Nem kevesebb mint 26 híradóban kell lehoznia az M1-nek azt a 6 helyreigazítást, melyre a Kúria a Czeglédy Csabáról terjesztett valótlan rágalmak miatt kötelezte a köztévét.
Az M1 Híradó állítása szerint a korábban az MSZP, jelenleg a Demokratikus Koalíció színeiben politizáló vállalkozó korábban több ezer diákot és felnőttet károsított meg több százmillió forint összegben. Az erről szóló hírt a közmédia napokon keresztül leadta, ezért a bíróság arra hivatkozva, hogy
az M1-nek közszolgálati médiaszolgáltatóként nagy a felelőssége a nyilvánosság tájékoztatásában,
kötelezte az M1 Híradót, hogy a 2017 őszén leadott hírekkel egy időpontban adja le az adott napi hírre vonatkozó helyreigazítását. A fellebbviteli bíróság döntésének egyes részleteit maga Czeglédy posztolta ki Facebook-oldalára – amint megjelenik a hivatalos közlemény, cikkünket frissítjük.
Frissítés: Kora délután meg is kaptuk a Kúria közleményét, melyből kiderül, hogy a bíróságnak azzal volt baja, hogy a Híradó "közel ezer", "több mint ezer", illetve "több ezer" megfogalmazásával szemben legfeljebb néhány tucat, majd néhány száz igényt érvényesítő személyről merült fel adat. És mivel ez a különbség nagyságrendinek tekinthető,
a Kúria nem fogadta el, hogy a különbségnek a felperes személyének megítélése szempontjából nincs jelentősége.
A volt szocialista politikus és társai ellen 6 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat az év elején; a vádirat szerint Czeglédy mint a szombathelyi székhelyű Humán Operátor Zrt. igazgatóságának elnöke és tényleges ügyvezetője 2011-től kezdve egy olyan bűnszervezetet hozott létre, amelynek célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó részvénytársaság adófizetési kötelezettségének csökkentése egy bonyolult számlázási láncolat kialakításának segítségével.
A Csongrád Megyei Főügyészség által emelt vádat azonban ejteni kellett, mivel Czeglédy az európai parlamenti választáson felkerült a Demokratikus Koalíció listájának 36. helyére, így a kampányban mint képviselőjelöltnek neki is járt a mentelmi jog. Ez azonban – mivel nem jutott be az EP-be – már nem védi őt, így a képviselő-jelöltsége miatt leállított büntetőeljárás most ismét megindulhat. Azonban már a büntetőeljárás előző körében is kiderült, hogy az ügyészségnek problémái akadtak a bizonyítással, ezért engedhették ki tavaly év végén a szegedi börtönből, és ezért változhatott az ügyészi indítványban „elkövető“-ből már csak „felbujtó“-vá.
A Fidesz szerint Czeglédy a mentelmi joga mögé bújva próbálja húzni az időt, ezért prominens képviselői május végén beterjesztettek egy informálisan „lex Czeglédy“-nek nevezett törvényjavaslatot, melynek értelmében
Ha valaki ellen vádat emeltek, akkor arra az ügyre ne vonatkozzon a mentelmi jog, hiába lett a vádemelés előterjesztése után lett valaki képviselőjelölt vagy képviselő.
A vállalkozó/politikus egyébként a napokban jelentette be azt is, hogy Szombathelyen az őszi önkormányzati választáson újból sorompóba állna egy képviselői mandátumért.