A Személyhajósok Szövetsége a május 29-én történt tragikus hajóbaleset miatt kiadott egy 11 pontból álló közlemény. 

A szövetség többek között kiemeli, hogy

• A térségben tartózkodó hajók 1 percen belül - megkezdték a vízbe esett utasok kimentését, a Halászbástya és Hullám motoros két-két bajbajutott életét mentette meg.
• A körülbelül 4 km hosszú belvárosi Duna-szakaszon átlagosan 70 db 30-135 m között hosszúságú hajó közlekedik esti, éjszakai órákban egyidejűleg (esetenként ezek között nagyméretű tolt kötelékek is megjelennek több ezer tonnás terheléssel), és ez a hajószám már elegendően magas ahhoz, hogy a hajók vezetőitől a hajózási szabályok szigorú betartását és éber figyelmet követeljen meg.
• A hajózási szabályok nagyhajók utasok számára kijelölt területén nem írják elő mentőeszközök viselését, ha a hajó vezetője észleli a veszélyhelyzetet és az utasok biztonsága érdekében szervezett módon átadja ezeket az utasoknak, továbbá irányítja azok biztonságba helyezését. Erre a hajó méretétől függően néhány perc szükséges, majd folytatható a kimenekítés. A május 29-én történt balesetben erre a hajó személyzetének nem volt egy perce sem, mivel az ütközés észlelése és a hajó teljes elsüllyedése között nem telt el 2 percnél több.
• A magyar hajók hajóokmányaiba (is) az adott állam hatósága, esetünkben a magyar hajózási hatóság – az uniós szabályok szerint - tételesen meghatározza a csoportos és egyéni mentőeszközök, egyéb felszerelések fajtáját, darabszámát, méretét, elhelyezésének módját, amit a hajózási hatóság a hajószemlék, a rendőr hatóság a napi ellenőrzések kapcsán rendszeresen ellenőriz, és ha hiányosságot találna, akkor szigorúan szankcionálna.
• A szerdai baleset egy megkezdett előzés során történt. Ennek alapvető jogszabályi feltétele ilyen forgalmas és viszonylag szűk területen az előzetes kommunikáció és az előzni kívánó hajó engedély kérése az előtte haladótól az előzés lehetőségéről és módjáról, amit biztonságos sebességgel kell végrehajtani, azaz a hajók fizikai érintkezése kizárt.

A Személyhajósok Szövetsége szerint olyan tömeges és halálos kimenetelű hajózási baleset, amely május 29-én történt a magyar személyhajózás történetében 75 évvel ezelőtt történt utoljára. Hozzáteszik, naponta átlagosan 200 sétahajóút indul Budapestről, és ehhez képest az utóbbi 30 évben 20 alatt volt azoknak az eseteknek a száma Magyarországon, ahol egy hajó műszaki hibája miatt menteni kellett volna.  

Minden hajós számára az utasai biztonsága és kellemes élményei elsődleges fontosságúak, ez az utasszállító hajósok hitvallása. A hajózás és ezen belül az utasszállítás (személyhajózás) valamennyi közlekedési forma közül a legbiztonságosabb, nagyságrendekkel kevesebb baleset fordul elő, mint bármely egyéb közlekedési forma esetében, beleértve a gyalogos közlekedést is

 - írják. 

Hozzáteszik,  a Dunai Vízirendészet járőrhajói rendszeresen ellenőrzik a Budapesten közlekedő személyhajókat.

A hatósági ellenőrzés kiterjed az egyes biztonsági berendezésekre, mentőeszközökre, a személyzet szolgálatra alkalmasságára és a hajó jogosultságaira is, továbbá azoknak a berendezéseknek az üzemelésére, amelyek a hajók azonosítására szolgálnak (AIS). A gyakori ellenőrzés elegendően feszes ahhoz, hogy minden hajós és vállalkozó tudatában van annak, hogy hiányosság esetén a hajó üzemelését a hatóság megtilthatja, ami piacvesztéshez és bírságok, kártérítések fizetéséhez vezetne, ezért fegyelmezettek a szabályok betartásában.

A közlemény angol verziója teljes terjedelemben itt érhető el.

(Borítókép: Mentés a hajóbaleset után 2019. május 29-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)