniszter és Völner Pál igazságügyi államtitkár) egy olyan törvénymódosítást, amely több ponton kezelte a felvetett problémákat. A minisztérium pedig pár héttel ezelőtt az Index kérdésére jelezte, hogy készül nyárra egy salátatörvény, amely megállapítja majd a bíróságok pontos hatáskörét.
Ha nem is sikerült minden méregfogat kihúzni tehát, látszott, hogy a Fidesznek nagyon is fontos, hogy ez a rendszer jövőre felálljon.
És itt jön egy újabb szempont, amely miatt nagyon meglepő ez a fordulat. Orbán Viktorra nem jellemző, hogy hangos kritikák, nemzetközi rosszallások hatására hirtelen elálljon egy stratégiailag fontos tervétől. Márpedig most pont ez történik: Gulyás Gergely szavaiból arra lehet következtetni, hogy a kormány akár végleg elállhat a közigazgatási bíróságok felállításától. Gulyás többször kiemelte, hogy „határozatlan időre” napolták el a dolgot, és majd újra előveszik, ha „olyan helyzet” alakul ki.
Komoly dolognak kellett tehát történnie, hogy Orbán meghozza ezt a nehéz döntést a hátraarcról. És itt jön képbe az időzítés: a döntés a hétvégi EP-választások után született, amely Fidesz-közeli elemzők szerint sem alakult a Fidesz várakozásai szerint. Logikusnak tűnik a következtetés, hogy Orbán azért visszakozott, mert enélkül esélytelennek látja a Fidesz európai néppárti tagságának megőrzését (most ugye felfüggesztés alatt áll a párt).
Gulyás a kormányinfón erről azt mondta, hogy szerinte „ennek a lépésnek komoly hatása nincs az EPP-tagságra”. A miniszter úgy fogalmazott:
Bizonyára nem hátrányos, ha úgy döntünk, hogy maradunk, de nem ezen múlik.
Majd Gulyás azt ecsetelte, hogy az olasz és a francia néppártiak szerint mennyire kívánatos a Fidesz néppárti tagsága. Ez arra utal, hogy a Fidesz egyik vezető politikusa szerint mindenképp kívánatosabb az EPP-tagság.
A visszakozás azzal is összefüggésben lehet, hogy a közigazgatási bírósági rendszer szülőatyját, Trócsányi László minisztert szánta Orbán Viktor biztosnak az Európai Bizottságba. Márpedig a választás eredményeit látva Orbán nem lehet biztos abban, hogy a többi tagállamon és az európai képviselőkön ez keresztül is megy.
Gulyás ezzel kapcsolatban határozottan azt mondta: bármit is pletykálnak, szó sincs arról, hogy ez lenne a feltétele, hogy Trócsányit ne vétózzák meg az EB-ben. Megtudhattuk, hogy
a miniszter június 23-án távozik a posztjáról (utódjáról még nincs döntés), hogy július 2-án részt tudjon venni az Európai Parlament alakuló ülésén, „EP-képviselő lesz a miniszter úr”
– mondta Gulyás. Trócsányinak nyilván kudarc, hogy úgy távozik a miniszteri posztról, hogy nem sikerül a nagy álmát megvalósítania. És kit tudja, lesz-e belőle EB-biztos. A másik szomorú vesztese a napnak minden bizonnyal Patyi András, aki a Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjának várományosa volt a pletykák szerint, és tavaly távozott is az összes pozíciójából – feltehetően erre a megbízatásra készülve.
Most ugyanakkor úgy tűnik: nagyobb a valószínűsége annak, hogy jó ideig nem lesznek önálló közigazgatási bíróságok Magyarországon. Mint ahogy a rendes bírósági rendszerben sem lesznek jogszabályi változások, bármennyire is sürgeti Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Úgy tűnik, az igazságszolgáltatás megreformálásával kapcsolatban Orbán Viktor az összes tervét feladta. Legalábbis határozatlan időre.
(Borítókép: Huszti István / Index)