Karácsony Gergelynél és a baloldali szavazók mozgósításánál nemcsak Tarlós István legyőzéséhez kell jóval több, hanem ahhoz is, hogy végre meghaladjuk a szekértábor-logikát, és elkezdjünk kreatívan együttműködni a város érdekében, állítja a Momentum főpolgármester-jelöltje. Kerpel-Fronius Gábor ugyan még csak most jelentkezett be az előválasztásra, de állítja, az övé és a Momentumé a fővárost távlatokban is normalizáló Budapest-vízió.
Mikor merült fel először, hogy elindul az előválasztáson?
Tavasz közepén. Akkor beszéltünk róla először, és azóta én készültem is arra, hogy ez a helyzet bekövetkezhet.
Az 52 éves Kerpel-Fronius Gábor a Momentum eddig kevésbé ismert politikusai közé tartozik. Facebook-oldala szerint cégtulajdonos, rendszerszervező és projektvezető, négy felnőtt gyerek apja. Az EP-választáson a hatodik, nem befutó helyen szerepelt, a XIII. kerületi pártszervezet elnöke és a küldöttgyűlés tagja.
Korábban Veiszer Alinda, illetve más, inkább közéleti szereplők neve merült fel mint a Momentum esetleges főpolgármester-jelöltjei, aztán viszont bejelentették, hogy nem is indítanak saját jelöltet. Mi változott?
Valóban kerestünk külső, integratív jelöltet, de aztán arra a következtetésre jutottunk, hogy jobb lenne, ha belül találnánk meg ezt a személyt. Egyfelől azért, mert az említett vagy más külső közszereplőknek sokszor más kötelezettségei, elköteleződései vannak, nem tudják ezekkel összeegyeztetni a jelöltséget. Én az utóbbi időben, főként a tavalyi országgyűlési választások óta egyre aktívabban veszek részt a Momentum munkájában, akár a küldöttgyűlésben stratégiai szinten, akár operatív vezetőként. Ennek az európai parlamenti (EP) választáson már az eredményei is látszódtak. Viszonylag természetesen jött a felvetés, hogy engem kellene felkérni, aminek most jött el az ideje.
Ezek szerint viszont már korábban is követte az előválasztást övező vitákat, vagy éppen Karácsony Gergely, netán Puzsér Róbert programjait, a Momentum Budapest-programjának megalkotását?
Részt vettem a Momentum saját Budapest-programjának előkészítésében, igaz, nem szakpolitikai szinten, hanem kerületi véleményezőként, különböző workshopokon. A mi programunk harmincéves távlatot kínál Budapestnek. A Sétáló Budapest víziójának fontos pontjaival a miénk összeegyeztethető, így most, hogy Puzsér Róbert kiszállt az előválasztásból, kifejezetten kérem azokat, akik a Sétáló Budapesttel szimpatizálnak, hogy támogassanak engem az előválasztáson. Ami Karácsony Gergelyt illeti, szerintem ő töviről hegyire ismeri Budapestet, rengeteg megoldási javaslata is van, de igazából azt a víziót, amelyet a mi programunk és maga a Momentum képvisel és kínál, nem látom mögötte.
Jobb jelöltnek tartja tehát magát Karácsony Gergelynél?
Kifejezetten. Azt gondolom, hogy Karácsony Gergely elsősorban a baloldali vagy még inkább az MSZP vonzáskörében lévő választókat képes igazán megszólítani. Ám ennél jóval több kell. Egyrészt Tarlós István legyőzéséhez kell jóval több, másrészt viszont ahhoz, hogy végre meghaladjuk ezt a szekértábor-logikát, és elkezdjünk kreatívan együttműködni a város érdekében.
Mert ez így tényleg nem mehet tovább; amikor a barátaim elköltöznek ebből a városból, elmondják, hogy nem a jobb megélhetési lehetőségekért mennek el, sokkal inkább azért, mert egészen egyszerűen az agyukra megy ez a folyamatos feszültség, a hihetetlen, vibráló, állandóan kitörni kész agresszió, ami ezt a várost uralja.
Ezen kell változtatnunk, és ehhez az kell, hogy a különböző habitusú emberek megtanuljanak együtt dolgozni a városért, megtanuljanak együtt élni. Olyan jelöltre van szükség, aki egyaránt meg tudja szólítani a baloldali és a jobboldali szavazókat is. Fiatalként éltem át a rendszerváltást, emlékszem arra a polgári Magyarországra, amit a Fidesz kínált 1998-ban. Szövetségesül hívom azokat a polgárokat, akik ennek reményében szavaztak 1998-ban a Fideszre, és akiket a Fidesz rútul elhagyott. A Fidesz-árvákkal is szeretnék szövetséget kötni arra, hogy újraalkossuk, normalizáljuk Budapestet.
Tarlós István sem az az igazán integratív személyiség. Vele vitázna?
Természetesen. Igazából nem tudom, egyikünk sem tudhatja, hogy Tarlós István milyen személyiség. Én azt gondolom, hogy ő egy olyan problémamenedzser, aki nem igazán teszi meg azokat a dolgokat, amelyek a hatás- és feladatkörébe tartoznának. Hogy például megőrizze a főváros önállóságát és erejét a kormányzati törekvésekkel szemben.
A főpolgármester nem maradhat csendben olyan ügyekben, amelyekben a hatalom a budapestiek – és minden magyar – érdekét sérti. Tarlós Istvánnak egy szava sincs arról, hogy egy tollvonással felszámolják az ‘56-os Intézetet; hogy elüldözik a CEU-t; hogy széttúrják a Városligetet; hogy a tao-rendszer átalakításával tönkreteszik az alternatív színházakat; és hogy elüldözik a Magyar Tudományos Akadémiát. Ez a hallgatás nem áll a budapestiek érdekében.
Az EP-választási eredményeknek az a tanulsága: a budapestiek igényelnék ezt a fajta képviseletet?
Határozottan. És ezt nemcsak a számok, a fővárosi eredmények, hanem a személyes tapasztalatok is mutatják. Nagyon fontosnak tartom, hogy a főpolgármester szót emeljen, képes legyen konfrontálódni az általa képviselt polgárokért. De vitázzon, érveljen és a megegyezésre törekedjen, ne pedig a sárdobálásba ragadjon bele. Tehát amikor a Momentum arról beszél, hogy új politikai kultúrát kell behozni, akkor én erre gondolok. És igen, én erre vállalkozom.
De ha már a sárdobálást említi: fel van készülve arra akár a cége, akár ön, hogy megkezdődik egy, a propagandától megszokott karaktergyilkossági kísérlet?
Biztos vagyok benne, hogy lesz ilyen kísérlet. Nem tudom, mennyire lehet erre felkészülni. Eddig sem zárkóztam el a nyilvánosságtól, hozzá vagyok szokva, hogy kritikát kapok, vagy hogy alaptalanul támadnak, esetleg trollok jönnek, és hülyeségeket beszélnek rólam... Nem tudom, fel lehet-e erre készülni, de én itt állok.