Részvétnyilvánítással kezdte Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott pénteki interjúját. "Olyan baleset történt, ahol az utasoknak a túlélésre szinte esélyük sem volt. Részvétemet fejezem ki az aldozatok felé, ezt megtettem a dél-koreai elnökkel beszélve is.“
Ezután az EP-választás eredményére tértek rá. „Ez egy tiszta listás választás, világos rendszer, ott többet kapni, mint 50 százalék, az közel van a csodához.” Orbánnak „titkos reménye” volt ez az eredmény „hálásak is vagyunk érte, ígérjük jól fogunk vele sáfárkodni” – mondta a felfelé kerekítve 53 százalékos vasárnapi győzelemről, amely nyomán 21-ből 13 EP-mandátumot a Fidesz szerzett meg.
„28 országban 21-ben jobboldali pártok győztek, ez jól hangzik, csak az a kérdés, hogy mind bevándorlásellenes-e”
– ezt nem Orbán Viktor, hanem a közszolgálati rádió műsorvezetője mondta.
Orbán ehhez képest visszafogottan annyit mondott, ezzel neki kevesebb dolga van, inkább az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban meglévő feladataira kell koncentrálnia.
Azt azért megjegyezte, hogy megbukott a választással a brit és az osztrák kormány, – igaz, utóbbi a Strache-botrány miatt, erre most nem tért ki a kormányfő –, Görögország is új parlamenti választást írt ki, és „még egy-két kormány térde biztosan megbicsaklik a következő hetekben az eredmények értékelésekor”.
Fontos tanulság azonban , hogy
a liberális hálózat, a liberális maffia által támadott országok vezetői voltak a legsikeresebbek.
„A Soros-féle alapítványi rendszer, civil szervezetek, liberális médiahálózat által évek óta támadott országok vezetői szerepeltek a legsikeresebben: első helyen mi, aztán a lengyelek 46 százalékkal, az olaszok Salvini barátunk vezetésével és az osztrákok.”
Igen ám, de Brüsszelben a közvetlen demokráciát nem szokták nagyra tartani
– ezt megint nem a kormányfő, hanem a közszolgálati rádió műsorvezetője mondta, így Orbán lehetőséget kapott arra, hogy ezt némiképp finomíthassa:
Azért ez demokrácia, a szavazatok számítanak, „tiszteletet parancsoló győzelmet arattunk, ezt a tiszteletet a magyar emberek rajtam keresztül meg is kapták, nem volt olyan vezetője egyetlen országnak sem, aki ne tartotta volna fontosnak, hogy személyesen gratuláljon a győzelemhez.”
– mondta Orbán, eltekintve attól, hogy az általa képviselt irány bár erősödött, nem ért el átütő sikert az EU-szintjén, így a mozgástere szűkülhetett a Fidesznek, amit a közigazgatási bíróságokról szóló tervektől való elállás is jelzett.
A közigazgatási bíróságokról való lemondást jelentő csütörtöki, váratlan döntésről a műsorvezető nem kérdezte Orbánt.
Helyette Orbán elmondta: az EU-ban „most megkezdődik a birkózás” hogy megállapodás szülessen az EU 4-5 vezető pozíciójának betöltéséről. Ezek az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke, a az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az európai jegybank elnöke pozícióját jelentik.
Neveket nem mondott, ám közölte: arról megállapodás született még kedden, hogy a frakciók csúcsjelöltjei nem tekinthetők automatikusan az Európai Tanács jelöltjeinek. „Azt is mondhatnám, hogy félretettük őket” – jegyezte meg Orbán, nem kimondva az Európai Bizottság vezetői poziciójára az EPP jelöltjének tekintett Manfred Weber, vagy a szocialisták által jelölt Franz Timmermans nevét.
„Elég öreg róka vagyok már a brüsszeli erődben, hogy tudjam, milyen típusú jelölt szolgálná Magyarország érdekeit.” – mondta Orbán az Európai Bizottság jövendő vezetőjéről. Olyan, akinek fontos a nemzetek Európája és a keresztény kultúra védelme. Vannak ilyen nevek, de konkrétumokat nem mondott, de annyit elárul, hogy a személyi kérdésekben a V4-ekkel „mi meg vagyunk egyezve.”
Hosszabban beszélt arról, hogy a V4-ekkel most már számolni kell, hosszú még az út, hogy ez magától értetődő legyen, de ez a folyamat a jelöltek megtalálása körüli „szabad fogású birkózásban” mér megkezdődött.
Orbán szerint elmúltak azok az idők, amikor a franciák és a németek megállapodtak, és a többiek ehhez legfeljebb igazodhattak.
Sokadrangú kérdésként állította be a Fidesz sorsának alakulását jelenlegi pártcsaládjában, az Európai Néppártban (EPP), ahol a Fidesz tagsága jelenleg fel van függesztve.
Előbb a jelöltekről való egyezkedés árnyékában újra meg kell fogalmazni a stratégiai ágendát – ahogy öt éve is – ezzel megadva az EP irányát, útmutatót adva ezzel az Európai Bizottságnak is, egy végrehajtó szerv, bár „időnkét önálló életre kell, mintha ő lenne a legfontosabb szerve az EU-nak elvitatva a kormányfők jogát.”
Ha van vezető, kész az irányt kijelölő program, akkor jöhetnek a pártkérdések – vélte Orbán.
A műsorvezető ezután az MSZP és DK egyesülésének lehetőségéről kérdezte a kormányfőt, aki szerint „nem tanúskodna jó ízlésről, ha az ellenzéki pártok eredményét minősíteném. Gratulálok nekik. Jól van így ez, talán ennyit még megengedhetek magamnak.”
Ezután minősítette az ellenzék eredményét. Szerinte inkább ellenzékváltó hangulat van, az ellenzékkel elégedetlenek az emberek, ezért voltak ott jelentős átrendeződések.
Olyanok erősödtek, akikkel én már sokat birkóztam az elmúlt 30 évben – mondta Orbán, sokadszor használva a beszélgetés során a birkózás szót. Olyanok erősödtek meg, akik egyszer már tönkretették az országot és akik miatt őt, Orbánt 2010-ben visszahívták az emberek nyolc év szünet után.
„Persze, mi is lehetnénk sokkal jobbak, aki dolgozik, hibázik, de az emberek érzik, hogy a kormány az ő oldalukon van” – mondta Orbán.
Obán szerint van növekedési potenciál a magyar gazdaságban, de ennek fenntartásához szükség van a szerdán Varga Mihály miniszter által meghirdetett 13+1 pontos gazdaságvédelmi akciótervre – erről itt olvashatja gyorselemzésünket –, már csak azért is, mert „Brüsszelben rossz gazdaságpolitikai döntések születnek”, amelyek „kifejezetten károsak a magyar gazdaságnak”.
A fejlesztések és adócsökkentések mellett Orbán szerint szükség van a modern technológiát bevonó külföldi beruházások megvalósításának. „Aki ilyen tudást, technológiát nem tud bevonni, az hátrább kerül, a fejlődés lelassul, ezért a modern technológiát megtestesítő beruházásokért versenyeznünk kell” – mondta, elismerve, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat is erősíteni kell, hogy a gazdasági folyamatok legnagyobb haszonélvezője a magyar társadalom legyen.
Beszélt az új magyar állampapírakcióról is, amely szerinte rugalmas, de ekozben tisztességes kamatot nyújt. „Ha mi magunk magyarok dobjuk össze az állam működésére a pénzt”, akkor jobban járunk, mintha ezt a bankok tennék, ezért komoly reklámkampányt ígért az állampapír megismertetése érdekében.
Orbán szerint a magyar költségvetés elbírja az engedményeket, ha jó területeket céloznak. Lehet „néhány hónap nehezebb lesz”, de végül a jól célzott adócsökkentés növelheti a versenyképességet így kisebb adókulcsok mellett növelheti az állam bevételét is. Így Orbán tarthatónak látja, hogy a magyar gazdasági növekedés két százalékponttal nagyobb legyen az EU átlagos növekedésénél.