A „régi” ellenzék összezsugorodott, a helyére pedig elkezdett benyomulni az „új” ellenzék, ez rögtön látszott az EP-választások után az elnyert mandátumok számából és az országos százalékos eredményből is.
Az átrendeződés tényleg brutális, a 2018-as választásokhoz képest az MSZP és a Jobbik rengeteg körzetben a szavazói negyedét-ötödét tudta csak összeszedni, ami még akkor is durva, ha az EP-választás sosem érdekli annyira a szavazókat, mint a parlamenti. A Momentum és a DK pedig sok helyen minimum megduplázta a szavazóinak számát, de van példa arra, hogy négyszeres(!) eredménnyel zártak 2018-hoz képest, mint Szegeden a Momentum.
Térképre tettük, hogy a két nagy vesztes hol gyengült igazán, illetve az újak hol nyertek nagyon sok új szavazót. A határokat önkényesen úgy húztuk meg, hogy a veszteseknél a szavazatok minimum feleződését, a győzteseknél a duplázást jelöltük, amivel egyébként egy kicsit a DK került nehezebb helyzetbe, mert nagyobb bázisról duplázni is nehezebb, szóval a térképeket így érdemes nézni.
A nem megyei jogú városokat ábrázoló térképen az rögtön látszik, hogy Kelet-Magyarország középsõ részén a legdurvább az átrendeződés, itt egy Tiszavasváritól Szentesig húzódó sávban egészen nagy foltok jelzik a szocik és a Jobbik gyengülését, miközben a terület nagy részén a Momentum és a DK is tudott nagyot erősödni.
Az is jól látszik, hogy a gyengülést tekintve szinte tökéletesen fedi egymást a két (eddig) nagy ellenzéki párt térképe – nem nagyon van olyan, ahol csak a szociktól, vagy csak a Jobbiktól fordultak el durván a szavazók, vagyis a „felezős” térképeken együtt mozog az ellenzéki kiábrándulás.
Az erősödést illetően már vannak különbségek.
A Momentum például látványosan elvitte a Dunakanyart a DK elől.
Pomázon, Budakalászon, a Pilisben, Szentendrén, Esztergomban, Fóton, Gödön is minimum duplázott a Momentum, miközben a DK-nál üresek ezek a területek.
A Fertő-tó környékén is hasonlóan látványos a helyzet, Kapuvár, Fertőd, Lébény is Momentumos lett, sőt, a megyeszékhely Győrben is csak a Momentumnak sikerült dupláznia, a DK-nak nem. A DK ellenben például a Soltvadkert–Kiskőrös–Kiskunfélegyháza vonalon teljesített magához képest látványosan jobban, mint a Momentum.
A megyei jogú városokat nézve a fő állítás az, hogy az MSZP az igazán nagy vesztes, nem függetlenül nyilván attól, hogy a Jobbik a nagyvárosokban soha nem volt nagyon erős, így olyan sokat veszíteni sem tudtak. A Momentum pedig kicsit nagyobbat nyert, mint a DK.
Itt is van pár érdekesség, nézzük sorban a kategóriákat:
1. Teljes átalakulás
Azaz azok a városok, amelyek minden párttérképen rajta vannak, ahol mindenkinek nagy vereségeket vagy nagy győzelmeket hozott az EP-választás. Ilyen Tatabánya, Érd, Szolnok, Szekszárd, Békéscsaba.
2. A Momentum nagyon örülhet
Vannak városok, ahol a szocik és a Jobbik is elvesztette szavazói felét, de csak a Momentum duplázott, a DK nem. Ilyen Pécs, Nagykanizsa, Salgótarján és Kaposvár.
3. MSZP-Momentum csere
Győr, Miskolc, Dunaújváros és Eger az MSZP nagy vereségét, és a Momentum nagy győzelmét hozta. Ezeknél a városoknál a Jobbik és a DK szavazati számát illetően nincs óriási mozgás.
5. Szoci visszaesés, DK és Momentum közös öröm
Nyíregyháza, Veszprém és Hódmezővásárhely az a három város, ahol a Jobbikon kívül mindenki felezett illetve duplázott.
6. Különleges átrendeződések
Van három olyan város, amelyek mindegyikében egy-egy olyan jelenség történt, ami sehol máshol: Kecskeméten csak az MSZP csökkenése és a DK növekedése volt erős, valószínűleg egy párttól pártig való vándorlás történhetett a szavazók között. Szegeden a Momentum tűnt fel a semmiből, miközben a másik három párt nem mozgott nagyot. Debrecen pedig az egyetlen olyan város, ahol az MSZP és a Jobbik is nagyot vesztett, de érdekes módon sem a DK, sem a Momentum nem tudott duplázni. A volt ellenzéki szavazók a jelek szerint nem hozzájuk mentek át tömegével, hanem valószínűleg otthon maradtak.