Az eddigi hivatalos bejelentésekkel ellentétben nem telt el húsz perc a baleset bejelentése és a mentőegységek kiérkezése között – derült ki a TEK és a dél-koreai Szong Szongun ezredes margitszigeti tájékoztatóján.
Az állampolgári bejelentésben megjelölt helyszín nem egyezett az ütközés tényleges helyszínével. A mentésben az állami szervek részéről 621 fő vett részt, a kutatómunkát a belügyminiszter személyes jelenléte mellett végezték, a TEK főigazgatója és a Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgató helyszíni irányításával.
Számos önkéntes segítette a munkát, amelyért köszönet jár – hangzott el a sajtótájékoztatón.
A hajóbalesetről a következők hangzottak el:
A baleset körülményeinek kivizsgálására szakembereket vontak be. A személyi és tárgyi bizonyítékok alapján halálos tömegszerencsétlenséget okozó, vízi közlekedés veszélyeztetés vétsége címén őrizetbe vették a Wiking Sigyn szállodahajó ukrán állampolgárságú 64 éves kapitányát, akinek letartóztatását a bíróság elrendelte.
Az elsüllyedt hajótest kiemelésének koordinálására a TEK-et jelölte ki a belügyminiszter – közölte Hajdu János. A TEK főigazgatója ezután az elsüllyedt hajóról mondott adatokat:
„Először a parancsba adás után felállítottuk a TEK válságkezelő központját, és meghatároztuk a kiemelés lehetséges stratégiai irányát ” – mondta Hajdu, két lehetséges megoldást említve:
A két megoldás kidolgozása párhuzamosan zajlik.
A búvárok az erős sodrás miatt lényegében a létrát sem tudták elhagyni – mondta a körülményekről Hajdu. A búvárok fentről biztosítva vannak kötéllel, a felszínről kapják a levegőt is.
A búvár a ruháját is meg tudja tölteni levegővel, amennyiben arra szükség van – ezt szolgálja az inflátorcső, amely a merülés egyik kísérletekor egy búvár esetében beakadt a létrában. Ez nem jelent életveszélyt, hiszen a búvár levegőellátása biztosítva van, hosszú órákat kibír így – közölte a TEK főigazgatója.
A beakadt búvár mentésére érkezett búvár nem tudta kiszabadítani az inflátort, ezt végül el kellett vágni a búvár kiszabadításához – mondta a május 31-i esetről Hajdu.
A KIEMELÉSHEZ A TEK A CLARK ÁDÁM DARUT VÁRJA, ENNEK A TEHERBÍRÁSA 200 TONNA.
A jelenleg rendelkezésre álló daruk teherbírása csak ötven tonna. A Clark Ádám daru azonban csak néhány nap múlva érkezhet a helyszínre, mivel a Duna magas vízállása miatt nem juttatható el a hidak alatt.
Minden egyéb eszköz rendelkezésre áll – mondta Hajdu.
A búvárok nagyon bonyolult feladatot hajtanak végre a víz alatt, különböző kötési és emelési pontokat keresnek és alakítanak ki, az erős sodrású vízben, nulla látási távolság közepette – mondta Hajdu.
„Ha a munkák során holttestek kerülnek elő, akkor megteszünk mindent annak érdekében hogy a kegyeleti szempontokat maximálisan szem előtt tartva tudjuk a műveletet végrehajtani."
A technikai kivitelezéshez a tudományos műszaki élet képviselőit is bevonják. Számtalan civil szervezet is részt vesz a munkában – emelte ki Hajdu az utóbbiak fontosságát, köszönetet mondva a civil szervezeteknek az eddigi segítségükért. „Pontosan tudom, hogy a végéig maradnak” – mondta Hajdu.
A dél-koreai delegáció 27 speciálisan kiképzett búvárral érkezett, akik mellett további 30 fő érkezett.
Hajdu megköszönte az osztrák Cobra egység szakembereinek eddigi munkáját is.
Az osztrák egység speciális szonár technikát is küldött, ezzel sikerült feltárni a roncs pontos helyét.
A cseh szolgálat is küldött négy búvárt, és víz alatti drónokat ajánlottak fel.
Norvégia küldte az eddigi legnagyobb felbontású szonárt.
Jelenleg ezen képek és GPS-koordináták alapján alakítják ki a lehetséges merülési pontokat, ám ez is nagyon bonyolult feladat. Hajdu szerint a következő napok feladata:
„Naponta több felderítő merülést végzünk, ha az időjárás engedi, hogy minél hamarabb felszínre hozhassuk a holttesteket. Ez a legfontosabb feladat.
Mindent megteszünk ennek érdekében, kivéve egyet: a hajóroncsba való behatolás szigorúan tilos.
Az a művelet életveszélyes volna, ebben a koreai partner is egyetért” – mondta Hajdu.
„Fontos, hogy a kiemeléskor ne törjön ketté a roncs, ez a cél, de egyelőre nem tudjuk, hogyan fog sikerülni.”
Helyszínen van a TEK teljes reanimációs teamje, és a Honvédkórház készen áll az esetleges balesetek kezelésére. Külön logisztikai támogatóegység üzemelteti a rendszert a munkálatok helyszínén, ahol naponta két megbeszélést tartanak a feladatok koordinálásáról.
„Hatalmas nemzetközi összefogást irányítunk, amiért minden résztvevőnek köszönetet mondok” – közölte Hajdu.
A sajtótájékoztatón köszönetet mondott Dél-Korea budapesti nagykövetségének katonai attaséja is. Szong Szongun ezredes kérte, hogy ha a lakosság a Duna magyarországi szakaszán holttestre bukkan, haladéktalanul értesítse a magyar hatóságokat.
Az ezredes szerint prioritást élvez a hajóroncs kiemelése, amit Hajdu javasolt – igaz, a TEK főigazgatója a másik lehetőséget sem zárta ki, azaz előbb a holttestek kiemelését a hajóroncs nélkül.
Koreában nagyon várják, hogy végre a felszínre hozzák a holttesteket – mondta az ezredes, aki szeretné, ha a helyszínre hozott 27 dél-koreai szakember bemehetne a hajótestbe – amit Hajdu hangsúlyozottan életveszélyesnek és ezért szigorúan tilosnak nevezett, elmondása szerint a koreai féllel egyetértésben. Szong ezredes az Indexnek megerősítette, hogy szakembereik szeretnének bejutni az oldalán nyugvó hajótestbe, de nem akarják kockáztatni a biztonságukat.
(Borítókép: Szong Szongun ezredes és Hajdu János a TEK főigazgatója sajtótájékoztatót tartanak a Hableány kiemelési munkálatainak haladásáról 2019. június 3-án. Ajpek Orsi / Index)